Február 22-től két napon át zajlott a XIX. Szőlészeti és Borászati Konferencia az egri Eszterházy Károly Egyetem dísztermében. A konferenciasorozatot anno azért hozták létre, hogy a szőlész-borász közösséget érdeklő és érintő szakmai és közéleti kérdéseket vitassák meg. A kétnapos program tervezett témái itt találhatók meg összesítve. Alább percről percre olvasható, mi hangzott el az első napon az előadásokon. A második nap beszámolója itt olvasható el.

 

 

17:00 Az első nap ezzel véget ért.

 

16:20 Színpadra lép az első nap utolsó előadója, Josef Schuller Master of Wine, az Osztrák Borakadémia (Weinakademie) vezetője. Előadásának címe: A Ruszti Borakadémia oktatási gyakorlata.

 

Kicsit kibővíti a témát, arról beszél, miért van egyáltalán szükség edukációra a borok területén. Az Osztrák Borakadémia 1991-ben indult, non-profit szervezet, a campus Rusztban van a Fertő-tónál, de van iroda Kremsben is. Évente mintegy 800 kurzusuk és 15 ezer hallgatójuk van, kezdve a teljesen kezdőktől a Master of Wine vizsgára készülőkig. Összesen 25 városban tartanak kurzusokat, Ausztrián kívül Németországban, Svájcban de még Olaszországban is.

 

Josef Schuller magáról is mond pár szót. Burgenlandban született, a családnak volt kis szőlője és borozója is. Közgazdaságot tanult, majd elkerült egy osztrák borkereskedelmi céghez. Akkoriban sokkal kevésbé voltak tájékozottak borügyileg a vásárlók, a kollégái, akik nem is igazán értettek a borhoz, bármit el tudtak adni a vevőknek.

 

Kaliforniában dolgozott éppen, amikor 1988-ban kapott otthonról egy hívást, újra akarták az 1985-ös osztrák borbotrány után építeni az egész iparágat. Kóstolókat, vinotékákat akartak szervezni. Ekkor szervezték meg a borakadémiát is. Nem helyi, régiós boriskolát akart csinálni, hanem olyat, ami kitekint az egész világra. 1990-ben Schuller Londonba repült a WSET-hez az ötletével. Akkoriban WSET tanusítványt Anglián kívül nem lehetett még szerezni, ő szerette volna, ha a ruszti iskola adhatna WSET által elismert tanusítványt a sikeres vizsgát tevőknek.

 

1990 óta majd félmillió hallgatójuk volt. A szakma is felfedezte magának idővel a képzéseket, kiderült, hogy még ők is tudnak bőven tanulni. Elindították a diplomaprogramjukat, a Geisenheimi egyetemmel pedig 2001-ben léptek partneri kapcsolatra. 2006 óta Svájcban is kínálnak kurzusokat. Schuller úgy véli, a Weinakademie-nek marketingereje is van. Aki hozzájuk megy tanulni, érdeklődni fog az osztrák borok iránt. Még olyan is volt, aki Szingapúrból választotta a ruszti képzést.

 

A 2000-es évek fordulóján angol nyelvű képzést is indítottak, így a diplomára készülőknek már nem kellett Londonig repülniük. Vannak kihelyezett blokkszemináriumaik például Olaszországban.

 

"Mindenkinek szüksége van az oktatásra. Borásznak, kereskedőnek, fogyasztónak egyaránt. Minél magasabb a borkultúra az országban, annál jobb borok készülnek, annál jobb borokat fognak vásárolni" - árulja el Schuller a filozófiáját. Az oktatás szerinte a legerősebb marketingeszköz, céges, régiós és országos szinten egyaránt. Viszont csak akkor működik ez jól, ha az oktatás profi, színvonalas, izgalmas és felelősségteljes. A prospektusuk köszöntőjében ő például csak a felelősségteljes borfogyasztásról ír.

 

Nagyon sok kurzus közül lehet ma választani, rengeteg online kurzus is van a világban. A Weinakademie utóbbiban nem érdekelt, ők a borvidék közepén, a szőlő szomszédságában tartott kurzusokban hisznek, hogy a diákok "belélegezhessék a bort és a szőlőt".

 

A ruszti diplomakurzust látogatók 5-10 százaléka szokott magyar lenni. Akik elvégzik, a Weinakademiker Klub tagjai lesznek, ami egy Alumni-ként működik, közös programokkal, találkozókkal.

 

 

---

 

 

15:50 Gál Zsombor, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Bor- és Gasztromarketing Főosztályának vezetője a magyar borturizmus lehetőségeiről beszélt. Elmondta, szerinte már a stratégia-végrehajtásnál kéne már tartanunk. Tavaly márciusban hozták létre a magyar borok értékpiramisát.

 

 

Legfontosabb előrelépés 2017-ben az ágazati együttműködés a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával (HNT), a Külügyminisztériummal, a Földművelésügyi Minisztérium illetékes szervével. Ezt kell megtölteni tartalommal.

 

Nem csak kommunikációról, hanem teljes eredetvédelemről szól az egész ügy és az értékpiramis. A piramis egy termékszintű leképeződés, de ehhez kommunikációs keretrendszert is fel kellett állítani. A HNT rendelt tavaly egy kutatást a magyar piac dinamikájáról, ez is mérföldkő volt.

 

Az MTÜ hatásköre a bormarketing. Fel kell mérni, hogy áll a borturizmus, az azt támogató gasztroturizmus. Éppen egy adatbázis összeállításán dolgoznak, hogy lássák, mik az erősségek egyes desztinációkban, borvidékeken. 

 

Hol tart ma a magyar borászati közösség? A magyar bormarketing csak állami szerepvállalással elképzelhetetlen. Fontos a piac, a szakma közreműködése az anyagi forrást tekintve is. O'Connor Lilla előadására utalva Gál Zsombor elmondja, jó látni, hogy ahova az állam nem ér el, ott igyekszik a borászközösség kitömni a lyukakat.

 

Mindenhol elindult egy összefogás, építkezés, de minden borásznak tudnia kell, hogy vannak feladatok, ami nem az állam feladata, hanem a borász közösségé.

 

A magyar bornak garanciát kell jelentenie, nem lehet egy megfoghatatlan, változó minőségű termék, egyedinek, minőséginek kell lennie, amihez elkezd a külföld emocionális élményeket, üzeneteket társítani.

 

A legfontosabb az itthoni tudatos borfogyasztás kialakítása. Addig nem érték a magyar bor a világban, amíg nem érték itthon. Ismernünk kell a szőlőfajtáinkat, borvidékeinket, a borászok egy részét. Fontos lenne tudni, hogy milyen borhoz milyen ételt párosíthatunk, milyen borstílusok vannak. Sok országban ez már evidencia.

 

2017-ben az MTÜ tartott egy roadshow-t, amelynek keretében a borvidékek többségére ellátogattak, bemutatták közösen a HNT-vel és az FM-mel a koncepciót. Ez volt az első lépés, már egyeztetnek a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelmi államtitkárával és a HNT-vel, hogy workshopok szintjén folytassák.

 

Gál Zsombor bemutatta a magyar bor értékpiramisát (régiós borok - települési borok - dűlős borok - tokaji aszú). Kulcsszerepe van a tokaji aszúnak. A termék már kész, a kommunikáció szintjén még nem tartanak ott, meg kell mutatni a 2013-as termékleírással létrejött modern aszú stílusát. A magyar borok definiálásánál elsődleges a termőtáj és csak utána jön a fajta. Ha a borászok így tesznek, akkor a médiában is ennek megfelelően fog a magyar borok kommunikációja leképeződni.

 

Már készül a bor.hu oldal, ami a végfogyasztók edukálását fogja szolgálni számukra informatív cikkekkel, a magyar borvidékek bemutatásával. Edukációs vonalon Gál Zsombor kiemelte az OMÉK kiállításon a Borkollégiummal közösen megtartott kurzusokat, amin összesen több, mint 1000 ember vett részt.

 

Április elején Budapesten kerül megrendezésre a 10. IWINETC konferencia. Ezen borturisztikai operátorok, beutaztatók vesznek részt, hogy megízleljék Magyarországot és beépítsék a portfóliójukba hazánkat és a borvidékeket.

 

Zárásként elmondta, úgy érzi, tiszta lappal indul a világban a magyar bor, bármit el tudunk vele érni.

 

 

14:45 O’Connor-Varga Lilla lépett a színpadra, előadásának címe Az angol borpiac sajátosságai, marketingje.

 

Balatonon volt a családjának két pincészete, így szunnyadt benne a borászlélek. Marketing irányba ment mégis, majd idővel összekötötte a kettőt. A Wines of Hungary 3 Master of Wine-nal dolgozik együtt. Elmesélte, nem igazán tudott Angliában jó magyar borhoz jutni, ez adta a saját cége ötletét.

 

Nagyon kicsi kör a véleményformáló a világban, vagyis határozza meg, hogy mi a jó bor. Mivel nincs hatalmas marketingbüdzsénk, alapos kutatások alapján célirányos marketinget kell folytatnunk. A véleményvezéreket meg kell ismerni, meg kell tudni, miért azokat tartják jó bornak, amiket, milyenek a spanyol, olasz borok, hol tartunk mi ehhez képest.

 

Az angol piac nagyon egyedi. A Wines of Hungary a szakmát, a kereskedőket akarja megismertetni a magyar borokkal, mert eddig ez hiányzott. B2C szintű kommunikációt alakítottak ki. Tavaly nyáron elindult egy jó vásárlási trend, már nem az alsó kategóriás magyar borokat Angliában.

 

Idén januártól sommelier tréningeket tartanak michelin-csillagos éttermekben dolgozó sommelier-knek. Eddig hétnek tartottak, ebből egy járt Magyarországon, Tokajon kívül nem tudtak semmit a magyar borokról. Erős a mezőny, Ausztráliának például 2025-ig kész a marketingterve, hogyan adják el a borokat a világban.

 

Az angol piac a második legnagyobb importpiac a világon. 65 százaléka a boroknak a szupermarketben talál gazdára (akik 20-30 százalékos árréssel dolgoznak). 4 és 5 font között vásárolják a legtöbb bort viszont, folyamatosan növekszik az egy palack borra kifizetett pénz (cserében viszont egyre kevesebbet isznak). A magyar boroknak a borszerető, új dolgokra nyitott embereket kell megszólítania. Az angol borpiac a magyar GDP 10 százaléka - hatalmas piac. Fehérborból az európaiak között a 6. legnagyobb exportőrők vagyunk. Vörösboroknál is a 6. helyen vagyunk. A magyar palackos vörösborok polcára átlagosan 5,56 font.

 

Portugália nagyon aktív Nagy-Britanniában. Mára jó poziciókat értek el, pedig nekik is sok saját, nehezen kiejthető fajtájuk van. Jól csengő fantázianeveket adtak, maguk a szőlőnevek ritkán kerülnek elő.

 

Mit tehet a magyar borász? Célpiacok meghatározása majd tudatos építkezés. Mi a sztori? Mitől más az én borom? Borvidéki szinten mi a kommunikáció? Utóbbihoz összefogás kell, hogy ugyanazt kommunikálják kifelé. Kell belépő bor kategória, amin keresztül megismerik sokan a márkát, a brandet. 

 

Végezetül elmondta, szerinte az elmúlt negyed évszázadban nagyon jó boraink lettek, hatalmas eredményeket értünk el, most azon kell elgondolkodni, hogyan tovább. A magyar bor még nem világmárka, ahhoz rengeteget kell dolgozni. Ide kell hozni az érdeklődőket és meg kell mutatni nekik, mit tudunk.

 

 

---

 

14:20 Elizabeth Gabay Master of Wine A magyar bor értékei, nehézségei és a nemzetközi piac elvárásai címmel tartott előadást.

 

2004-ben a magyar exportborok mindössze 5 százaléka került 3 eurónál többe. Még 2016-ban is mindössze 1,3 euróba került az összes exportált magyar bor litere.

 

 

Ki vásárol magyar bort? 5 országba megy az exportált magyar borok 2/3-a. Mennyiség szerint a csehek, a németek, a szlovákok, Nagy-Britannia és Románia a top 5 felvevő ország. A minőségi palackozott boroknál forgalom alapján Nagy-Britannia az abszolut első számú partnere Magyarországnak. Mennyiségre a csehek vesznek tőlünk a legtöbbet, az oda szállított borok átlagos exportára viszont mindössze 83 cent literenként.

 

Érték alapján Németország a legnagyobb partner, de folyamatosan csökken az oda exportált magyar borok mennyisége. 2000-ben 200 ezer hektolitert, 2016-ben 117 ezer hektolitert tett. Ehhez képest az Elizabeth Gabay által megkérdezett németek szinte sosem találkoznak magyar borokkal a boltok polcain. Pedig a magyar borok, elsősorban az édesborok és a kékfrankosok ("Blaufränkisch") elvileg konkurenciát jelenthethnének a német boroknak.

 

Hogyan lehetnénk a magasabb áru borokkal piacon az olcsó borok helyett? Meg kell mutatni, hogy mit tud egy 6 eurós magyar bor az 1,8 euróshoz képest. Ha viszont a felső szegmenst célozzuk meg, ott célcsoportra szabott egyéni marketingre van szükség, nem lehet tömeget megszólítani.

 

Németországban az eladott magyar borok mindössze 9 százaléka palackos, a többi lédig. A briteknél ez az arány 35 százalék. Viszont mindkét országban viszonylag magas árat hajlandók fizetni a palackos magyar borokért. Ezt a magasabb minőséget kell erősíteni. Lengyelországra is érdemes lenni fókuszálni, már csak a magyar borok ottani régre visszanyúló pozitív megítélése miatt is. Ehhez képest a lengyel borimport alig 2 százalékát teszik ki a magyar borok. Rengeteg potenciál van benne (96 százaléka az eladott magyar boroknak palackos, átlagár 1,7 euró). A magyar export 2000-ről 2016-ra felére esett vissza Lengyelországban. Fontos lenne visszaszerezni a poziciókat.

 

Milyen új piacai lehetnek a magyar bornak? Ázsia, ahova jelenleg csak az export 2,3 százaléka megy tőlünk. Mindenek előtt Kínában hatalmasak a lehetőségek, azért is, mert őket érdekli a hagyomány, a történelem, a kultúra. Magyarországon ez mind adott. Jelenleg a Kínába eladott magyar borok 100%-a palackos. Magyarország Kínában a 8. legnagyobb borimportőr közvetlenül Olaszország mögött. Bár Kínában a vörösbor sokkal népszerűbb, a világban az exportált magyar boroknál a fehérbor aránya 75% (Kínában viszont 75% az eladott magyar borok vörös).

 

Japán is potenciális piac. A konzervatív, fekete-fehér boroscímkéket szeretik, a színeseket az újvilággal azonosítják és azoknak nem akkora az ázsiójuk. Japánban elismerik az EU-s ökotanusítványt a boroknál, egyenértékűnek tartják a sajátjukkal. Ez is egy lehetőség. 

 

Mi lehet Tokaj szerepe? Tokajt ismerik a világban, az édes borok piaca azonban korlátozott. A vulkanikus termőhelyet kell hangsúlyozni.

 

Bikavér? Az működik, de semmiképpen ne fordítsuk le Bulls Blood-ra! Utóbbit sokan az alacsony minőséggel és Spanyolországgal azonosítják.

 

Norvégiában néha felkapják a magyar borokat, viszont az a baj, hogy a marketingünk az országban nagyon nem kiegyensúlyozott, néha van, néha nincs.

 

Összegzés: sok piacon, sok országban lenne jó esélye a magyar boroknak kitartó munkával. Egyik rajtunk kívül álló akadály a nyelv, nem tudják a magyar borok nevét kiejteni. Magyarország ismertsége a világban általában nem olyan nagy, ráadásul még élnek a sztereotípiák (posztkommunista ország, ahol gulyást esznek). Oda kell mennünk és be kell mutatnunk Magyarországot, és akkor a borainkat is meg fogják (akarni) ismerni.

 

---

 

13:55 A nap utolsó blokkjában az előadáók a bormarketing és borturizmus témakörét járták körbe.

 

Elsőként Tóth Adrienn, a 2015-ben indított, boros ügyfelekre specializálódott Wineglass Communication kommunikációs ügynökség vezetője tartott előadást Európai bormarketing esettanulmányok címen. Két esettanulmányt mutatott be, mindkettőt tudatosan Európából választotta, mert ezek léptékben meg felfogásban is közelebb állnak a magyar viszonyokhoz. Az egyik választott példa az osztrák bormarketing, ami egy országos kampány (az Österreich Weinmarketing égisze alatt jött létre). Állandó eleme volt a kampánynak külföldi szakírók beutaztatása be Ausztriába. Szezonális kampányokat is indítottak például a spárgaszezonban.

 

Tóth Adrienn a "Cool wines by the glass" nevű részprogramot elemezte. A program célja az osztrák borok poharas forgalmának növelése volt. A kampány hívószavai: egyediség, frissesség, sokszínűség, jó érték. Kiemelt volt a marketing szempontjából a zöldveltelini, utána jött a könnyű, aromás fehérbor, utána a rosé, majd a hűvösebb klímájú vörösborok, végül az édes borok és a pezsgők.

 

A zöldveltelinihez nyers orsztrigát, kagylót, homárt és szusit ajánlottak elsősorban, másodsorban pacalt, borjút, csirkét és füstölt nyelvet, de felbukkant az articsóka és a spárga is. Tóth Adrienn ezen a ponton felhívta emlékeztetett, a magyar boroknál sokkal általánosabb ajánlásokkal találkozni a címkéken (szárnyasokhoz, egy baráti beszélgetéshez stb.). A marketing azonban annál kevésbé működik, minél általánosabban, minél nagyobb közönséghez akarunk szólni. Ehelyett az osztrákok büszkék arra, hogy különlegesek, nem a spanyolokkal akarnak versenyezni, az egyediségüket hangsúlyozzák az ételpárosításokkal is.

 

A kampány célja nem az osztrák bor népszerűsítése, a forgalom növelése volt, csak a pohárra kínált borok körében kívánták növelni az osztrák borok jelentőségét. Ez konkrét, egyértelmű cél.

 

Tóth Adrienn második esettanulmányként az 1990-ben alapított Bordói Boriskolát (l'Ecole Du Vin De Bordeaux) mutatta be, itt az edukációval, oktatással kapcsolatos hasznos tapasztalatokat foglalta össze. Az iskolának indulása óta több mint 100 ezer hallgatója volt. A bordói bort oktatják egyéni igényekre szabva. A szakmai képzéseknél ágazatra lebontott speciális tematikákkal készülnek: máshogy készítenek fel sommelier-t, kiskereskedőt stb. A szakoktatói kurzust sikeresen elvégzők okleveles bordói oktatóvá válik. Ez egész oktatási intézményekre is kibővíthető, ma már 40 országban van partneriskolájuk, több mint 200 oktató mondhatja el magáról, hogy ő szakértője a bordói boroknak. Ez márkaépítés szempontjából is kiváló: a szakoktatók egyben márkanagykövetekké válnak, és nagyobb az elköteleződésük a borvidék iránt.

 

Vannak kevésbé szakmai kurzusok is fogyasztóknak illetve indítottak partneri együttműködés a bordeaux-i egyetemmel is, hogy a diákok érdeklődését felkeltsék. Best of Bordeaux Bus néven szerveznek egynapos, pincelátogatással és borkóstolással egybekötött kirándulásokat diákoknak.

 

Nyaranta 2 órás gyorstalpalók indulnak turistáknak illetve szerveznek a mi nyitott pincék rendezvényeinkhez hasonló regionális nyílt napokat is a nagyközönség számára.

 

 

 

12:00 Kerekasztal beszélgetés az innovatív technológiák alkalmazásáról, a technológia fejlesztés igényeiről. A beszélgetést vezeti: Ripka Gergely borszakíró. Résztvevők: Kalydy András (Kádár Hungary), Demeter Zoltán (Demeter Zoltán Pincészet), Szerdahelyi Péter (Kovács Nimród Winery).

 

 

Demeter Zoltán: általában fontos a borkészítőnek, hogy úgy emelje meg a borát, hogy közben nem uniformizálja, nem vesz el belőle olyanokat, amivel a borász ki akarja fejezni magát, nem tolakszik az előtérbe. 

 

Kalydy András: nagy fejlődésen megy keresztül borászat és a kádárszakma egyaránt. Ami még fontosabb, hogy az együttműködés sokkal szorosabbá vált. Nagy öröm, hogy a borászok felismerték a hordó szerepét, mindenki egyre nagyobb figyelmet fordít rá. Ennek következménye, hogy sok újítás, új ötlet, fejlődés megjelenik. A kulcs, hogy mindkét fél egyre jobban próbálja megismerni a hordókészítés titkát.

 

Szerdahelyi Péter: az elmúlt években kezd visszaszorulni a hordó dominancia, a gyümölcs aromáinak bemutatása kerül az előtérbe.

 

Demeter Zoltán a 2009-es Veres-dűlő furmintjáról mesélt. Ezt a bort Matt Kramer amerikai borszakíró a világ 3 legjobb bora közé választotta 2011-ben. Érdekessége, hogy egyáltalán nem volt hordóban érlelve. Demeter Zoltán elmondta, szerinte folyamatosan zajlik a száraz tokaji borok értelmezése. Az elismerésben részesült tétel egy innovatív részlet volt az életében, első alkalommal készített pihentetett szőlőből (alacsony termésátlaggal) bort. Kihagyta a hordót és megnézte, hogy tud megjelenni a termőhely egyedisége a hordó nélkül. Megtisztelő volt, hogy Matt Kramer ("aki nem stílusokat követ, hanem stílusokat talál ki") írt egy cikket és ott ezt bemutatta. Szerint nem az ő személye, az ő márkája a lényeg a történetben (1500 palack készült a furmintból), inkább rányított egy pici ajtót egy olyan világra, amit a világ az elmúlt 70 évben kicsit elfeledett. "Mi ezzel nem éltünk."

 

Más borokat is próbált utána reduktív módon elkészíteni, és azt tapasztalta, olyan frissesség jelent meg, ami nem túl gyakori. Utána elkezdett mégis újra óvatosan hordót használni. Egyensúlyozni kell, mert a hordó növeli az eltarthatóságot, viszont elvesz ízeket. "Azzal a bor életének nincs vége, hogy levettük a boltban a polcról. Nagyon sok múlik azon, hogy utána a fogyasztó hogy tárolja. A kombinált szekrényről átköltöztek a borok a spájzba, de ott még mindig túl meleg van, ugyanúgy tönkremennek. Ez pedig a márkaépítést is nehezíti." Vagyis tulajdonképpen a fogyasztók "kényszerítik" hordóhasználatra a borászt, hiszen amíg nem fektetnek be borhűtőbe, addig nem garantált, hogy a bor a vásárlás után is megfelelő körülmények között lesz tárolva, így szükség van a hordóban érlelésre.

 

Kalydy András: Zemplén csak az egyik nagyon jó fa termőhely Magyarországon. Elmondta azt is, az olyan cégeknek, mint a Kádár Hungary Kft., nagy léptékben kell gondolkodniuk. Egy hektár erdő 130-140 évente produkálja 10 kishordó alapanyagát. Magyarországon visszaélnek a jól csengő zempléni fa névvel, szinte minden kádár azt állítja magáról, hogy zempléni tölgyből készít hordót. A kocsánytalan tölgy kifinomultabb ízeket ad, Zemplén ebből a szempontból nagyon szerencsés. A zempléni tölgy nagyon magas minőségű, fineszes, vibráló, ennek a szálszerkezethez van köze. Ez a bort ráadásul nem elnyomja, hanem gazdagítja.

 

Szerdahelyi Péter: a Kovács Nimród Pincészet konzervatív az érlelést ileltően. 5 éve elkezdődött a hordócsere program a pincészetnél. 8-9 kádárral dolgoznak együtt, ebből 2 magyar.

 

Kalydy András: minden alternatív érlelési módnak (amfora, agyagedény stb.) van létjogosultsága, hiszen a bor a sokszínűségről szól. Minden más karaktert ad, ez a szépsége és ez jelenti a kihívást. Hordókat gyártó cég képviselőjeként bevallottan elfogult a hordókkal kapcsolatban, de tényleg úgy érzi, komplexitásban, egyensúlyban még nem született olyan alternatív megoldás, amely kiegyensúlyozottan tudja hozni a minőséget. "A hordónak egyelőre még nincs félnivalója."

 

---

11:30 Kalydy András a Kádár Hungary Kft.-től Hol tart ma a kádár ipar? címmel tartott előadást.

 

 

A hordó hatással van az egyensúlyra, komplexitást növel, utóízt ad, esetleg új aromaprofil is megjelenik. A divat nagyon meghatározza, milyen bort tartunk egyensúlyosnak. Ez folyamatosan változik. 20 éve a barrique varázsszó volt, ma sokkal kifinomultabb az ízlés. Nemzetközi szinten egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hordóra, viszont egyre inkább az adott borhoz illő hordót keresi a borász. 

 

A hordóhasználat folyamatos fejlődésen megy keresztül: egyre kisebb a hordózott borok aránya (pár éve meg inkább 5-7% volt a mostani 4-6-hoz képest), nő az új hordók aránya, átrendeződés tapasztalható a kádáriparon belül, egyre tudatosabb hordóhasználat.

 

A 70-es években ezzel szemben létezett a francia fa meg az amerikai fa. Ennél ma már sokkal szegmentáltabb a piac. Ma már a borászok tisztában vannak azzal, hogy még a büki és a zalai tölgy között is nagy különbség van, illetve megkülönböztetünk termőhelyet, érlelést, fafajt, pörkölést. Ezzel nagyon kibővült a kínálat is. Az eleganciára törekvés is eltolta a súlypontokat. 

 

A hordó karakterisztikájában 70 százalék a fafaj jelentősége, 25 százalék a termőhely (csapadék, talaj stb.), 5 százalék a szálszerkezet. Nem jellemzi a hordót az se, hogy medium pörkölés: a Kádár Hungary Kft-nek is van többféle hordója ugyanazzal a medium pörköléssel és mégis teljesen eltérő profillal.

 

 

A hordóval az is elérhető, hogy az ízérzetet kihúzzuk az ínyhez vagy felemeljük a szájpadláshoz. Egy kisebb testű bornál például az ínyen létrejövő ízek felé érdemes lekerekíteni a hordóval. Az (utó)íz karakterisztikája is befolyásolható hordóval, azt már körülbelül tudja kontrollálni a hordótechnológia, az előíz befolyásolásánál még kicsit sötétben tapogatózik a tudomány.

 

Előadása összegzéseként Kalydy András elmondta, figyelni kell a hordóra, a saját borhoz a legmegfelelőbbet kell megtalálni, mert létezik olyan. Mindez rengeteg a játéklehetőséget biztosít a borásznak.

 

 

---

 

11:15 Kezdetét vette az Innovatív technológiák a szőlészetben és borászatban című blokk. Az első előadó Horváth Edit, a BASF Hungária Kft. magyarországi agrodivíziójának munkatársa volt. Előadásának A szürkerothadás-járványok dinamikáját befolyásoló környezeti tényezők címet adta.

 

Az előadás elsősorban szürkerothadásról, másnéven a Botrytis cinerea-ról szólt, ami az elmúlt negyedszázadban a lisztharmat után a legtöbb kárt okozta hazánkban a szőlőben. Az előadás két termőhely (Faluhely és Szentgál, mindkettő a szekszárdi borvidéken található) mérési adataiból feltárt összefüggéseket mutatta be. Faluhely keletről nyitott, tőle 6 km-re a Szentgáli mérőállomás egy fennsíkon található. Előbbi sekély termőrétegű barna erdőtalajjal rendelkezik, utóbbi sokkal humuszgazdagabb.

 

A vizsgálatban a bogyók érzékeny időszakában leeső csapadék mennyisége és a botritisz elterjedése között nem mutatkozott egyértelmű kapcsolat. Vizsgálták a botritisz elterjedésének és a nedvességborítottságnak a kapcsolatát is, de itt se mutatkozott egyértelmű összefüggés. A páratartalom és a botritisz fertőzés súlyossága között találtak összefüggést. Horváth Edit szerint még egyértelműbb kapcsolatot találtak, amikor azt nézték, hány olyan nap volt a vizsgált időszakban, amikor a páratartalom elérte a 100 százalékot. Végezetül megvizsgálták a hőingásokat is és arra jutottak, Szentgál nagyobb hőingadozást mutat, így a harmatpontot többször el tudja érni a hőmérséklet. A botritisz ezért itt nagyobb kihívást jelent.

 

 

10:15 Bodorkós Norbert, a somlói Kreinbacher Birtok szakmai és birtokigazgatója lépett a színpadra a Birtoképítés és birtokmenedzsment témakör utolsó előadójaként.

 

Bodorkós Norbert azzal indított, ő praktikus szempontból igyekszik bemutatni a birtoképítés mikéntjét és nem annyira a filozófiáról lesz szó. Kreinbacher József 2002-ben alapította a borászatot. Kezdésként kékszőlőt, syrah-t telepített a "fehérboros" Somlóban. A kezdeti nehézségek után ma már 10 százalék a syrah aránya a pincészet szőlőterületein. Kezdetben fél hektár syrah volt, ma 5 hektár. A felső üledékes, morzsalékos, melegebb területekre és a lenti hűvösebbekre egyaránt ültették (utóbbira rozé alapanyagnak). A syrah oltványokat Olaszországból hozzák, ott nagyobb az alanyvariáció, a klónszelekció lehetősége.

 

2007 óta organikusan művelik a teljes birtokot. 2011-re épült meg a modern pincészet, valamint a pezsgőfeldolgozó és -érlelő, 2015-ben nyitott meg a hotel és a borbár. Jelenleg 43 hektárral rendelkeznek, ezzel a harmadik legnagyobbak a 600 hektáros borvidéken. További 20-30 hektárról integrálnak szőlőt a pezsgőkészítéshez.

 

Bár a borvidék vezető fajtája az olaszrizling, a Kreinbachernél a fókusz a furminton van (30 százaléka szőlőiknek). A középmagas kordont a juhfarknál guyot-ra állították, mert jobb eredményt produkál. 12 hektárt mai napig háti permetezővel permeteznek. A munkaerőhiány miatt viszont innovatív megoldáson kell gondolkodniuk. A kordonok törzsmagasságát növényvédelmi és munkavégzés szempontjából 60-ról 80 cm-re emelték. 

 

A pezsgőkészítés miatt új területeket kezdtek vásárolni, homokos és löszösöket is az eddigi köves, bazaltosok után. Chardonnay-val rajtuk fognak próbálkozni. Az első telepítésű furmintjaik 2003-ban Tokajból érkeztek. Egyelőre furmint hozza a legjobb pezsgő alapbor eredményeket. 

 

2008-ban jött be a pezsgő második pillérként (a francia Champagne Paul Bara pezsgőház működött közre), ma abszolút húzóágazat a Kreinbachernél. A pezsgőhöz a szőlő a keleti és északi oldalon lett telepítve, illetve pár nagy termelőtől is felvásárolnak hozzá alapanyagot. 

 

A birtokmenedzsment négy pillérből áll: szőlészet, borászat, kereskedelem és marketing, turizmus. 

 

A termékskálát jelenleg az alapbor, selection bor (csak legaláb 25 éves tőkékről, bogyózott, hordós érlelés), alappezsgő és prémium pezsgő alkotja, de már tervben van magnum és évjáratos magmnum pezsgő is.

 

 

09:45 Idősebb és ifjabb Heimann Zoltán a szekszárdi Heimann pincészettől lép a színpadra.

 

Idősebb Heimann Zoltán kezdte az előadást, felelevenítette a család történetét, amit 1758-ig tudnak visszavezetni. A borászatra rátérve elmesélte, 1990-ben fél hektáron kezdett édesapjával hobbiból borászkodni. Apróbb területvásárlások után 2002-ben megháromszorozták a területüket, az ösztönös háztáji játékból így lett tervszerű és tudatos vállalkozás. Ő 2009-ben lett főállású borász, azóta is folyamatosan fejlesztenek, újítanak. 

 

 

Ezután ifjabb Heimann Zoltán kapott szót. Ő is kis történelemmel kezdett, arról beszélt, itthon az iparágban drasztikusabb volt a váltás a tsz-esítés és a privatizáció következtében, míg külföldön egy szervesebb fejlődés zajlozz. A családi pincészetük gazdasági eredményeit nézve jól látszik, hogy 2014 és 2016 a rosszabb időjárási körülmények miatt visszaesést hozott, ezt leszámítva folyamatosan növekednek, amit nem a palackszám-növeléssel érnek el (az beállt 140-150 ezer palack/év közé, ennél nem is szeretnének többet). Inkább átadási árat akarnak növelni, a szortiment felfelé erősítésével, az értékesítési csatornák megfelelő kiválasztásával. Mennyiségi növekedést már nem akarnak, csak értékben szeretnének növekedni. Ez termékportfólió átalakítást, új csatornákat, minőségnövekedést feltételez. Ennek jegyében 2017-től a családon kívülről érkező tagokkal bővül a vállalkozás, van már szőlészeti vezetőjük, jelenleg saját állandó szőlészeti csapat kialakításán dolgoznak. 

 

Kezdetben elsősorban a világfajtákban növekedtek, mostanra már kialakult a stabil szortiment. A birtokot elsősorban a merlot, a birtokbor és a Barbár cuvée-jük tartja el. Ifjabb Heimann Zoltán elmondta, most keresik az utat, hogy hazai régi fajtákból minőségi bort készítsenek. Úgy látják ugyanis, hogy a világfajtán alapuló cuvée-kkel nem tudnak világsikert elérni, nem elég izgalmasak, inkább a kadarka lehet erre alkalmas. Izgalmas magyar fajta, könnyű bor készíthető belőle. Hazai fajtákkal 30 százalékos növekedést tudtak elérni. Nyilván a cabernet-t nem taszítja le a világban a trónról, de rétegtermékként, kis volumenben Németországban, tengerentúlon szép sikert lehet elérni. Ennek érdekében 3 új kadarka klónnal dolgoznak, 2012-ben megháromszorozták a kadarka termelésüket. Kiemeltek egy kistételű csúcskadarkát, ez Szekszárd-palackba kerül. Úgy néz ki, külföldön is jól fogadja az első sorban az újra nyitott közönség.

 

Tervben van a birtokon elfeledett technnológiák újrafelfedezése is (tudatosabb seprőhasználat, kocsányos erjesztés, hordóhasználat stb.). Amforában is érlelnek bort, ezt egyelőre stílusgyakorlatnak szánják.

 

 

---

 

09:25 Az első blokk témája a birtoképítés és a birtokmenedzsment volt. A résztvevők három előadást hallgathattak meg sorrendben a tokaji Szent Tamás Pincészet, a szekszárdi Heimann Családi Birtok és Kreinbacher birtok képviselőitől.
 
09:25 Ifj. Szepsy István a Szent Tamás Pincészettől volt az első, aki a pódiumra lépett. Elmesélte, a Szent Tamás Pincészet stratégiai céllal jött létre 2009-ben. Tokaj egyenes ívű fejlődése az elmúlt 4-5 generációban kicsit megváltozott. Egy dolog nem változott, a termőhelyek kiemelkedő képessége. Vulkanikus és ásványos területek jellemzik, ahol a szőlő nagyon jól érzi magát, viszont az adottságok szelektálták a fajtákat. A mára Tokajban kialakult szőlőfajta-szortiment a termőhelyet rendkívül jól jelenítik meg.

 

A tokaji száraz borok 2000-es évek körüli megjelenésére felkapta a világ a fejét. A borok 50 százaléka viszont Tokajban még mindig nem azt a minőséget képviseli, amivel a széleskörű sikert lehetne elérni. Sok még a probléma, például kevés kataszteri terület van valóban betelepítve szőlővel.

 

Ifjabb Szepsy István azt is elmondta, tudomásul kell venni, még egy akkora történetet, mint az aszú nem lehet kitalálni, az aszúnak viszont éppen nem áll magasan a csillaga a világban. Ezért az új stratégia szerint egy olyan bor kell, ami tokajt jól megjeleníti, bár nem történelmi, de a történelemhez köthető. Ez a száraz tokaji furmint kell legyen. Nagyon fontosak ezen belül is a dűlőszelektált száraz furmintok. A harmadik lépcső a dűlőszelektált édes bor és szamorodni. Aszút visszaemelése a trónra a negyedik pont, ehhez viszont az édes borok mennyiségét limitálni kell Tokajban. A Szent Tamás pincészet a száraz furmint technológiájának tökéletesítésén dolgozik.

 

Miért kell a furmintot kiemelni Tokajban? Abból van a legtöbb, a második a hárslevelű, azonban több évjárat tesztje alapján (azonos dűlő, azonos technológia mellett) a furmintok mindig izgalmasabb, karakteresebb bort adnak. A termőhely tipikusságát is a furmint mutatja be talán a legjobban. 

 

A Szent Tamás 2011-ben kezdett integrációt szervezni. A Mádi Kör már 2006-ban létrehozta a saját önkéntes termelési szabályzatát. A Szent Tamás őstermelőkkel dolgozik, tőlük vásárolja fel az alapfurminthoz az alapanyagot (ez a Mád furmint), ezt szeretnék fenntartani a jövőben is. A Mád furmint nem a pincészet márkáját, hanem a település és szőlő márkáját erősíti. Üzenet: "a furmint jó, Tokaj jó". Később a dűlőszelektált tételekkel meg lehet mutatni a mélyebb rétegeket. A pince elsődleges célja a nagyobb tömegű, jó minőségű furmint elkészítése.

 

A furmint klónjait korábban a botritiszes borokra szelektálták, ezért nagy munka még, hogy a száraz furmint a helyére kerüljön. Sok még a kérdés a száraz furminttal kapcsolatban: maradék cukorral, vagy anélkül, almasav bontással, vagy nélkül, tartályban vagy hordóban érlelve? 5 év alatt is nagyon sokat változott a száraz furminttal kapcsolatos elgondolás a borvidéken.

 

Ha nemzetközi brandet akarunk a furmint köré, akkor egységes megjelenés is kell. Ezért jött létre a 0,5 literes mintájára a 0,75-ös tokaji palack. 5 éve a palack indulásakor 100 ezret rendeltek, ma 3 milliót állítanak elő, tehát a borvidék elfogadta.

 

 

---

Ifj. Szepsy István
Gál Tibor emlékdíjas (2016), volt már az Év bortermelője díj jelöltje. A Szent Tamás pincészet főborásza.

---

 

 

09:20 Dr. Váczy Kálmán Zoltán, az egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának az igazgatója beszélt. Emlékeztetett az elmúlt 18 alkalomra. Véleménye szerint a hosszú történelem bizonyítja, szükség van erre a konferenciára. A 2018-as konferencián 18 borvidék képviseltette magát. Az Egri Borút Egyesülettel közös szervezés új perspektívát jelent a konferencia életében. A 19. konferencia a múlt számbavételére is lehetőséget biztosít.

 

09:15 Dr. Lőrincz György, az Egri Borút Egyesület elnöke a pódiumon. Megköszöni az előadóknak a részvételt. A tudományos, konkrét kutatásokon túl a konferencia az összefogásról, stílusról is fog szólni.

 

09:10 A konferenciát Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora nyitotta meg. Megköszönte a szervezőknek is a munkát. Hozzátette, reméli, sikeres szakmai kapcsolatok is létrejönnek a konferencián.

 

 

 

09:05 Elkezdődött. 224 résztvevő van jelen. 

09:00 Az első programpont szerint Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora, Dr. Lőrincz György, az Egri Borút Egyesület elnöke és Dr. Váczy Kálmán Zoltán az egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának igazgatója tart megnyitó beszédet.

 

---

Dr. Liptai Kálmán
Eszterházy Károly Egyetem rektora

 

 

---