Furcsa érzés olyan borokkal ismerkedni, melyek készítője, sajnos, már nem lehet közöttünk: a majd 10 éve tragikus körülmények között eltávozott egri borász, Gál Tibor kézjegyének őrzőit kóstoltuk kedden Mészáros Gabriella vezetésével. A borsor tizenöt tételből állt, ebből tíz volt Gál Tiboré, négy pedig a fiáé, ifj. Gál Tiboré, egy palack pedig egyenesen Olaszországból érkezett.

Az egri borász stílusának fejlődése abszolút nyomon követhető volt, és még ha nem is mindegyik palack állta ki az idő próbáját, találkozhattunk mai napig kiváló borral is.

A szépen felállított sort ifj. Gál Tibor 2013-as Egri csillagával nyitottuk. A hét fehér szőlőfajta házasításából született halvány szénasárga bor közepesen intenzív virágos, gyümölcsös illattal rendelkezik, ízében, elegáns, citrusos, közepes savakkal, szép, friss picit kesernyés lecsengéssel.

Másodikként Gál Tibor 2005-ös viognier borát kóstolhattunk, mely érett színnel és illattal rendelkezett, szép tercier aromákkal, kitűnő hosszal, igazán jól fogyasztható tétel volt.

 

Harmadikként érkezett az Eger Chardonnay, vagyis kettő: egy ’96-os és egy ’97-es, az 5-6 éve még tökéletes arcát mutató borokon, sajnos, meglátszott az idő, de tiszteletre méltóan még a „helyükön voltak”.

A Le Volte Dell’Ornellaia 2012-es toszkán cuvée volt a negyedik a sorban. Gál Tibor egyik kedvelt bora volt ez a jó ivású 50% merlot, 20% cabernet sauvignon és 30% sangiovese házasítás. A kimondottan gyümölcsös, gyönyörű összhangú, szép savakkal, jó hosszal rendelkező bort sokan megszerettük.

Majd következtek a pinot-ok: két kifejezetten gyümölcsös, jó savakkal, szép hosszal bíró 2003-as és egy még csintalan, finoman fűszeres, jó szerkezetű 2011-es. Mint megtudtuk, Gál Tibor nagy jövőt jósolt ennek a fajtának - és milyen igaza volt!

Ezt követően érkeztünk meg az egri bikavérek világába, a kóstolt évjáratok: 2000, 2002 és 2011. A 2002-es Egri Bikavér Pajadost még a csúcson kóstoltuk, sima, selymes, gyümölcsös, jó savakkal, jó taninnal - az egyik legkedveltebb bor volt az este során. A két fiatal bikavér pedig nagyon feszes volt, korrekt szerkezettel, tele gyümölcsökkel, jó savakkal, szép tanninnal, 1-2 év múlva is szívesen megnézném őket.

És ekkor érkeztünk meg az este csúcspontjához: a 2002-es Syrah-Merlot-hoz, a gránát színű, gyönyörűszép aromatikájú, selymesen sima bor még mindig feszes. Ásványos, földes, gyümölcsös illat, jó savak, lágy tannin, mesebeli hossz - egy kicsit el is csendesedtünk a korty élvezete közben.

A 2002-es cabernet franc-nal és az 1999-es cabernet sauvignonnal zártuk sorunkat, nekik már nem állt olyan jól az idő...
Úgy érzem, hogy ez az este tökéletes alkalom volt a méltó megemlékezésre: mintha egy kissé megsárgult albumot lapozgattunk volna, Mészáros Gabriella pedig egy-egy személyes anekdotával fűszerezte meg a leporolt képeket- jelen esetben borokat. Jó volt látni, hogy egy szomorú történetnek lehet pozitív folytatása: hiszen ifj. Gál Tibor a kóstoltak alapján nagyon is jó úton jár. Összességében elmondhatom, hogy izgalmas, lélekkel teli este volt.