Live: Borjog és Bormarketing konferencia 2017

Itt vagyunk a Boscolo New York Palace hotelben a 2017-es Borjog és Bormarketing Konferencián, ahol többek között Légli Ottó, a HNT elnöke, számos minisztériumi tisztségviselő, Jacques Stanislas Nadolski az Európai Bizottság tanácsadója, Josef Glatt az Osztrák Bortermelők Szövetségének igazgatója is felszólal.

9:30

Boscolo New York Palace Hotel, érkezés, regisztráció és Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár már meg is nyitja a Borjog és Bormarketing konferenciát majd Légli Ottó mondott köszöntőt.

Kis Miklós Zsolt a vidékfejlesztési támogatásokról beszélt. Ő is és az egész szakma azt szeretné, hogy a borász szakma újra felvirágozzon és hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a fiatal generációra. Döbbenetes tény, hogy a borászok által megpályázható pénzekből eddig 3,66 milliárdot igényeltek.Ez azért megdöbbentő, mert maga a keret majd 13 milliárd forint.

A konferencia házigazdája Rókusfalvy Pál.

Ezt követően dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára tartotta meg az előadását a szőlőbor ágazati stratégiájáról. Ő is többször kiemelte, hogy mekkora nagy szükség van a fiatalabb generáció megjelenésére a szakmában.

11:30

A kávészünetet követően megérkezett Franciaországból Jacques Stanislas Nadolski, az Európai Bizottság tanácsadója, aki a várható borreformokról beszélt az Európai Unióban. Számos olyan lépést terveznek, ami egyszerüsíti a szőlőterületek nyilvántartását, de a legfontosabb, hogy 2019. július elsejétől az összes papíralapú dokumentumot ki fognak iktatni, sőt az unión belül a számlázási rendszer is teljesen elektronikus lesz.

Nagyon sok változás várható a szakmai szervezetek és borászatok együttműködése terén.

A cél az egyszerűsítés.

Jacques Stanislas Nadolski arról is beszélt, hogy hogyan kell majd exportálni a termékeket a harmadik világbeli országokba. Az exporton belül is az a terv, hogy eltűnjenek a papírok. Például Kína egy különleges igazolást vár el az exportáló cégektől. Erről korábban ITT írtunk.

Ebben az esetben lehetőséget adnak a termelők részére, hogy saját maguk állítsanak ki egy igazolást, anélkül, hogy bármilyen szervhez fordulnának. Ilyenkor elég egy nemzetközi szervezetnek láttamoznia az adott papírt.

Az Európai Uniónak az a céja, hogy dematerizálja, azaz megszűntesse a papíralapú dokumentumokat.

Szó volt még arról, hogy az unión belül meg kell határozni egyes fogalmakat és ezeket minden egyes oszágban ugyanúgy csinálni.

finanszírozás
telepítés
bor készítése
bor forgalmazása

Azonban a szőlőtelepítési rendeletek minden országban ugyanúgy kerülnek alkalmazásra, mint korábban. Svájcra és az északi országokra ezek a dolgok nem vonatkoznak, mivel minimális a termelésük.

Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban már használják az EMCS rendszert, azaz kerülik a papíralapú dokumentukomat. Ehhez Európán belül szükséges egy ARC szám, amit nemzetközi szinten MVV számnak neveznek.

11:55

Gál Péter a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a borjog aktualitásairól beszélt. Úgy véli a helyi szabályozás nagyobb hangsúlyt fog kapni. A jövőben a termékleírások felülvizsgálatát a hegyközségekkel, borvidékekkel együtt fogják végezni.

12:20

Dr. Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára a közfoglalkoztatottak mezőgazdasági (és kiemelten szőlészeti) foglalkoztatásának lehetőségeiről beszélt.

Hogy ki fogja megművelni a szőlőterületeket? Például a közmunkások. A polgármesterek jelezhetik,hogyha közmunkásokkal szeretnének dolgoztatni a szőlőben. Április elsejétől a borászoknak arról is nyilatkozniuk kell, hogy milyen formában szeretnének tovább dolgozni. Ki lesz kisüzemi bortermelő? Közeleg a határidő, úgyhogy jó lesz dönteni. Jó hír, hogy a kisüzemi bortermelők is készíthetnek pezsgőt és erről csak évente egyszer kell termékjelentést leadni a hegyközségek felé.

Az a hír pedig kacsa, hogy nem lehet pezsgő feliratot jelölni a boron.

Eddig a borászoknak évente két alkalommal kellett jelenteniük, de ez mostantól nullára redukálódik és a likőrbor is megjelenik Magyarországon.

12:45

Josef Glatt, az Osztrák Bortermelők Szövetségének igazgatója mankóval érkezett, mivel egy síbalesetet szenvedett. Ennek ellenére egy rendkívül szépen felépített előadást tartott, az osztrák csodáról borász szemmel címmel.

Nagyon komoly anyagi forrással rendelkeznek (8,7 milliárd euró), persze ezt hatékonyan osztják be. Ernyőmarketinget használnak, illetve regionális marketinggel támogatják a hazai szőlészetet, borászatot. Az osztrákok számára nagyon fontos a jó imázs kialakítása, illetve az eredetmarketing.

Kereskedelmi kooperációkat hoznak össze mindenféle cégekkel, televíziókkal. A tévékben még mindig nagyon fontos, hogy folyamatosan megjelenjenek, azonban nagyon drága a megjelenés, ezért van egy saját műsoruk is, Megízlelhető kultúra címmel. Ezt rendkívül fontosnak tartja az Osztrák Bortermelők Szövetségének igazgatója. Így próbálnak a klasszikus értékekhez, gasztronómiához kötődni.

Emellett ott vannak magazinokban, weboldalakon, plakátokon, tehát összességében intenzív a médiával való kapcsolatuk. Az utazást összekötik a borral és a bort a szerencsejátékkal, mert kaszinókban is jelen vannak. Bemutatják a régiókat, nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, nemzetközi borvásárt tartanak, kóstoltatásokat, ebédeket, vacsorákat, borpartikat.

14:05

Dr. Török András, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatója a 2016-ban megkezdett kommunikációs stratégia lépéseit vázolta. A legfontosabb cél a márka létrehozása, pl. a bor.hu fejlesztése, ahol a központi kommunikáció statikus, lényeges információkkal lesz ellátva. A márkapiramis csúcsára a Tokaji aszú került, második szinten a dűlős borok (pl. Nagy-Eged), harmadik szinten a települési borok (pl. Tállya Wines), negyedik szinten pedig régiós borok állnak (pl. BalatonBor). A magyar bor jó, egy èletérzéshez köthető, és a cél az, hogy idővel mintaadóvá váljon.

14:28

dr. Fiáth Attila, nemzetközi borakadémikus a színpadon. Külföldről érkezett haza és a hazafelé úton a kezébe keverdett egy angol könyv: A lány a vonaton. Minő érdekesség épp egy alkoholistáról szólt.

Mi a nemzeti identitás egy bor kapcsán? Grúziát említi. Ők elképesztő erőkkel jelentek meg a piacon. Választottak egy identitást. És mit akarnak ők sugallni? Egy 8000 éves edényben maradt bormaradványt. Azt az üzenetet közvetítik, hogy náluk már 8000 évvel ezelőtt volt bortermelés. Az identitás egy üzenet, aminek rövidnek kell lennie. Nekünk itt van a tokaji aszúnk, ami a világ legjobb bora.

Magyarország a tokaji aszú szülőföldje.

15:20

Gerendai Károly: Hinnünk kell magunkban

A Pannon Gasztronómiai Akadémia elnökségi tagja, a COSTES étteremtulajdonosa beszélt a Michelin-csillagokról; minőségről, felősségről és elhivatottságról.

15:43

Gombos Szilárd, az Agrárinformatikai Klaszter elnöke a digitalizációról beszél az agráriumban. Az előadása elején megjegyezte, hogy büszke arra, hogy családja apai ágon készített bort, mindig cuvée-t.

Az agrárinformatika nem csak a termelésre koncentrál, hanem a gazdálkodásra is. A digitalizáció teljesen átalakította az iparágat.

Például itt van az Uber vagy az Airbnb. Előbbi a személyszállításban, utóbbi a szállodaiparban okozott felfordulást. A digitalizáció a feje tetejére képes állítani a hagyományos cégeket. És egyre több robot jelenik meg, ami kiszorítja az emberi munkaerőt. Ez vár az agráriumra is.

Magyarországon nem szeretnének génmanipulációt, míg az USA-ban abszolút használják és ez növeli a termelékenységet.

El kell döntenünk, hogy felülünk-e a digitalizációs vonatra vagy sem?

16:00

Wille-Baumkauff Márta borász, a Tokaj Pendits, a Vindependent elnöke a bio lehetőségekről, nehézségekről és sikerekről beszélt. Magyarországon a biogazdálkodás még most is mostoha gyerek, de némi sikernek tekinthető, hogy van egy Nemzeti Akcióterv 2020-ig, mely szerint 300 hektárig fog növekedni az ökoterület.

A biogazdálkodók nem használnak sem rovarirtót, sem gyomirtót. Ezzel szemben Kínában óriási méreteket ölt a rovarirtás és a méhek gyakorlatilag kihalnak. A gyomirtó szerek megölik a talaj mikrobiológiáját és azon európai állampolgárok vizeletében is megtalálható a gyomirtó, akik még a közelébe sem mentek egy termőföldnek. A vegyszermaradékok ott vannak az élelmiszerekben és majd minden második embernek van már valamilyen ételallergiája.

Évente 700 ezer tonna gyomirtót szórnak ki.

Magyarországon kevésbé elterjedt a slow food (jó minőségű élelmiszer, ami jó talajból származik és a dolgozókat is megbecsülik, megfizetik), még kevésbé a slow wine, ami azt jelenti, hogy a régi tradíciónál lassabban dolgozó borászokat próbálják előremozdítani.

Biogazdálgodás szempontjából elsősorban a női fogyasztókban rejlenek lehetőségek. Ők sokkal inkább foglalkoznak azzal, hogy honnan és mit fogyasztanak, mint a férfiak, így a biobor is jó lehetőség lehet nekik.

Az előadás végén azt is megtudtuk, hogy mennyi ideig él egy giliszta egy boldog talajban. Amennyiben nem megy rá egy traktor, akkor akár nyolc évig.

17:00

Elkezdődött a kerekasztal beszélgetés: Közösségi program – operatív szervezet címmel. Az alábbi résztvevőkkel:

dr. Brazsil Dávid (főtitkár, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
Csetényi Csaba (alapító, tulajdonos, HG Média)
Herczeg Ágnes (nemzetközi borakadémikus, Fine Wine Consulting)
Kling József (főszerkesztő, Gusto)
dr. Tábor István (ügyvezető, tulajdonos, Trinety Media)
Tóth Tamás Antal (szerkesztő, TV2)
dr. Török András (gasztronómiáért és bormarketingért felelős igazgató, Magyar Turisztikai Ügynökség)