Zemplén Kapuja: Boldogkőváralja

Borászportál
2012. július 04., Szerda 15:15

Címkék:   Boldogkőváralja  gasztronómia  Gönci Barack  pálinka  pálinkafőzde  pálinkafőzés  turizmus 

Túraajánló - Ezúttal kivételesen pálinkában és gönci barackban utazunk. A jelen cikkben Boldogkőváralja históriáját, gasztronómiáját, terroirját igyekszünk bemutatni, bízva abban, hogy olvasóink kedvet kapnak egy kis zempléni kirándulásra.

Boldogkőváralján két dolog tűnik azonnal az idelátogató szemébe: az egyik a falu és a környék látványát uraló, tekintetet vonzó vár sziluettje, a másik a rengeteg kő: alapok, reneszánsz támfalak, lépőkövek a patakban, de még a Tájház előtti, salviával teli, pirosló kis virágágyás is évezredek által kerekre simogatott kövekkel van kirakva.

Kifordul a földből a történelem

A rég kialudt vulkánok kúpjait az évezredek körös-körül szelíddé koptatták, és az itt élők számára régóta jelentenek megélhetést. Elég egy kapanyomot vetni, könnyedén kifordulhat a termékeny talajból egy-egy pattintott kovaszerszám, marokkő vagy nyílhegy: Boldogkőváralja (melyet a helyiek röviden Váraljának neveznek, de kár volna a kifejező lényeget, a Boldog- előtagot elhagyni) egykor egész Európát ellátta hasonló kőszerszámokkal. Pár faluval arrébb mindenhol szőlőkacsok kapaszkodnak a kötöző drótokba – Boldogkőváralján és környékén a Gönci barack talált magának tökéletes élőhelyet.

hirdetés

História

Boldogkőváralja első írásos említése egy 1282-ben kelt oklevélben olvasható. A település a boldogkői várról kapta nevét, mely a falu fölé magasodó, Bodókő nevű sziklán áll.

A helyi legenda szerint Bodó volt a neve annak az aszalómesternek, aki a király udvarába szekereken szállította az itteni aszalt gyümölcsöt. Hogy milyen termés lehetett, arról nem szól a mese, de nem is lehetett más a király kedvence, csak az itteni, mézédes kajszibarack. Azóta sok barackot leszedtek már a környék fáiról, és az évszázadok alatt a falu története szorosan összefonódott a tatárjárás után épült váréval.

Tökéletes kirándulóhelyszín

Kevesen tudják, hogy Boldogkőváralján három vár is állt egykor, a Bodókő tetején magasodó középkori falak egykor a Hernád-völgy legjelentősebb erődítményéhez tartoztak. Az Árpád-ház kihalása után a vár története kalandos fordulatokat vett, gazdái, a terület egykori nemesi családjai többször kibővítették. Később elvesztette hadászati jelentőségét, majd a nagy várrobbantások időszakában, a 17. században II. Lipót rendelete alapján falai egy részét a levegőbe repítették. A szándékos pusztítás nyomait a környéket elhivatottan szerető és támogató Péchy család hozatta rendbe. A vár látogatható, közvetlen a falak alatt jól járható gyalogút vezet körbe. A falakon belül több érdekes kiállítás egészíti ki az élményt: a fentről elénk táruló, csodálatos tájat:

A Vár parkolója mellett egy középkori étterem várja éhes látogatóit!

Hazajön a gróf

Boldogkőváralján található a Péchy Gábor királyi tanácsos és szeptemvir által építtetett Péchy-Zichy-kastély. Ma a kastélyban gyermekotthon működik. A kastély több hektáros parkja – mely a francia és angol kertépítészet jegyeit hordozza magán – védett. A magas fallal körülkerített parkban idős tiszafák, fenyőfák, hársak és juharok mellett, ritka madárfajok, gőték és folyami rákok is megtalálhatók. Látogatása engedélyhez kötött. Szintén műemlék védelmet élvez az egykori Péchy-kúria, mely a kastély megépülte előtt biztosított szállást a Péchy családnak. Nemes, klasszikus arcél, tiszta tekintet, kőporos kabát: Gróf Péchy László, a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesületének alelnöke saját családja középkori kúriáját építi újjá. Az épületben munkálatok folynak, azonban már most látszik az a ritkán tapasztalható egységesség és letisztult harmónia, mely a dél-francia nemesség vidéki rezidenciáit jellemzi.

A gróf értékmentő munkája kiterjed az apró részletekre is, mikor az ásó különös követ fordított ki, az egész területet végigvizsgáltatta és összegyűjtötte a múlt föld rejtette emlékeit. A Tájház mellett álló kúria az I. Gönci Barack Fesztivál lekvárfőző versenyének és gyermekprogramjainak ad helyszínt.

Helyben termő gyümölcsök

Az I. Gönci Barack Fesztivál szervezői nem kevesebbet vállaltak magukra, mint azt, hogy a legízletesebb magyar kajszinak kijelöljék az őt megillető helyet. Pálinkában már bizonyítottak, a BESTILLO Gönci Barackpálinkája a legjobb kajszi elismerést kapta a fogyasztóktól és a bíráktól.

Most a Gönci barackból prémium kategóriás helyi termékeket terveznek készíteni: lekvárt, aszalványt, természetes gyümölcskészítményeket. Úgy szeretnék minél több emberrel megismertetni a különleges barackból készült egyedi finomságokat, hogy eközben munkát adnak a helyi közösségnek és értéket teremtve magas szinten viszik tovább a gyümölcsészet hagyományát. Hogy amíg az idő, idő, megérje Gönci barackot termeszteni ezen a földön.

Eredetvédelem, gyökerek, minőség

A pálinkának – akárcsak a bornak – megvan a jellemző gyümölcstermő területe. Magyarországon nyolc földrajzi oltalom alatt álló pálinkás gyümölcs létezik, melyeket az Európai Unió védett földrajzi jelzésű terméknek minősített. Ilyen a Gönci barack-, a Szatmári szilva-, a Szabolcsi alma-, a Békési szilva-, a Göcseji körte-, a Kecskeméti barack-, a Pannonhalmi törköly- és az Újfehértói meggypálinka.

Készüljön a Gönci barackból pálinka vagy lekvár, csak itt, ezen a tájon feldolgozva eredeti az íze, karaktere. A Gönci barack régóta jellemzi a térséget, a térségben élők közül sokan foglalkoznak termelésével.

A Zemplén kapujában, Boldogkőváralján és környékén mintegy 300-350 hektáron gondozzák a fákat a gazdák. Országszerte ismert az ebből készült pálinka és lekvár. Az eredetvédelem garantálja, hogy a Gönci barackból készült termékek valóban a legjobb termőhelyről származnak és helyben, hagyományos módon dolgozták fel őket – támogatva ezzel a helyi gazdaságot, termelőket. Az élelmiszerek minőségére adó, tudatos fogyasztók számára ez bizalmat és biztosítékot jelent, hiszen a termék útját akár a fáig vagy a termelőig vissza tudják vezetni. Ez a gyümölcs köré szervezett rendezvények, a minőségi csomagolás, az igényes, a hagyományokat és a trendi elvárásokat jó szellemben ötvöző receptúra oka és célja.

Élet-út

Czakó Mónika és férje a Zemplén kapujából, Boldogkőváraljáról indult útnak, hogy megtapasztalják a budapesti üzleti élet kihívásait, majd Új-Zélandon keressenek kalandokat, míg végül hazatérve, egy fiatal házaspárral létrehozták a Bestillo Pálinkafőzdét.

Méhész Zsuzsa hasonló pályát leírva a világjárást cserélte fel arra, hogy egy kis szatmári faluban segítse munkájával a turizmust és közösséget kovácsoljon. A maguk mögött hagyott kilométerek mindkettőjüket megerősítették abban: a világ csodálatos, de az értékekért sokszor elég, ha kinyújtjuk a kezünket. Történetesen mindketten olyan helyen vertek gyökeret, ahol a táj, az adottságok, a környezet egyedi és mással össze nem hasonlítható.

Az a bizonyos zempléni kuriózum

Móni a Gönci Barack, Zsuzsa a Szatmári Szilva földjén telepedett le. Otthonosan mozogtak a pálinka világában, a gyümölcsösben, elnyerték a helyiek bizalmát, pályázatokat írtak, országos hírű rendezvényeket szerveztek, és akkor is töretlenül hittek abban, hogy kincsre bukkantak, amikor még nem sokan hittek ebben. Olyan kincsre, mely mindig itt volt. Gyümölcsökre, melyek szorosan lakóhelyükhöz tartoznak, ahol különleges a talaj, a klíma, és mindehhez megvan a hagyományos tapasztalat.

Miért van az, hogy ha a csemetéinket elviszik innen és máshol nevelik fel őket, soha nem hoznak olyan jóízű gyümölcsöt, mint itt? Mindketten ezen tűnődtek, holott tudták a választ: minden és mindenki ott érzi a legjobban magát, ahová való.

2012-ben elhatározták: közösen, összesítve tapasztalataikat összefognak, hogy minél jobban megismertessék a szakmával és a fogyasztókkal a hazai, eredetvédett gyümölcsöket. Messze földről hozott élményeiket ötvözve a helyi hagyományokkal olyan világ építésén munkálkodnak, melyben a helyiek jól érzik magukat és büszkék az értékeikre, az odalátogatókat pedig lenyűgözi a két vidék: Zemplén Kapuja és Szatmár-Bereg egységessége és a lakói összefogása.

Azokat szólítják meg, akik szeretik tudni, hogyan és honnan kerül az étel a tányérba, az ital a pohárba. Egyesítve a helyi termelőket, szolgáltatókat, segítségül hívják az Önkormányzatot, hogy közösen minőségi, helyi termékeket készítsenek, fesztivált szervezzenek, turizmust építsenek. Mindenki a maga helyén, a maga legjobb tudásával, de megosztva a tapasztalataikat: kijelölve az utat az eredetvédett pálinkás gyümölcsöknek.

Nem csak azt remélik, hogy a gyümölcs, és az abból készült termékek, így például a lekvár és a pálinka még inkább keresettebb lesz, hanem azt is, hogy ezen az úton haladva valódi közösséget tudnak kovácsolni. Hogy megtanulhassunk, vágyakozni az után, ami valójában már régóta a miénk.

A cikkben szereplő információk a BESTILLO Pálinkaház oldaláról és az I. Gönci Barack Fesztivál közleményéből származnak.