Nemes Richárd: Autentikus bornak tekinthető az, ami természethű és tájhű gazdálkodásból származik, vagyis minél kevesebb beavatkozással készül és mennél inkább a termőhelyi adottságokat igyekszik illatban és ízben visszaadni. A kézművesség fogalmát ebbe a definícióba szándékosan nem kívántuk belevenni, tekintve, hogy nincsenek egyértelműen meghatározott keretei.

Nemes Richárd: A világban elindult, megélénkült egy olyan keresleti-kínálati folyamat, amely az egyedi, nem másolható, terroir alapú termékekre fókuszál. Ez nemcsak a borok, az egyéb élelmiszerek esetében is megfigyelhető. Nem pusztán divatból, hiszen a divatnak az a legfőbb tulajdonsága, hogy jön és megy. Én az autentikus borok fölfelé ívelésében, a keresleti oldal élénkülése hátterében inkább egy logikus fogyasztói döntést látok. Az emberek egyre inkább azt keresik, ami természetes, ami egészségesebb.

Kató András: De látni kell, hogy külföldön és Magyarországon is az autentikus borok iránt ma még csak egy szűk réteg érdeklődik. Az átlagos hazai borfogyasztó – ahogy azt felmérések is igazolják – körülbelül 700-750 forintot fizet ki egy palack borért, ami uniformizált, tömegbornak tekinthető. Amíg az uralkodó borvásárlási trend és a nagy többség számára ez az árfekvés preferált, addig az egyedi, adalékanyag-mentes, a modernitást legtöbbször nélkülöző, a szó legszorosabb értelmében hagyományos eljárással készülő borok – melyek előállítási költsége emiatt érthető módon többszöröse lehet egy tömegborénak – jóformán teljességgel észrevétlenek maradnak. Hozzátartozik persze, hogy ezeket a viszonylag alacsony palackszámmal készülő tételeket nem is lehet beszerezni hipermarketekben, ahol a hazai borvásárlás 70 százaléka végbemegy.

 

Kató András: A kérdést kicsit máshonnan megközelítve, személy szerint a legnagyobb problémának azt tartom, hogy a legtöbb ember még nem tesz különbséget bor és bor között. Nincs még meg az az informáltság, az a tudatosság, ami mondjuk az élelmiszereknél. A bor szőlőből készül, ezzel a dolog el van intézve. Pedig sokan nem is tudják, hogy mondjuk a borkészítés során az oxidációt okozó enzimek tevékenyégének meggátlása miatt valamint a palackozásnál használt kén mértéke befolyásolja, hogy mennyi idő alatt távozik az alkohol a szervezetünkből. Magas kénszintnél lassabban bomlik le az alkohol, és tekintve, hogy voltaképpen egy idegméregről van szó, szerintem ez egy lényeges kérdés.

Nemes Richárd: Azok a borok, melyek deklaráltan a természet- és tájhűség jegyében készülnek, egészen biztos, hogy az alapanyag vonatkozásában, tehát a szőlő termesztésekor nélkülözik a műtrágyát, a felszívódó gyom- és rovarirtó szereket. A pincemunkák során nem használnak olyan adalékanyagokat, mint az aromákat befolyásoló fajélesztők, enzimek, hozzáadott sav, tápsók, aszkorbinsav, stabilizáló szerek, hozzáadott tannin, hozzáadott sav, hozzáadott cukor. Ez egyfelől mind egészségesebb borokat eredményez, de a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy a hagyományosság – amelyre András már utalt – ugyanolyan fontos szempont. A szüret kézzel történik és nincsenek olyan beavatkozások, mint a mesterséges szőlőfagyasztás, a vákuumos lepárlás vagy a fordított ozmózis.

Kató András: Azokat a borászokat, akik a fentebb felsorolt elveket vallják, szeretnénk a többitől pozitív módon megkülönböztetni, s az ő piacra jutásukat, érvényesülésüket előmozdítani. Ugye itt kis pincészetekről beszélünk, akiknek nagyon sokszor nincs ideje, erőforrása arra, hogy megfelelően szervezzék a saját marketingjüket. Az eddigi sétálókóstolókkal, tehát a két Borszalonnal és a Kékfrankos Nappal, melyeket a Gerbeaud Házban tartottunk, és a számos sajtómegjelenéssel igyekeztünk ebben segíteni őket.  A Terra Hungarica önkéntes alapon működik, így mi nem várunk el az egyébként is szerény büdzsével rendelkező kis pincészetektől marketing hozzájárulást.

Nemes Richárd: Pénzért hirdetni nem tudunk, de nem is akarunk – ez elv. Az eddigi három rendezvényünk ennek ellenére is teltházasra sikerült, sok beszámoló jelent meg a sajtóban és a különböző magánoldalakon, blogokon rendre pozitív visszajelzésekkel találkoztunk, amit jó eredményként könyvelünk el.

Kató András: Azon tételek, melyekkel a sétálókóstolóinkon lehetett találkozni, s amelyek egyébként a Terroir Clubon keresztül is elérhetők, 1000-3500 forintnál kezdődnek. Ezek kiskereskedelmi árak.

Nemes Richárd: Az uniformizált, nagy volumenben készülő boroknál a lényeg, hogy évről évre megbízható illat- és ízminőséget mutassanak fel, ami a már felsorolt adalékanyagokkal – hacsak nincs extrém évjárati hatás – el is érhető. Egy autentikus bor és egy konvencionális bor között olyan különbségeket fedezhetünk fel kellő kóstolótapasztalattal, mint mondjuk egy a kertünkben termett bioparadicsom és egy üvegházban vegyszerekkel előállított paradicsom esetében, ahol az előbbi mindig zamatosabb és finomabb lesz. Azonban a természetes borok sok esetben hordozhatnak olyan illat- és ízjegyeket, amelyeket egy ezen a területen járatlanabb borkedvelő akár borhibaként is észlelhet, pedig nincs szó másról, mint természetes úton létrejött aromákról. A nátrium-glutamát világában sokszor nem is tudjuk melyek a természet valódi ízei.