Itt egy kis segítség, ha fehérbort választunk mit érdemes tudni róla és mire figyeljünk a cimkén!
1. Savtartalom – a sav természetes módon van jelen a borban. Frissíti a kortyot, gerincet ad a bornak. Vannak magasabb savtartalmú szőlőfajták, mint a rizlingek, sauvignon blanc és ezerjó.
2. Édes vagy száraz – ezt a borban a maradék cukor határozza meg, ami az erjedés során nem alakult alkohollá. Az édes borok is ugyanúgy lehetnek gyümölcsösek, mint a száraz borok. A Magyarországon készíthető tokaji aszúnak különleges aromagazdagsága van, amely egyedi a világon.
3. Hordó – Hordót az erjesztés vagy az érlelés során használnak. Ennek köszönhetőek a vaníliás, karamellás, tósztos illat- és ízjegyek a kész borban. Vannak közismert fajták, melyek készítése során hordót alkalmaznak, ilyen a chardonnay, a viognier, valamint a prémium minőségű furmintok.
4. Test – amit a szánkban érzünk, azaz a bor súlya, krémes textúrája és gazdagsága. Ha a korty bársonyos, szinte simogat, akkor az a fehérbor bizony szép testtel rendelkezik. Sok tényező befolyásolja ezt a tulajdonságot, így a maradékcukor tartalom, a hordós érlelés, és a szőlőfajta is.
5. Évjárat – a palackon feltüntetett évszám mindig a szüret idejét jelzi. A palackozást követő első évben már fogyasztásra kerülnek a fehérborok, de vannak fajták, amelyek jól bírják az érlelést. Ilyen például a chardonnay, a rajnai rizling, az olaszrizling, a furmint, a semillon és a chenin blanc.
6. Fajta – a szőlőfajta. Minden szőlőnek egyedi aromája és karakterisztikája van, amely a belőle készült bort meghatározza.
7. Egyensúly – egy misztikus szó a borleírásoknál. Úgy a legkönnyebb megérteni, ha társítjuk a komplexitás szóval. Azokra a borokra használjuk ezt a kifejezést, amelyben minden komponens egységesen integrálódott, nem túlzóak a savak, nem lóg ki az alkohol.
8. Ásványosság – ha a bor illatában, ízében sósságot és hűvös köveket érzünk. Leggyakrabban a talajösszetételnek köszönhető ez a különleges tulajdonság. Magyarországon jellemző ez a Balaton-felvidéki, tokaji és somlói borokban.
9. Borvidék – fontos a szőlő származása, amelyet minden esetben megtalálunk a palackokon. Minél tágabb körzetet adnak meg a származást illetően, annál kevésbé lehetünk biztosak az eredetben.
10. Óvilági vagy újvilági – ez a két kifejezés valójában a borok stílusára és helyére vonatkozik. Az óvilági borok a tágabb értelemben vett európai országokból származnak. Míg az újvilág lefedi Amerikát, Ausztráliát, Új-Zélandot, Dél-Afrikát, ahol a szőlő és borkultúra nem nyúlik vissza olyan régi időkre, mint például Franciaországban. Stílusukat tekintve az óvilágban az alacsonyabb alkohol és mineralitás jellemző a borokban, míg az újvilágban ennek ellentéte érvényesül, párosulva a túlzó gyümölcsösséggel.