A nyolchektáros birtok különlegessége nem csak az, hogy a Rákosi-korszak kivételével 164 éve van a család tulajdonában. A Megyer, Király-hegy, Ciróka és Kútpatka alkotta területen a királyok bora mellett a legkiválóbb száraz tokaji tételek készítéséhez is adottak a körülmények: a dűlők délnyugati fekvése, riolittufás-kaolinos talaj – és a friss lendület, amit nem is olyan rég Hős-Nagy Henrik hozott.

 

A családi borászatot még Dr. Harsányi Ádám karolta fel a hetvenes években, akit fia, Harsányi Gábor váltott öt éve; ekkor indult el az új időszámítás és emelkedett termelési szintre a borászat.

 

 

– mesélte Henrik, hiszen Gábor mellett ő is elkötelezett híve a természetre való ráhangolódásnak és a hagyományos technológiáknak. 

 

 

Henrik 2015-ben vette át a borászati tevékenységeket, és mivel a szüret idején csatlakozott, a két évvel ezelőtti borok még csak félig-meddig tükrözik hitvallását. 2016-tól indulva azonban már a fiatal borász vezénylésével történik a biofeldolgozás, és ma már nagyon ritkán használnak semleges élesztőt is. Henrik elképzelése az, hogy neutrális, a fajtát és a terroirt mutató borok készüljenek, harmóniában, jó szerkezettel, alacsony alkohollal.
 

 

A Harsányi Pincészet elsősorban furminttal foglalkozik; az alapborok reduktív eljárással készülnek. A dűlőválogatott tételek azok, amelyek mindig hordóba kerülnek, és előszerettel alkalmazzák ezeknél a seprőn tartást és a seprőfelkeverést is. Kerülőutunkon szép számú bort hozott elénk Henrik, mi pedig buzgón meg is kóstoltuk mindet.

 

 

Az egységes stílus, harmonikus korty és szép szerkezet mindegyik tételre igaz volt, kezdve a mostani trendeket idéző 2015-ös Sárgamuskotálytól a három dűlős furminton át addig a 2013-as Prémium Aszúig, ami a bordeaux-i nemzetközi Challenge International du Vin borversenyről aranyéremmel jött haza. Amit különösen izgalmasnak találtunk, az mégis a dűlős tételek különbözősége: a Királyhegy a riolitnak és andezitnek köszönhetően ásványos, a Megyer az agyagos, kaolinos, vasoxidos föld okán robusztusabb, míg a Ciróka – nevéhez hűen – volt a legbarátságosabb. 

 

Az organikus szőlőművelésen túl Hős-Nagy Henrik gondossága és figyelme jelenti az igazi kézművességet. Az alacsony kordonos művelés során a tőkéket rövid csapra metszik és csak 10-12 rügyet hagynak rajtuk. Az éves zöldmunkák során aztán folyamatosan tovább ritkítják a fürtöket, mígnem a szüret időpontjában a tőketerhelés mindössze 6-7 fürt.

 

Henrik kísérletező kedve pedig töretlen, és ezt szerencsére a tulajdonosok is támogatják. Azért szerencsére, mert így két kihalófélben lévő tokaji borkülönlegesség továbbra is aktuális maradhat: az egyik egy izgalmas és vagány száraz szamorodni, a másik pedig a Hős névre keresztelt félszáraz furmint – technológiáját tekintve fordítás –, ami az Egerben és Máltán, a Meridiana Wine Estate-nél is tanult borász szerelemgyereke, és amiről nemrég képregény is készült. 
 

 

 

Később lehetőségünk volt a szépen rendezett Megyerbe és Cirókába is kilátogatni Henrikkel, aki odafelé a nemrég telepített, szintén bio diófa ligetüket is megmutatta. A szőlőben járva egészséges fürtök voltak mindenhol, és az éppen duzzadó furmintszemek remek állapotban voltak: Henrik meg is engedte, hogy lecsípjünk belőlük. Nem az én tisztem megítélni, hogy a vegyszermentes szőlőművelés és a bioorganikus borkészítés jó dolog-e, vagy sem. Azt viszont egyértelműen kijelenthetem, hogy igenis határozott, egészséges és kiváló szerkezetű borokat kóstoltunk, amiket nem divatból készítenek a Harsányi Pincészetnél, hanem egy olyan belső motiváció miatt, ami irigylésre méltó, és ami miatt Henrik a szememben mindenképpen Hős.