Itt van például a pincészet központja, vagyis a Rákóczi-Aspremont kúria. Az épületegyüttes eredetileg egyszintes gazdasági épületnek épült a 16. században. Mai formáját az 1700-as évek elejére nyerte el, miután Rákóczi Julianna (II. Rákóczi Ferenc nővére) és férje, Aspremont Ferdinánd gróf tulajdonába került. A falba vájt kályhafülkék (bennük az 1910-es években Kassán készült, a legenda szerint borral kifizetett cserépkályhák), a parketta, a stukkók mind megerősítik, a barokk korszak egyik remekművéről van szó. Barta Károly, a pincészet névadó tulajdonosa 2004-ben vette meg, előző gazdái meglehetősen lelakott állapotban hagyták hátra. Folyamatos felújítások nyomán 2011-re a földszinti rész készült el, itt borkóstolókat szerveznek, 2015-re pedig a 3 lakosztály az emeleten, korhűen berendezve (utóbbinál annyi engedményt persze tett magának a tulajdonos, hogy mindegyikhez tartozik egy borhűtő Barta borokkal).

 

A rövid körséta után a már említett földszinti kóstolóhelyiségben, a kandalló mellett foglaltunk helyett Ujvári Viviennel, aki 2016 augusztusában vette át a pincét borászként. Szerencsére az Öreg Király dűlő „nélkül” is akad izgalmas téma, ugyanis éppen egy másik olyan dűlő újraélesztésén dolgoznak, ami a tokaji klasszifikációban mindig elsőosztályú besorolást kapott. A Kővágó dűlőn kezdésként három hektár szőlőt ültettek tavaly tavasszal. „Minden borász álma, hogy minél többféle borral, dűlővel kipróbálhassa magát, és a szőlészünk, Hajdú János is hasonló szemléletű. A döntés persze Barta Károlyé volt. Első lépésben csak egy kis részét telepítettük be a 17 hektáros területnek, mert úgy gondoljuk, hogy a Kővágó történetét is fel kell építeni, mielőtt nagyobb mennyiséget termelünk onnan” – meséli Vivien. Mivel az említett telepítés sík területen, géppel és teljes szőlőgyökérzettel történt, idén már készült is róla egy bor, amit a tervek szerint forgalomba is fognak hozni.

 

Mi kóstolni egyelőre az Öreg Királyról kóstolunk, előbb egy 2016-os, majd egy 2017-es furmintot (a kóstolójegyzeteket lásd a cikk végén). Vivien közben azért mesél a Kővágó új boráról is: „Egy furmint-hárslevelű házasítás, főleg az utóbbi miatt nagyon kedves, ugyanakkor karakteres, a minimális hordóhasználatnak hála pedig megmaradt a friss gyümölcsösség.” A három hektáron egyébként fél hektár hárslevelűt ültettek. Mivel a pincészet az Öreg Királyról száraz iskolázásban csak fajtatiszta furmint vagy hárslevelű borokat készít, adja magát a kérdés, hogy a tokaji furmint és/vagy hárs kérdésben milyen állásponton van a pincészet és a borász. „A területeink 85 százaléka furminttal van betelepítve, aszút csak 100 százalék furmintból készítünk. A második számú fajtánk azonban egyértelműen a hárslevelű, nagyon örülök az új telepítésnek, ugyanis itt, a Barta pincészetnél igazán megszerettem a fajtát, nagyon összetett ízvilága és egyedi, koncentrált aromatikája miatt” – mondja Vivien. „Nem jobb az egyik vagy a másik, teljesen mást tudnak, e két szőlőfajta nélkül Tokaj elképzelhetetlen, a helyi szőlészek borászok mindkettővel szeretnek dolgozni.”

 

Közben befut a tulajdonos, Barta Károly is, aki elcsípi a gondolatmenet végét, és mintegy a hallottakat megerősítendő azt mondja, „lehet, hogy 50-50 százalékban kellett volna furmintot és hársot ültetni a Kővágóra”. Budapesten él, így amikor Mádra megy, mindig sok dolga van. Most is fel-alá járkál, folyamatosan telefonál, így megragadom azt a pár percet, amíg aztán leül mellénk, és megkérdezem, hogyan találtak egymásra Viviennel és milyen a közös munka. „Vivien borait először egy Furmint USA promóción kóstoltam, ott ismerkedtünk meg.

Ezen túl én egyáltalán nem szólok bele a borász munkájába. Az első beszélgetésünk során az derült ki, hasonlóan gondolkodunk” – mondja Károly.

Kicsit kitérünk az organikus művelésre, mert aki nem ismeri behatóbban a pincészet történetét, talán nincs is vele tisztában, hogy Bartáéknál a kezdetektől ökológiai gazdálkodás folyik – a címkéken ugyanis erről egy szó sem esik. „Eddig nem használtuk kifelé a kommunikációban, a bio tanúsítványunk is csak most készül. Ez a jövőben másképp lesz, mert azt vettem észre, hogy a presztizsborászatok, mint amilyenek mi is vagyunk, tevékenysége egyre jobban összefonódik az ökológiai termesztéssel” – magyarázza Károly.

 

Barta Károly foglalkozását tekintve egyébként közgazdász, sokáig nem szerepelt a tervei között pincészet alapítása. 2003-ban aztán mégis belevágott. És hogy miért pont Tokaj? „Két ok miatt választottam a borvidéket. A termék nem veszít értékéből, a száraz boraink, ha 5 év múlva bontanánk fel őket, akkor is a csúcson lennének. Éppen ezért alkalmasak a tartalékképzésre, ha adott pillanatban nem úgy mennek az értékesítések, akkor el lehet tenni a borokat, amíg változik a piaci helyzet. Másrészt Tokajnak van a legjobb esélye az exportra, vagyis ha belföldön nincs akkora kereslet, akkor külföldön még mindig meg lehet próbálni.”

Külföldi sikerekből egyébként mostanában nincs hiány, rövid időn belül két megtiszteltetés is érte a pincészetet. „Amikor utazom, látom, hogy sokkal több étterem borlapjára kerülnek fel tokaji borok, mint mondjuk 5 évvel ezelőtt. Ugyanez a helyzet a vinotékákkal is. Azt hiszem, Tokaj ázsiója általában is javul” – válaszolja Vivien arra a kérdésemre, ezek a sikerek csak nekik szólnak, vagy esetleg egész Tokaj csillaga van felívelőben.

 

„Elmondták nekünk, azért kerültünk be a 230 éves brit borkereskedő céghez, mert rájöttek, hogy tokajinak mindenképpen lennie kell a kínálatban. Hogy ez minek köszönhető, azt nem tudom. Talán az országimázsnak, vagy annak, hogy egyre többen felismerik, hogy a borvidékünk – a talaj változatossága, a nehéz művelés és a drága aszútechnológia miatt – arra van predesztinálva, hogy kisszériás, egyedi, magas minőségű borok szülessenek. Hogy a tokajiak közül minket választottak ki, az persze már nagyrészben a mi érdemünk” – teszi hozzá Károly. Vivien megemlíti még a tokaji közösségek, társulások egyre növekvő számát, ahol a borászok közösen tudnak fellépni az őket érintő ügyekben. „A furmint februárnak jövőre Londonban is lesz egy állomása, ahová a Mádi Kör tagjai együtt mennek. Így sokkal könnyebb.”
Közben előkerül a pincészet egyik zászlós bora, a 2013-as Öreg Király Dűlő 6 Puttonyos Tokaji Aszú. Ez a bor kóstolható lesz a december 27-i Winelovers Special - Pezsgő és Aszú Kóstolón illetve a 2019-es Magyar Borok Bálja ültetett vacsorájának egyik tétele is lesz. Előbbi rendezvényen egyébként bemutatják a 2010-es Furmint Brut pezsgőjüket is, ami szintén egy viszonylag új történet a borvidéken. „Csak nemrégiben került forgalomba, nagyon jól szerepel a kóstolókon. Methode traditionelle eljárással készült, mert úgy gondoljuk, Tokajban ez az egyetlen járható út a pezsgőkészítésnél és mert a Barta presztizséhez is ez illik. Száz százalék furmintból készült, a Király-hegy nyugati oldalán található dobozi aldűlőből, innen hosszabb savszerkezetű alapbort tudunk készíteni, ami nagyon szép eleganciát kölcsönöz a pezsgőnek. Már készül a következő tétel 2017-ből” – érkezik a gyors jellemzés Vivientől.

Közben elindulok vele megnézni a kúria mögötti épületben található pincét. Addig felteszem neki az obligát kérdést, vagyis hogy hogyan lett borász. „Badacsonyból származom, a Szent György-hegyen van is a családnak 0,64 hektár szőlője, de sokáig eszembe se jutott, hogy ezzel foglalkozzak. A Műszaki Főiskolán viszont már egyre jobban hiányzott, folyamatosan kóstoltam. Aztán egyszer felhívott egy volt gimnáziumi osztálytársam, Földi Bálint, aki ma már a Sabar borháznál dolozik, hogy mi lenne, ha elvégeznénk a Corvinuson a szőlész-borász képzést. Abban a pillanatban eldőlt a sorsom. Kellett egy külső szikra, hogy jöjjön a felismerés, ami amúgy ott volt egész végig a történetemben: nekem a bor az életem.” És hogy miért nem Badacsony, miért Tokaj? „Tokajban szerettem volna dolgozni. Az aszú tökéletesen egyedi és magas presztízsű termék. Óriási lehetőség  van ebben az utánozhatatlan borvidékben.” Előtte azért bejárta a világot, rengeteg tapasztalatot és élményt gyűjtött. A Napa-völgyből a „tökéletes tisztaságot és laborismeretet”, Új-Zélandról a „munka szeretetét, a teherbírást és a komplex, de mégis gyümölcsös borok készítésének titkát”, Ausztráliából pedig az „állandó kóstolás fontosságát” hozta magával.

 

Elérjük a tartályokat, ahol már az idei borok erjednek, itt gyors évértékelő következik: „Olyan feltöltöttsége volt a talajnak a nagyon csapadékos ősz-tél-tavasz után – az Öreg Királyban a szőlők gyökerei mélyen vannak már –, hogy a szőlőnek elég volt egész tavaszra, nyár elejére. Amennyi a szőlőnek még kellett az éréshez annyi eső éppen esett a nyár közepén. Április első hetében elkezdett hajtani a szőlő. Május közepén esett először az eső, mintegy 20mm, ez segített a hajtásnövekedésben. Június közepén volt még  3x10mm csapadék, ami a bogyónövekedést segítette. Így szép egészséges, lédús, fenolosan érett fürtöket szüreteltünk száraz alapnak. A nyári  nagy meleg kerek savakat adott, sok száraz borunk lesz, viszont az Öreg Király Dűlőben csak kevéssé indult be az aszúsodás, így késői szüretelésű és szamorodni bort készítünk. Szeretem ezt az évjáratot, ha muszáj elégedetlenkedni valami miatt, az az hogy mi idén nem tudtunk aszút készíteni.”

 

Jelenleg komoly munkálatok zajlanak a pincében, nemrég üzemelték be a hordóhűtő-rendszert (így már hordóban is lehet hőmérséklet-irányítottan erjeszteni, ami Magyarországon még ritka), január elején kezdődik egy újabb felújítás is, következő szüretre érkeznek majd az új tartályok és már megérkezett egy új, az eddigieknél nagyobb, 10 hektoliteres hordó, mert Vivien úgy gondolja, a Barta boroknak a még kevesebb hordóhatás is elegendő – Károllyal, mint oly’ sok mindenben, ebben is tökéletesen egyetértenek.

 

 
Kóstolt tételek:

Öreg Király Dűlő Furmint 2016: Csak egészséges, teljes érettségben lévő szőlő került a borba. Markáns, közel 7 gramm/literes sav, a végeredmény az alacsonyabbra kalibrált alkohol és a maradécukor miatt mégis behízelgő. A hosszú kortyban határozottan megjelenik a minerális jelleg is.

Öreg Király Dűlő Furmint 2017: Egy évvel idősebb társánál még jóval virgoncabb, szép savakkal és szintén egy kevés maradékcukorral.

Öreg Király Dűlő 6 Puttonyos Tokaji Aszú 2013: Legendás évjárat, amely kiemelkedő minőségű aszúszemeket hozott. A bor rendkívül jól strukturált, komplex, citrusos, narancsos, mandarinos, szárított barackos jegyek dominálnak benne. A 246 gramm maradékcukor nem telepszik rá a kortyra a 7-es sav mellet, köszönhetően az erősen jelen lévő mineralitásnak is. Együtt kerek egészet alkotnak.