Ha valaki csak a címkékről, a Hold and Hollo sorozatról vagy a modern feldolgozó fotóiról ismeri a Holdvölgy birtokot, nagyon meg fog lepődni, ha ellátogat hozzájuk Mádra. Hab a tortán, hogy a pincelátogatásuk felér egy kalandtúrával. 2018. decemberében indult tokaji Kerülőutak sorozatom befejező része következik.
Az a pincelátogatásra érkező gyanútlan vendég, aki belép a Holdvölgy Pincészet űrállomások dizájnját idéző vinotékájába, valószínűleg még nem sejti, hogy az elkövetkezendő két órában mégis inkább a múltba fogják visszarepíteni. Bevallom, én is így voltam ezzel. Neonszínű fal, üvegkocka formájú vitrinben kiállított palackok, az ablakon túl laboratóriumra emlékeztető érlelő. Szerencsére hamar oldódom, miután Csilla – aki a délután folyamán a kísérőm lesz – tölt nekem egy pohár UPPP gyöngyözőbort (kóstolójegyzeteket lásd a cikk végén). A tétel a borászat fiatalosabbra, közérthetőbbre hangolt Hold and Hollo sorozatának a tagja (maga a Holdvölgy ugyebár a prémium). A sorozat országos ismertségű, köszönhetően a rikítószínű, palackról lehúzható szilikoncímkéjének, amit a fesztiválokon a fiatalok előszeretettel hordanak karkötőként vagy a poharukon. Mondhatni, telitalálat!
Amig kiiszom a poharat, Csilla elmondja, egy olyan kincskereséssel egybekötött pincetúrára visz, amilyenen előzetes bejelentkezés után bárki részt vehet. A túra mindig az előbb az ablakon át már megcsodált feldolgozóban szokott kezdődni, hogy
„a látogató lássa, amit kóstol, vagy megvásárol, az hol, hogyan készül”.
Végeztem a gyöngyözőborral, indulhatunk!
Amíg leérünk, elvégzem a borászattörténeti gyorstalpalót. A tulajdonos Demkó Pascal édesapja a borvidéken született, a mádi Dorgó-dűlőben volt is saját szőlője, amit aztán hátrahagyott, amikor Budapestre költözött. Ott ismerkedett meg a későbbi francia feleségével, aki egyik születésnapjára szerette volna a férjét meglepni egy pár sor tokaji szőlővel. Gyereküket, Pascalt bízta meg a kertvásárlással. Ebből lett az első szőlőterület 1998-ban ismét a Dorgón, csakhogy a keresés közben Pascal annyira beleszeretett Hegyaljába, hogy ottragadt. Folyamatosan vásárolt területeket (jelenleg 7 mádi dűlőben 26 hektárral rendelkeznek), 2004-ben pedig beindította a Holdvölgy borászatot (nevét szintén egy mádi dűlőről kapta).
Kezdetben a birtokon található 200 éves tornácos házban rendezkedtek be, majd amikor ezt kinőtték, 2013-ra megépítették a mai modern feldolgozót (a régi épületben kóstolóterem és iroda van). Az új épületet Bordás Péter tervezte (nevéhez fűződik a debreceni focistadion és az Etyeki Kúria borászat is), az űrkorszaki vinotéka olasz belsőépítészek munkáját dicséri. „A tulajdonos külön kérése volt, hogy az épület olvadjon bele a környezetébe, a tokaji tájba. Ennek megfelelően az utcáról nézve gyakorlatilag csak a tetőterasz és a park látszik.
A tájjal való összhangot erősíti a nagy mennyiségben felhasznált helyi tufa is”
– mondja Csilla.
Belépünk a feldolgozóba, ahol nem csak a dizájn, de a technológia is a legmodernebb. Csak egy példa: a szüretről beérkező fürtök között megbújó apró kavicsok, bogarak, levelek kiválogatásánál alkalmazott vibrációs rázóasztal fölött úgy van megtervezve a világítás, hogy az ott dolgozók keze ne vessen árnyékot az asztalra, így tényleg semmi nem kerüli el a figyelmüket. A szárazborok egyébként egészfürtösen kerülnek a présbe, csak az édes boroknál van bogyózás.
Megyünk tovább az erjesztőbe, ahol 1000 hektoliternyi összkapacitású fémtartály áll a helyiség két oldalán, mint az orgonasípok, az egészen kicsitől a nagyobbakig. Előbbiekre azért van szükség, mert az erjesztés nem csak dűlő-, de parcellaszelektáltan is zajlik, csak utána házasítják össze a tételeket (vagy nem: 2015-ben Intuition No3.Tokaji száraz furmint 7575 néven például parcellaszelektált bort hoztak forgalomba).
Gyorsan kóstolunk a tartályból egy 2018-as gyöngyözőt, majd kezdetét veszi az igazi kaland, aláereszkedünk a pincerendszerbe. A rendszer ezúttal szó szerint értendő: 1955-ben nyolc, korábban nemesi családok (Rákóczik, Borsaik, Csákyk) tulajdonában álló pincét nyitottak egybe, így létrehozva a borvidék egyik legnagyobb erjesztő- és érlelőpincéjét.
Ezt vásárolta meg 2008-ban Pascal és ide álmodták meg 2014-ben – amikor a hazai eladások is éppen kezdtek felfutni – a kincskereső pincetúrát. Mivel lent nincs térerő, egy papírtérkép segítségével kell megtalálni azokat a pontokat, ahol az újabb kóstolandó borok várnak. Ne higgyük, hogy ez annyira egyszerű: a 3 szintes, 109 ágból álló pincerendszer teljes hossza 1830 méter (ebből egyelőre 800 van felújítva és járható). Külön piros pont, hogy a gyerekekre is gondoltak, nekik csoki és bodzaszörp van elrejtve a lelőhelyeken. „Halloweenkor további csavart viszünk a történetbe: az összes villanyt lekapcsoljuk, a vendégeknek gyertyával a kezükben kell tájékozódniuk” – meséli Csilla.
A hatalmas pince természetesen nem csak látványosság, egy jelentős részét használják, itt vannak lerakva az aszúhordók illetve itt történik a szamorodnik és az aszúk palackos érlelése – utóbbi a Holdvölgynél a hagyományos recept szerint nem kevesebb, mint 6 évig tart. Ha pedig egy hordó kiszolgált, lefokozzák dekorációvá, a járatokból azonban akkor sem kerül ki.
Miközben végigjárjuk a pincét (sikerül minden pontot megtalálnom), megnézzük az összes nevezetességet. A bortrezor érdekessége, hogy a bérlő csak Holdvölgy borokat tárolhat benne, a bérleti díjért cserébe viszont évente 30 palackot kap is belőlük, futár viszi ki neki Magyarországon belül bárhova a felnyitni kívánt bort, házasító kóstolókon vehet részt és kedvezményesen vásárolhat. Az egyik kiszélesedésben megtudom, hogy az a második legnagyobb pinceterem Tokajban, mindössze 11 centiméterrel marad el a Rákóczi pince híres nagytermétől (és szintén kóstolók színhelye). Végezetül pedig bekukkanthatok a legrégebbi, 15-16. században épült ágba, amit a nyomok alapján eleink kápolnának, szentélynek használtak, ott fohászkodtak a jó termésért.
Az utolsó két tételt már ismét a vinotékában kóstolom. Mindkettő különlegesség a maga nemében. A fajtatiszta zéta szamorodni – nyugodtan kijelenthetjük – egyedülálló az egész borvidéken. „A Tokajban engedélyezett mind a 6 fajtát termesztjük, zétával ráadásul a borvidéki átlagnál többel rendelkezünk. Korán érő, jól aszúsodó fajta, ami sokat segít abban, hogy törekvéseinknek megfelelően minden évben készítsünk aszút” – szól kísérőm magyarázata. Természetesen került belőle a kóstoló csúcsborába, a 2010-es Culture 6 puttonyos aszúba is. A borvidékre már szintén alig jellemző 6 éves palackérlelés miatt ez a jelenlegi forgalmi tétel. A 2011-es az idei évben fog kijönni, bár az élelmesek három módon is kóstolhatják a hivatalos bemutató előtt: megvásárolják a pincészetnél a díszdobozos aszúválogatást (benne 1-1 palackkal 2006-2011-ig) vagy a Winelovers webshop Holdvölgy válogatását, esetleg részt vesznek március 30-án a Borkollégium Winelovers 100 - Tokaj Vol 2. mesterkurzusán, ahol – mivel a Winelovers 100 - A 100 legjobb magyar bor teszt 2. helyén végzett – ez a tétel is bemutatkozik. Éppen a hosszú palackérlelés miatt egyébként a pincészetnél idén vezetik be, hogy elő lehet jegyezni későbbi évek aszúira. „Rengeteg megkeresést kaptunk külföldről is, valakinek például tavaly született gyereke, és ennek emlékére szeretne venni az az évi aszúnkból. Az ilyen esetekre találtuk ki az előjegyzést” – mondja Csilla. Így például már előjegyezhető a pincészet történetének első dűlőszelektált aszúja, ami 2017-ben készült – és 2026-ban lesz átvehető. Utunk végére értünk, elbúcsúzom, ám még sokáig fülembe csengenek Csilla utolsó szavai, miután a kérdésére elmondtam neki, milyen jól éreztem magam és mennyire meglepő élményben volt részem: „A modern külsőt látva a legtöbb vendégünk először nem is gondolja, micsoda tradíciók bújnak meg a falaink között. Demkó Pascalnak éppen ez volt az álma.”
Ezek tetszettek a legjobban a kóstolt borok közül:
Vision Tokaj Dry Selection 2016: a főborászként 2013 óta a pincészetnél dolgozó Gincsai Tamás „találmánya” ez a furmint-hárslevelű-kabar házasítás. Az illatot kezdetben a hárslevelű mézes-virágossága vezeti, aztán fokozatosan kibontakozik a kabar fűszeressége is (többek között kakukkfű formájában). A tétel 50 százaléka pár hónapot hordóban töltött, a kortyban ennek ellenére egyértelműen a primer gyümölcsösség – citrushéj, grapefruit – és a ropogós sav dominál. 95 pontot kapott tavaly a londoni Decanter Awardson.
Expression 2015: 100% hárslevelű a Becsek-dűlő 40 éves tőkéiről. Illata atipikus, a mézesség helyett almás, köves, herbás jegyeket mutat. A korty textúrája krémesen lágy, tovább kerekíti azt a kis maradékcukor. Kifejezetten elegáns tétel.
Eloquence 2007: édes szamorodni furmintból és hárslevelűből. Illatában sok-sok karamella, pörkölt mogyoró, gyümölcs vonalon némi sárgabarack. Komplex ízében is visszaköszönnek az olajos magvak és a sárgabarack, ezt egészíti ki némi vanília és dohányos lecsengés. Többrétegű, rendkívül összetett bor.
Signature Édes Birtokválogatás 2007: a főborász folyékony aláírása, még az előző borász, Berecz Stephanie készítette. A pincészet szerint olyan, mint a szabadgyakorlat a műkorcsolyázásban, felvonultatja a tokaji borkészítési eljárások teljes tárházát. Fordítás, máslás, szamorodni, aszú és eszencia házasítása, a végeredmény egy 5 puttonyos aszúnak megfelelő beltartalom. Illatában a botritiszes jegyek dominálnak, a korty ennek fényében meglepően gyümölcsös, kicsit mazsolás. A 7g/liter sav szép élénkké teszi a bort még ennyi idő után is.
Intuition No1. 2008: 100% zéta szamorodni a Holdvölgy-dűlőből. Aromatikájában sok-sok hordófűszer (szegfűszeg, szerecsendió, vanília) és narancshéj – a 142 g/liter maradékcukor ellenére utóbbi miatt a fanyarabb vonal kedvelőinek és persze a különlegességekre vágyóknak jó választás.