Hosszú távú stratégiát épít a Csányi Pincészet

A Pincészet vezetésével februárban bízták meg Romsics Lászlót, aki most kinyitotta a pince kapuit, hogy egy kötetlen beszélgetés során meséljen a mindennapokról és a jövőről.

Villány egyik legnagyobb borászataként igen széles termékpalettával dolgoznak, az ezer forintos boroktól a sok ezer forintosokig terjed a szortiment. Vágjunk rendet azok fejében, akik még nem ismerik a Csányi termékpiramist!

Villányi classicus borcsaládjuk a Teleki, amiben jól iható, gyümölcsös borok vannak. Fölötte van a Chateau Teleki, majd a némileg magasabbra pozícionált Kővilla Válogatás, a teteje pedig a Csányi Selection, amiben két bor van jelenleg.

Két olyan fajta van, amely mindhárom kategóriában megjelenik, a cabernet sauvignon és a cabernet franc. Csakúgy, mint egész Villányban, náluk is a francia fajták az erősek, cabernet francból, merlot-ból és cabernet sauvignon-ból terem a legnagyobb mennyiség: utóbbiból összesen 110 hektár.

Tehát 110 hektáron csak a cabernet sauvignon terem a pince számára, mennyi az egész terület?

A borvidéken mi vagyunk a legnagyobbak. Nagyságrendileg 2500 hektár a Villányi borvidék szőlőinek területe, ebből 370 tartozik a Csányi Pincészethez. Ezenkívül még 80 hektár, jelenleg bérbe adott területünk van. Ezek a közeljövőben majd visszakerülnek a borászathoz és megkezdődhetnek az újratelepítések.

Azt már lehet tudni, hogy mi lesz ezeken az ültetvényeken?

Ez egy hosszú távú stratégia része, amelyhez most készítettem egy részletes anyagot, ám ez még nem végleges, így a részletekről később tudunk beszélni. Nagyon jó területeink vannak, nagy részük a villányi részen. Fontos törekvés, hogy a prémium területek szőlőit külön kezeljük.

Azt jól tudom, hogy a Kopárnak is a nagy része a Csányi Pincészethez tartozik? Ennek a területnek még a borhoz kevésbé értő fogyasztók számára is jól cseng a neve. Mégsem kommunikálják…

Az eredeti Kopár-dűlő kb. 65 hektár összesen, ebből 14 a miénk. Cabernet franc és sauvignon szőlőink vannak ott. Egybefüggő terület egyébként, a Szoborparktól lefelé.

Remélem, hogy a jövőben jóval hangosabban sikerül kommunikálni ezeket a részleteket, hiszen van még néhány remek termőhely – az Ördögárok, a Jammertal, stb. –, ahol ugyancsak vannak szőlőink, de kevesen tudnak róla. Régebben nem fektetett ezeknek a dűlőknek a bemutatására nagy hangsúlyt a borászat. Inkább az volt a koncepció, hogy korrekt borokat készítünk és hozunk forgalomba, a marketing nem kapott akkora hangsúlyt, mint amekkorát szerintem kellene. Persze éves szinten eladunk így is több, mint 2 millió palack bort, ami jelentős. Azonban ahhoz, hogy megfelelő súllyal legyünk jelen a borvidéken, hangosabban kell kommunikálni! Az sem titok, hogy én a Teleki márkanevet próbálom majd megerősíteni.

És az nem lesz nehéz, hogy el kell magyarázni, ki volt Teleki Zsigmond, miért volt jelentős alakja a szőlészetnek? Vagy ez pont jó alkalom arra, hogy rajta keresztül a borokról beszéljünk?

Igen, ez egy nehéz kérdés. Teleki Zsigmond szőlőnemesítő sztorija kiváló, de ha nem tudunk vele a fogyasztókhoz szólni, nem lesz eredményes koncepció. Ráadásul teljesen mások fogyasztják a Teleki és a Chateau Teleki borokat. Az előrelépést abban látjuk, ha megpróbáljuk összekötni a brandeket. Az a cél, hogy aki most még csak a kiváló ár-érték arányú Teleki borokat választja, később szavazzon bizalmat a prémium tételeinknek, például a Chateau Telekinek is. Részletes kutatást készítünk majd arról, hogy kik a fogyasztóink és milyen vásárlási szokásaik vannak. Egy tíz éves stratégia készült, mely épp jóváhagyásra vár.

A pincészetben készülő borokból mennyi megy külföldre?

A nagy része, úgy a 95%-a itthon marad. Az export pedig nagyrészt Kínába kerül.

Ha Magyarországon ma valaki bormarketingről beszél, arról, hogy mi lenne az, amely ad egy lökést a hazai borászatnak, az export mindig egy visszatérő téma. Miközben nagyon nehéz ügy, hogy hová érdemes exportálni.

Ha mennyiségben gondolkodunk, egészen más exportpiacok kerülhetnek szóba, mint akkor, hogyha inkább a minőség az elsődleges szempont. Kis mennyiséggel betörni az angol, vagy amerikai piacra őrült harc és iszonyatos pénzeket kell rákölteni. Minden esetben jó ár/érték arányt kell biztosítani, hiszen minden ország képviselteti magát kiváló minőségű borokkal és széles választékkal ezeken a piacokon. Tehát ez egy hosszú távú folyamat, amelynek fontos része a kapcsolatépítés és a meglévő összeköttetések ápolása.

Lényeges szempont az is, hogy a különböző kultúrák nagyon eltérően viselkednek. Egy kínai vásárlóval például hiába állapodik meg az ember, ha másnap jobb üzletet talál, akkor hiába a megállapodás, nem lesz belőle semmi. De az is érdekes, hogy bizonyos dolgokat, ha Kínába szeretnénk exportálni, nem szabad feltenni a címkére. Vannak olyan számok, színek, amiket nem szeretnek, másokat annál inkább. Általában ez egy közös munka az ottani importőrrel.

Adott esetben a kínálatot is a piachoz kell igazítani?

Természetesen. Hogyha komolyan akar üzletelni az ember, ott kell lenni, ismerni a piacot és az igényeket. Ahol nem foglalkoznak azzal, hogy kinek akarnak eladni és mit, ott mindig probléma lesz az értékesítés.

Egy régi európai beidegződés, hogy a borász elkészíti a bort egy történelmi borvidéken, majd azt várja, hogy eladásra kerüljön. Azonban a piac rengeteget változik. Ez már nem úgy működik, hogy elég terroirról beszélni. Sok mindenből el lehet adni kis mennyiséget, de látni kell, hogy a lánc végén végül mindig a fogyasztó van, aki bármikor mondhatja azt egy másik borra, hogy az olcsóbb és finomabb. És ez ennyire egyszerű. Nincs mély analízis: csak az olcsóbb és finomabb elv számít.

Mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy egy adott szegmensben milyen stílusú borra van szükség, különös figyelmet fordítva a változó tendenciákra.

Mennyire lehet fontos szerepe itthon és külföldön a borversenyeken elért eredményeknek?

Szerintem a magyar versenyeknek nincs akkora respektje külföldön. Itthon hogyha nem tud dönteni a fogyasztó és fontos számár az ár, akkor minden ilyen figyelemfelkeltő elem fontos lehet. Ugyanakkor, főleg a keleti országokban, Kínában, Japánban nagyon figyelik a megmérettetések eredményeit. Emiatt feltétlenül indulnunk kell a nemzetközi versenyeken is.

Biztosan sokszor megkérdezik, hogy Csányi úr mennyire kíváncsi a pincészetben zajló folyamatokra. Fogyasztja az itt készülő borokat?

A borászati folyamatokba nem folyik bele, de például nemrég itt járt néhány vendéggel. Megnézték a pincét és a szőlőterületek egy részét. Nekem az volt az érzésem, hogy ismét rácsodálkozott, milyen jó helyen vannak az ültetvények. Úgy gondolom, hogy ez a borászat neki egy kicsit a szíve csücske.

Van egy főborász, aki meghatározza az irányt, vagy mindig csapatmunkáról beszélünk?

A borok stílusa inkább közös döntések során dől el. Szakál Zoltán a borászati és termelési vezető, így a napi operatív dolgok az ő kezében vannak, de például a házasítások összeállításánál már többen ülünk össze.

Minden kis pincészet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy arcot adjon a bor mögé, mellé. Egy ekkora borászatban is szükség van erre?

Szerintem igen, erre mindig szükség van. Hogyha az ember elmegy például Ausztráliába, ott is a nagy pincék mögött ott a borász, aki a cég arca is egyben. Én abban hiszek, hogy az a legjobb személy erre a célra, akit minél szélesebb körben ismernek és elfogadnak, aki a fogyasztót és a szakmát egyaránt meg tudja szólítani. A már említett stratégiatervezetben sok olyan dolog került leírásra, amellyel várhatóan találkozni fognak a fogyasztók, ez is köztük van.

A beszélgetés közben kóstolt borok:

Chateau Teleki Villányi Cabernet Franc 2012

Telt, érett bor, vaskos szerkezettel, nagy beltartalommal. Sokkal több bors, mint málna, és közepesen sok fa. Az ízek arányban vannak az alkohollal és testtel, egyedül az extra édesség, finom lekvárosság lóg ki a sorból. Szuper ár-érték arány!

Kővilla Válogatás Villányi Cuvée 2012

Merlot és cabernet franc áldásos házasítása, illatában a gyümölcsök, kortyában inkább a fűszerek, étcsoki és alkohol dominál. Fülledt, vaskos és hosszú ízek, melyek idővel tovább kerekednek. A bor még abszolút pályája elején jár, ezért már most megéri eltenni belőle egy palackkal.

Kővilla Válogatás Cabernet Sauvignon 2012

Másfél év 500 literes tölgyfahordó után szépen lecsillapodott és kikerekedett a bor. Feszes, határozott, nagyon markáns tétel, koncentrált beltartalommal, és egyensúlyos 14%-os (nem kiugró) alkoholtartalommal. Lédús fekete cseresznye, finoman csokis, dohányos jegyek az illatban, és kortyban. Nagyon komoly érlelési potenciál.

Borleírások: Ferenczi Csilla