Balaton parti Kerülőutak túránkon Badacsonytomajt és a Szeremley Birtokot is meglátogattuk. A birtokot Szeremley Huba fia, Szeremley László vezeti, vele és kollégájával, Kardos Gáborral beszélgettünk a birtok múltjáról, jelenéről, jövőjéről.
Megérkezésünk előtt az elmúlt hónapoknak a Szeremley birtokkal kapcsolatos hírei járnak a fejemben. Ezek alapján a Szeremley történet különbözik attól, mint amit akár csak évekkel ezelőtt ismerhettünk. A milliárdos vagyon, a prosperáló birtokok helyett mostanában inkább a nehézségekről hallani. László szerint a helyzet ma már más, mint az elmúlt időszakban, sok minden változott.
Gábor szerint itthon ma a honlap és a naponta újdonságokkal frissülő Facebook oldal sokkal nagyobb értéknek számít mint az, ha egy pincészet évek óta megbízhatóan képviseli ugyanazokat az értékeket és tradíciókat, minden évjáratban hozva a tőlük elvárt formát és színes kínálatot. A PR és marketing kommunikáció aránytalanul többet nyom a latban mint a valódi borászati munka és értékteremtés, ami mellett máig elkötelezetten kitart a pincészet.
Az édesapa, Szeremley Huba évekkel ezelőtt átadta a feladatokat a gyermekeinek, László a borászatért és a szőlőkért felel, míg nővére és sógora a Szent Orbán Éttermet vezeti fent a Kisfaludy utcában. Mi a Badacsonytomaj központjában lévő borászatnál beszélgetünk, ebben a cikkben a területekre, a szőlőkre, a borászatra és a készülő borokra koncentráltunk.
A szőlő komoly fagykárt szenvedett áprilisban, Nemesgulács felől a gulácsi hegyoldalon látszik még az áramlás iránya is, amerről a fagy érkezett. Ez minket is komolyan érintett – mondja László. A család jelenleg 72-73 hektár szőlőt művel a Badacsonyi borvidéken, Kővágóörsön, Szigligeten, Kisapátiban, a Szengyörgyhegyen és a Gulácson. Fehér-és kékszőlő fajtáik is vannak, világfajták és autokton szőlők egyaránt. A kékszőlők közül a pinot noir a hangsúlyos, de van cabernet sauvignon és merlot ültetvény is, fehér fajták közül a rajnai- és az olaszrizling mellett szürkebarát, a nővirágú kéknyelű és párja, a budai zöld, valamint bakator és zeusz is terem a Szeremley birtokon.
Olyan fajták, amelyek valaha őshonosak voltak a Balatonfelvidéken, 1990 után ismét otthonra találtak a Szeremley birtokon. A borászat szortimentjében a bakator, a kéknyelű és a budai zöld, vagy a zeusz kimelkedő fontossággal bírnak. Kéknyelűt országszerte mintegy 47 hektáron termesztenek, ebből 40 hektár Badacsonyban, 6-7 hektár pedig a Balatonfelvidéken található. A Somlón is lehetett a régi időkben kéknyelűvel találkozni, de ma már szinte csak a Balaton északi partján terem.
A bakator telepítésével egy már szinte kihalt fajta kelt életre. Országszerte mindössze másfél-két hektár piros bakator ültetvény található, kék bakator valamivel több, mint két hektár. Ez a fajta eredetileg az érmelléki területekről származik, de egészen különleges bort ad a badacsonyi mikroklímán is – eleveníti fel Szeremley.
A Badacsony és a Balaton-felvidék borkultúrája ma ismét elképzelhetetlen kéknyelű, bakator, vagy zeusz fajták nélkül, ebben a folyamatban nagy szerepe volt Szeremley Huba elszántságának, kitartásának. Amellett, hogy a Balaton-felvidék és Badacsony területén mindig jellemzőek voltak a kis pincék, a kis szőlőbirtokok, akik sokszor palackozás nélkül saját fogyasztásra termeltek és így megtartották a régi, őshonos fajtákat, ezeknek a szőlőfajtáknak a fennmaradásában meghatározó szerepet játszott Szeremley Huba is. Az 1990-es évek elején, még úttörőnek, sőt: az akkor uralkodó globális trendekkel szembe menő koncepció alappillére, hogy a hungarikumokat, szürkemarha, rackajuh, mangalica, valamint az őshonos szőlőfajtákat újra ismertté és elismertté tegye nem csak itthon, hanem külföldön is. Ma már általánosan elfogadott, sőt: kifejezetten trendi lett ez a törekvés, amit korábban sokan úri hóbortnak véltek.
Az idei évben a 72 hektárból közel negyven hektár szenvedett valamilyen mértékű fagykárt, ebből most kb. 25-26 hektárnyi tűnik komoly károsodásnak. Ebben az évben az az elsődleges feladat, hogy ezzel a természeti kárral szembenézzenek és egészséges, jó minőségű szőlőik legyenek a szüretre. Ez az év hoz majd egyfajta újrarendeződést, megújulást is magával – véli a tulajdonos. Szeremley szeretné a pinot noir hangsúlyos jelenlétét kicsit csökkenteni és az arányokat más szőlőfajták felé eltolni, egyfajta profiltisztítást is véghezvinni. Ez az újrarendeződés a tervek szerint meg fog jelenni a borház életének több más területén is, szükségünk van az új lendületre – mondja.
A Szeremley borok jelentős része Magyarországon kerül értékesítésre, 15-20% kerül külföldre, ami itthoni viszonylatban kifejezetten erős exportnak számít. A borház a 2000-es évek elejétől komoly nemzetközi sikereket ért el, 2013-ig minden évben részt vettek a legfontosabb nemzetközi vásárokon, a Vinitaly-n például kétszer is egyedüli magyar borászatként képviselték az országot, és számos nemzetközi díjat nyertek boraikkal.
A pincészet zászlósbora hosszú évek óta a szemelt rizling, vagy a Szeremley Rizling, ahogyan 2012 után nevezik. Ez egy olyan koncepció, amelyik igazán nagy sikereket ért el. A bor nagyjából kétharmad olaszrizling, egyharmad rajnai házasításával készül el minden évben, és egészen 2012-ig Szemelt Rizling szerepelt a címkéken. Aztán a név Szeremley Rizling-re változott, mivel a szemelt rizling a német-osztrák auslese kategóriával összetéveszthető lehet, azért azt nem használhatták tovább. Így lett az új név Szeremley Rizling, a régi tipográfiával, a régi címkén. A bort hűtött tartályban erjesztik és aztán nagy hordókban érlelődik. Friss, kicsit virágos, kerek savakkal rendelkező tételek készülnek és kerülnek palackba minden évben.
A birtok portfóliójában hangsúlyosabb a fehérboros vonal, az ikonikus rizling házasítás mellett szürkebarát, kéknyelű, muscat ottonel a nagyobb tételek, és készülnek olyan ritkaságok, mint a fehér bakator, a piros bakator vagy a pincészet késői szüretelésű zeusza.
A pincészet tagja a Balatoni Körnek, elkészült idén az első Szeremley Balatonbor is. Az olaszrizlinget egyébként is kiemelt fontosságúnak tekintik a birtokon, Szeremley László szerint az olaszrozling mindenképpen képes, és alkalmas arra, hogy Magyarország egyik kiemelt fajtája legyen, amely mögé be lehet állni regionális, Balaton parti és országos szinten is.
Gyönyörű őshonos fajtáink vannak, amiket nem szabad veszni hagyni, feladatunknak kell tekinteni, hogy ezeket megmutassuk a világnak – így László. A borászat a továbbiakban is a már megkezdett úton halad és a nemzetközi színvonalú, magas minőségi borok készítése a cél erősítve a helyi szőlőfajták jelenlétét.
Kóstolt tételek:
Rajnai rizling 2008
Kis tételben készült, 13%-as alkohollal. Illatban licsi, hársmézes aromák, mély, meleg, szalmasárga szín. Gazdag ízvilág, érett, harmonikus, egyensúlyban lévő tétel, vulkanikus, ásványos karakterrel, hosszú lecsengéssel.
Kéknyelű 2006
Szalmasárga bor zöldes reflexekkel, virágos, mezei illatok és ásványos jegyek. Kóstolva a savak dominálnak, hangsúlyos, de nem túlzott savak, szép egyensúly.
Zeusz késő szüret 2003
Színében mély aranysárga bor, aszalt gyümölcsös illatokkal. Kóstolva mézes, hársvirágos, élénk savakkal és ásványos lecsengéssel.