A sárgamuskotály szüretének napján látogattuk meg a tokaji Hétszőlő pincészetet, így nem csoda, hogy a munkát felügyelő Makai Gergely birtokigazgatóval, szőlészeti vezetővel rögtön a szőlőbe vezetett az utunk. A nagy meleg miatt (ami a 2015-ös extrém évhez képest még mindig semmi, két éve már a furmintot szedték ilyenkor) napok óta a levegőben lógott, hogy meg kell kezdeni a szüretet, mert a sárgamuskotály savai hajlamosak elégni. Különösen a Hétszőlőnél, ahol nagyon szellősre van hagyva a lombfal, ami a lisztharmat elleni vegyszermentes védekezésnek az egyik módja.

A Hétszőlő pincészet 55 hektáros gazdasága ugyanis teljes egészében átállt a bio szőlőművelésre. Ez a francia tulajdonosnál a kezdetektől szerepelt a tervek között, miután a Hétszőlő birtok szőlőterületei erre jó kiindulási alapot jelentettek.

a szőlőt is kivágták, miután úgy ítélték meg, túl meredek a terület, ezért nem gépesíthető és nem művelhető gazdaságosan. Így viszont a talaj sem lett vegyszerrel terhelve. Ezt az adottságot kihasználva a Hétszőlőnél a kezdetektől nem használnak műtrágyát és gyomirtót, 15 éve nincs rovarirtó, tavalyi évtől pedig mindenhol kizárólag biogazdálkodás folyik. Az első tanúsítvánnyal rendelkező bioboruk a 2014-es Kis-Garai dűlőszelektált furmint, de – mint Gergő mondja – tervezik további bioborok engedélyeztetését, mert szeretnék, „ha tudnák a fogyasztók, hogy folyamatosan megfelelünk a szigorú követelményeknek”.

 

 

 

„Magyarországon még nem többletérték, azért sem, mert nem annyira nyilvánvaló egy bornál a jelentése annak, hogy bioszőlőből készült, mint amikor direkt beleharapunk egy bioalmába” – árnyalja a bioborok megítélését Gergő. Nem segíti az elfogadottságát, hogy sok magyar biobor olyan toleráns szőlőfajtákból  készül, amik viszont nem a legkiválóbbak bor alapanyagnak. És az sem tesz jót a minőségnek, hogy sok bioborász teljesen elhagyja a kén használatát a borban. Éppen ezért ezt „elsősorban magunkért csináljuk, hogy olyan környezetben dolgozzanak, éljenek a munkatársaink, ami hosszú távon fenntartható”.

Nyugat- és Észak-Európában más a helyzet, ott ez az értékteremtés már az árban is érvényesíthető. Ráadásul Skandináviában illetve a Benelux államokban a kereslet is felfutott a Hétszőlő bioborok iránt, miután a birtok furmintjuk 2015-ben bekerült egy svéd étterembe illetve a mértékadó Wine Spectator magazin is elismerően írt róla. Azért is nagy siker Svédország, mert ott az állami monopólium alá tartozó borpiacon deklarált cél, hogy pár éven belül a forgalmazott borok 20 százaléka biobor legyen.

 

Persze az sem utolsó, hogy  jó a birtok fekvése, az 55 hektár az esetleg vegyszert használó szomszédoktól eléggé elkülönülten, egy tagban helyezkedik el. Utóbbiból adódik viszont, hogy a négy dűlőjükről sokáig nem készültek a területek jellegzetességeit megmutatni képes dűlőszelektált borok. Ezen változtatott az egy éve felállt új menedzsment, vagyis Gergő és Oroszlán Tamás, aki a kereskedelmi igazgatói teendőket látja el. Ők kezdetektől fontosnak tartották, hogy kiaknázzák a különböző dűlőkben rejlő lehetőségeket, hiszen „nem lehet véletlen, hogy anno ezen az összefüggő területen az egyes részeket külön nevezték el”.

 

 
Lovas művelés, saját bor, borbisztro

A Lencsés dűlő az egyik legmeredekebb a hegyalján, ezért a mai napig lóval művelik. Ami egyébként jól is mutat, és mivel része a pincészet tanösvényének, az érdeklődők képet kaphatnak róla, hogyan zajlott a szőlőművelés a 19-20. század fordulóján. A Hétszőlő másik turistacsalogató büszkesége a Tokaj főutcáján található Rákóczi Pince, amit nemrégiben felújítottak, borterasszal bővítettek. „Fontos volt, hogy ízlésessé, személyessé alakítsuk, mert ha valamit ismernek a turisták Tokajban, az a Rákóczi Pince” – mondja Tamás. A pince és egyben egész Tokaj legnagyobb helyiségében, a 100 fős lovagteremben a vendégek megismerkedhetnek a borkészítés alapjaival, természetesen egy pincelátogatással kiegészítve. Melegkonyháról, egy nappal korábbi bejelentkezés esetén, egy a tér másik oldalán nemrég megtelepedett séf segítségével gondoskodnak.  A pince fölött bisztro és terasz várja kóstolósorral és kézműves sajtokkal a váratlan betérőket. A változatos helyszínt szintetizálja a törzsvendégeknek szeptember közepén megtartandó szüreti mulatság, ahol mindenki elkészítheti a saját lepalackozott borát, napközben piknik és fáklyás pincelátogatás lesz, az estét pedig egy féktelen buli zárja.

 

 

 

Még több Kerülőutas cikk ITT olvasható.