A kurzus első bora a Serve borászat Vinul Cavalerului tétele volt , amely egy feteasca alba, azaz fehér leányka. A név megtévesztő, mert a legújabb DNS vizsgálatok szerint ez nem ugyanaz, mint a mi leányka, vagy királyleányka szőlőnk, ám kétségtelenül igen közel áll hozzá. A feteasca alba a második legtöbbet termelt szőlő Románia területén, és komoly hagyománya van a borvidékeken. Ezt a tételt is 40-50 éves tőkékről szüretelték. Halvány citrom szín, zöldes reflexek, illatában is zöld jegyek, virágok, alma mutatkozik. Minerális, barackos elemek, határozott savak jellemezik; nagyon korrektül elkészített bor.

A fajta igen jól házasítható egyébként a sauvignon blanc-nal is, amire Caroline hozott is egy példát, a Halewood pincétől. A bor roppant friss, hideg mineralitás érződik benne, miközben túltengenek a szőlős, „Traubis”, őszibarackos jegyek.

Románia egyébként Európa hatodik legnagyobb bortermelője a statisztikák alapján, de hogyha ezekből levonjuk a háztáji, ki tudja milyen szőlőket nevelő gazdák földjeit, akkor is jelentős, 80-90 ezer hektáros szőlőterületet kapunk. Nem csoda hát, hogy a nyugati befektetők szép lassan megtalálják azokat a borvidékeket Romániában is, ahová érdemes a pénzüket vinni.

A Recas borászat például rengeteget költött arra, hogy a legmodernebb technológiával dolgozzák fel a szőlőt. Sole boruk pedig megmutatta, hogy a fáradozások nem voltak hiábavalóak, hiszen a feteasca regala fajtából készülő tételt erdélyi tölgyből készült barrique hordóban érlelték, és nyugodtan mondhatom: fantasztikus lett. Közép citrom szín, rágógumis, intenzív trópusi gyümölcsös, parfümös, barackos illatok áradnak belőle, gyönyörű savszerkezettel rendelkezik, hosszú lecsengésű, egyszóval kiváló.

Ami pedig a vörösöket illeti… A feteasca neagra Románia fő kékszőlő-fajtája; igen gyümölcsös és egyedi karakterrel bír. Valószínűleg a vadszőlőből nemesedett, vagy háziasodott. A Halewood borászat Hyperion borában igen komoly formáját mutatja. Amerikai tölgyben érlelték a bort, amely emiatt a fajtára jellemző meggyes, feketecseresznyés illatok mellett mutat némi kókusz-vanília aromát is, a lecsengést pedig a dohányos, csokis jegyek támogatják meg, a határozott sav és tanninszerkezettel összefogva.

A feteasca neagrat bordeauxi fajtákkal előszeretettel házasítják. Erre volt kiváló példa a Davino pince Domaine Ceptura Rouge bora, amelyben a 60% feteasca neagra társa a cabernet sauvignon és a merlot. Már a színén látszik, hogy viszonylag fiatal borról beszélünk. Közepes intenzitású, igen összetett illat jellemzi. Érződik szintén a helyi tölgy, a mineralitás és a fekete bogyók. Szinte lágy a bor, a tanninok szépen támasztják, a hordó előtérben van, de felbukkan mellette a cseresznye, a fekete bogyós gyümölcsök, a fűszerek aromája. Még sok ideje van; érdemes lenne 1-2 évenként kibontani egyet, hogy lássuk, hogyan fejlődik tovább.