Bácsó, piros járdovány és körteszőlő - magyar fajtákkal ismerkedtünk a Borjour Zeniten

Csizmadia Miklós
2014. április 08., 16:40


Summarium - Ha véletlenül nem lenne teljesen egyértelmű, hogy a címben felsorolt elnevezések valójában milyen szőlőneveket rejtenek, akkor nem kellett más csinálnunk csak kilátogatunk a Kézműves Magyar Ízek Vásárára, ahol a Borjur kiállítói elfoglalták az egész emeletet.
Bácsó, piros járdovány és körteszőlő - magyar fajtákkal ismerkedtünk a Borjour Zeniten
 
Ha kimentünk a Millenárisra, akkor nem csak azt tudtuk meg, hogy a Bácsó valójában Juhfark, a Piros járdovány a Bakatort rejti, míg a Körteszőlő a Gohér másik szinonimája, hanem azt is, hogy ezek a magyar fajták nem csak kuriózumok, hanem önálló piaci értékkel is bírnak.

Természetesen nem állítom, hogy ez a kóstoló nem feltételezett egy kis előképzettséget, hiszen bizonyos szőlészeti-borászati alaptudásra volt szükségünk ahhoz, hogy tudjuk ezek a fajták egyáltalán léteznek de legalább is nagyon nyitottaknak kellett lennünk az új szőlőfajtákra, amik az esetek többségében mindennek hívhatnák csak újaknak nem hiszen többségük több száz éve él együtt velünk a Kárpát-medencében.
Bácsó, piros járdovány és körteszőlő - magyar fajtákkal ismerkedtünk a Borjour Zeniten
A Petrányi Pincészet a Borjour Zeniten
Ugyanakkor ezen szőlőfajták túlnyomó része valahogy a felkapott világfajták és új trend vonalak mögött húzódtak meg. Még csak nem is a második sorban, hanem inkább a harmadikban vagy a negyedikben.

Mielőtt bárki azt hinné, hogy ezeket a szőlőfajtákat, illetve a belőlük készített borokat alig ismeri a fogyasztó közönség szerencsére meg tudok nyugtatni mindenkit az ellenkezőjéről. Lassan de biztosan egyre inkább beépülnek a borfogyasztó társadalom szürkeállományába. Aki a kóstolón még nem tudta, hogy létezik Budai zöld vagy Kéknyelű az nagy valószínűséggel olyan kóstolóra megy legközelebb, ahol ezek a fajták is szerepelnek majd a borsorban.
 
Azon túl, hogy a Borjour immár nyolc éve elkötelezett a (főleg magyar) borok népszerűsítésében, így egyrészt szükségszerű, de mindenképpen dicséretes és követendő a régi magyar fajtákra koncentráló tematikus kóstoló(k) megtartása mint amilyen a Zenit.

Bácsó, piros járdovány és körteszőlő - magyar fajtákkal ismerkedtünk a Borjour Zeniten


A soproni Vincellér Borház standja
Petrányi Pincészet – Csopak

Apám kapálta cuvée – 2011 (Tramini és Furmint)
Tramini illatban hozta a meleg balatoni nyarak fűszeres illatát, míg a furmint az ásványok komolyságát és nagyságát adta ennek a házasításnak. Az első kortynál még azt éreztem, hogy a kelleténél picit jobban lett behűtve a bor de kisvártatva (és egy kicsit felmelegedve) a tramini illatfelhői már be is lengték a poharat). Ha az északi parton járunk nyáron a Balatonnál, akkor ez egy kihagyhatatlan tétel!

Vincellér Borház – Fertőboz/Sopron

Vincellér Soproni Zenit 2010 késői szüret
Ha a borász, akarom mondani vincellér, Molnár Titi felhagyna a borkészítéssel – amire remélem, hogy soha nem fog sor kerülni, akkor nyugodtan próbálkozhatna valami OKJ-s varázslóképző tanfolyammal. Bár az eddig elért eredményei alapján valószínűleg felvételi nélkül vennék fel. Mindezt azért mondom, mert a késői szüretelésű zenitje 2010 (!) – ből a palackba töltött csoda. Közel-keleti piacok gyümölcsárusainak citrusféléi, fügéi, fehérhúsú gyümölcsei egy kis palackba zsúfolva. Könnyűnek néz ki, de nem az. Nagyon komoly beltartalommal.

NAIK – Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutatóállomás
Bácsó, piros járdovány és körteszőlő - magyar fajtákkal ismerkedtünk a Borjour Zeniten
A badacsonyi Szőlészeti és Borászati kutatóintézet bemutatott borai
Vulcanus – 2013
A Szürkebarát és a Budai fajták keresztezéséből származó hibrid. Dr. Király Ferenc állította elő 1957-ben Badacsonyban. Határozott, feszes savgerinccel. Amíg a Szürkebarát magabiztosan hozza a fajtára jellemző elsődleges íz – és illatjegyeket addig Budai azt a savat adja, ami garantálja a hosszú időn át történő eltarthatást és potenciált.