Moldáviából származik, többnyire Közép- és Kelet-Európában termesztik. Egyik fő termőterülete hazánkban az egri borvidék, de megtalálható még a Bükkaljai, Ászár-Neszmélyi, Móri és a Mátraaljai borvidéken is. Ősszes területe mindössze 980 ha körül van, termesztése kissé visszaszorult, mert nem tartozik a divatos fajták közé. Meszes talajokon magasabb savtartalommal érik, így Eger táján azok a fekvések kedvezők számára, ahol ezt megkapja. Csak vulkánon kissé lágyabb bort ad, a homokon termett leányka nagy minőségre nem képes, inkább házasításra alkalmas.
Levele erősen tagolt, nyílt váll- és oldal öböllel. Felülete sima és fényes. Fürtje vállas, tömött, közepes méretű. Bogyói kicsik, gömbölyűek, teljes beérésben halvány barnássárga színűek, vékony, de rágós héjúak. Viszonylag korai érésű.
A legendás egri leánykák kora egy ideje lehanyatlott. Jó évjáratban magas alkoholtartalommal, időnként jelentős maradék cukorral iskolázható. Illata florális jellegű, benne akác és mezei virágcsokor jelenik meg. Savai nem markánsak, ezért szüret időpontjára fokozottan érdemes ügyelni. Megfelelő hozamkorlátozás mellett bora értékes és hosszan tartó. Házasításokban is megállja a helyét. Számos termelőnk szerint a leányka a chardonnay-hoz hasonlóan alkalmas lenne új kishordós érlelésre.