A telepítési jogok szabályozása - II. rész

Sztanev Bertalan
2013. július 05., 11:27


Kivágás, telepítés, jogtartalék - Az előző részben említettük, hogy a borpiaci szabályozás egyik fontos eleme a termelés korlátozása, amelynek eszköze a szőlőültetvények telepítésének tilalma. Ennek a tilalomnak az érvényre juttatása érdekében a közösségi jogszabályok 2008-tól a korábbiaknál is szigorúbb szankciók alkalmazását írják elő.
A telepítési jogok szabályozása - II. rész
 
A telepítési jogok szabályozása - II. rész
.
Telepítési jogok
A telepítések és kivágások egyensúlyban tartása érdekében vezették be a telepítési jogok rendszerét, amely már 1976 óta része az ágazat szabályozásának. Itt fontos megemlíteni, hogy a telepítési jogok rendszerét ideiglenes jelleggel kívánták bevezetni, de az elmúlt évtizedekben 10 alkalommal hosszabbították meg.
A szabályozás alapján a tagállamok újratelepítési jogot adnak azoknak a termelőknek, akik szőlőültetvényt vágtak ki (Alaprendelet 85i. cikk). Az így odaítélt telepítési jog alapján a kivágást végző termelő a kivágott területnél nem nagyobb területet beültethet szőlővel. Az odaítélt újratelepítési jogoknak a tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva meg kell felelniük a kivágott területeknek.
Az újratelepítési jogokat abban a gazdaságban kell felhasználni, amelynek a jogokat odaítélték. A tagállamok ettől eltérően úgy dönthetnek, hogy az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon belüli másik gazdaságra (termelőnek). Magyarországon erre lehetőség van. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat a szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet tartalmazza. Itt fontos megjegyezni, hogy ez a rendelet 2013. július 31-ig hatályos. Ezt követően, 2013. augusztus 1-től a szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013. (V. 24.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni. A szőlőtermelési potenciál szabályozásában bekövetkezett változásokról a következő részekben is beszámolunk.
 
Ennek alapján a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet 9. §-a szerint az újratelepítési jog átruházása esetén az átadó és az átvevő közösen kötelesek kérelmezni az átruházni kívánt újratelepítési jog átvezetését a nyilvántartásban az MVH-nál. A sikeres adás-vételhez szükséges az átadónak és az átvevőnek is ügyfél azonosító számmal rendelkezni az MVH-nál. A telepítési jog adásvételét teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A szerződésnek tartalmaznia kell legalább az átadó és az átvevő nevét, címét, az újratelepítési jog adatait. A 38/2013. (V. 24.) VM rendelet 11. §-a alapján az újratelepítési jog átruházása esetén az átadó és az átvevő közösen kötelesek az átvevő gazdasági aktát vezető hegybírójánál kérelmezni az átruházni kívánt újratelepítési jog átvezetését az újratelepítési jogok nyilvántartásában. A hegybírónál kezdeményezett átvezetés esetén is mind az átadónak, mind pedig az átvevőnek szükséges rendelkeznie az MVH ügyfél azonosító számmal. Az átruházás jelenleg hatályos szabályai az új szabályozásban sem változnak lényegesen.
A központi jogtartalék
Telepítési joghoz nemcsak termelők közötti adásvétel útján lehet jutni, hanem a központi jogtartalékból is lehet újratelepítéshez jogot vásárolni (fiatal gazdálkodók térítésmentesen igényelhetnek). Az Alaprendelet 85j cikke értelmében a termelési potenciál megfelelőbb alakítása érdekében a tagállamok létrehozzák a telepítési jogok nemzeti jogtartalékát. A jogtartalék lehetővé teszi a kereslet és a kínálat hatékonyabb összekapcsolását. Magyarországon a szőlő-bor ágazatban jelentős az átrendeződés. Ez azt jelenti, hogy jellemzően nem azok telepítenek szőlőt, akik az ültetvényt ki is vágják. Korábban Magyarország nem alkalmazta a központi jogtartalék rendszerét, de az egyre növekvő telepítési igények szükségessé tették annak létrehozását.
A jogtartalék forrása a termelők birtokában lévő, de fel nem használt újratelepítési jogok. A 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet 7. §-a értelmében az újratelepítési jog a 2004. május 1. és 2008. július 31. között engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog a kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig, míg a 2008. augusztus 1. után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján 2015. december 31-ig használható fel. A fel nem használt újratelepítési jogok – időbeli hatályuk lejártával – határozathozatal nélkül, az MVH által vezetett telepítési jogtartalékba kerülnek (2013. augusztus 1 után a HNT által vezetett telepítési jogtartalékba kerülnek). A 38/2013. (V. 24.) VM rendeletben a jogtartalékra vonatkozó előírások a 14. §-ban találhatók.
Az Alaprendelet lehetővé teszi azt is, hogy a termelők jogaikat értékesíthessék a jogtartalékba, de ezt a szabályt Magyarország nem alkalmazza. A 38/2013. (V. 24.) VM rendelet 15. §-a alapján a telepítési jogtartalékba helyezett újratelepítési jogok értékesítésére vonatkozóan a HNT értékesítési felhívást tesz közzé (az értékesítési felhívás a www.hnt.hu honlapján fog megjelenni, de ennek pontos időpontja még nem ismert). A vásárlásnak feltétele, hogy a vásárló termelő az újratelepítési jog vásárlási kérelmével egyidejűleg telepítési engedély iránti kérelemmel is rendelkezzen, és vállalja, hogy a vásárolt jogot annak időbeli hatálya alatt, de legkésőbb a vásárlás borpiaci évét követő második borpiaci év végéig oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel előállított bort adó ültetvény telepítéséhez használja fel. A telepítési jogért fizetendő ellenérték meghatározását a 16. § tartalmazza.
A következő cikkben bemutatjuk a telepítési jogok rendszerének hatását a bortermelés helyzetére, versenyképességére. Választ keresünk arra a kérdésre is, hogy Magyarországon mennyi telepítési jog van, amit fel lehet használni, hosszútávon milyen kilátásai vannak a telepíteni vágyó termelőknek. Katt!
Winelovers borok az olvasás mellé