A telepítések és kivágások egyensúlyban tartása érdekében vezették be a telepítési jogok rendszerét, amely már 1976 óta része az ágazat szabályozásának. Itt fontos megemlíteni, hogy a telepítési jogok rendszerét ideiglenes jelleggel kívánták bevezetni, de az elmúlt évtizedekben 10 alkalommal hosszabbították meg.

A szabályozás alapján a tagállamok újratelepítési jogot adnak azoknak a termelőknek, akik szőlőültetvényt vágtak ki (Alaprendelet 85i. cikk). Az így odaítélt telepítési jog alapján a kivágást végző termelő a kivágott területnél nem nagyobb területet beültethet szőlővel. Az odaítélt újratelepítési jogoknak a tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva meg kell felelniük a kivágott területeknek.

Az újratelepítési jogokat abban a gazdaságban kell felhasználni, amelynek a jogokat odaítélték. A tagállamok ettől eltérően úgy dönthetnek, hogy az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon belüli másik gazdaságra (termelőnek). Magyarországon erre lehetőség van. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat a szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet tartalmazza. Itt fontos megjegyezni, hogy ez a rendelet 2013. július 31-ig hatályos. Ezt követően, 2013. augusztus 1-től a szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013. (V. 24.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni. A szőlőtermelési potenciál szabályozásában bekövetkezett változásokról a következő részekben is beszámolunk.

 

Ennek alapján a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet 9. §-a szerint az újratelepítési jog átruházása esetén az átadó és az átvevő közösen kötelesek kérelmezni az átruházni kívánt újratelepítési jog átvezetését a nyilvántartásban az MVH-nál. A sikeres adás-vételhez szükséges az átadónak és az átvevőnek is ügyfél azonosító számmal rendelkezni az MVH-nál. A telepítési jog adásvételét teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A szerződésnek tartalmaznia kell legalább az átadó és az átvevő nevét, címét, az újratelepítési jog adatait. A 38/2013. (V. 24.) VM rendelet 11. §-a alapján az újratelepítési jog átruházása esetén az átadó és az átvevő közösen kötelesek az átvevő gazdasági aktát vezető hegybírójánál kérelmezni az átruházni kívánt újratelepítési jog átvezetését az újratelepítési jogok nyilvántartásában. A hegybírónál kezdeményezett átvezetés esetén is mind az átadónak, mind pedig az átvevőnek szükséges rendelkeznie az MVH ügyfél azonosító számmal. Az átruházás jelenleg hatályos szabályai az új szabályozásban sem változnak lényegesen.

Telepítési joghoz nemcsak termelők közötti adásvétel útján lehet jutni, hanem a központi jogtartalékból is lehet újratelepítéshez jogot vásárolni (fiatal gazdálkodók térítésmentesen igényelhetnek). Az Alaprendelet 85j cikke értelmében a termelési potenciál megfelelőbb alakítása érdekében a tagállamok létrehozzák a telepítési jogok nemzeti jogtartalékát. A jogtartalék lehetővé teszi a kereslet és a kínálat hatékonyabb összekapcsolását. Magyarországon a szőlő-bor ágazatban jelentős az átrendeződés. Ez azt jelenti, hogy jellemzően nem azok telepítenek szőlőt, akik az ültetvényt ki is vágják. Korábban Magyarország nem alkalmazta a központi jogtartalék rendszerét, de az egyre növekvő telepítési igények szükségessé tették annak létrehozását.

A jogtartalék forrása a termelők birtokában lévő, de fel nem használt újratelepítési jogok. A 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet 7. §-a értelmében az újratelepítési jog a 2004. május 1. és 2008. július 31. között engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog a kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig, míg a 2008. augusztus 1. után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján 2015. december 31-ig használható fel. A fel nem használt újratelepítési jogok – időbeli hatályuk lejártával – határozathozatal nélkül, az MVH által vezetett telepítési jogtartalékba kerülnek (2013. augusztus 1 után a HNT által vezetett telepítési jogtartalékba kerülnek). A 38/2013. (V. 24.) VM rendeletben a jogtartalékra vonatkozó előírások a 14. §-ban találhatók.

Az Alaprendelet lehetővé teszi azt is, hogy a termelők jogaikat értékesíthessék a jogtartalékba, de ezt a szabályt Magyarország nem alkalmazza. A 38/2013. (V. 24.) VM rendelet 15. §-a alapján a telepítési jogtartalékba helyezett újratelepítési jogok értékesítésére vonatkozóan a HNT értékesítési felhívást tesz közzé (az értékesítési felhívás a www.hnt.hu honlapján fog megjelenni, de ennek pontos időpontja még nem ismert). A vásárlásnak feltétele, hogy a vásárló termelő az újratelepítési jog vásárlási kérelmével egyidejűleg telepítési engedély iránti kérelemmel is rendelkezzen, és vállalja, hogy a vásárolt jogot annak időbeli hatálya alatt, de legkésőbb a vásárlás borpiaci évét követő második borpiaci év végéig oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel előállított bort adó ültetvény telepítéséhez használja fel. A telepítési jogért fizetendő ellenérték meghatározását a 16. § tartalmazza.