Jelentős források a szőlőültetvények megújítására - I. rész

Sztanev Bertalan
2013. augusztus 29., 16:36


Az előző részben bemutattuk, hogy a több mint 1,2 milliárd eurós közösségi támogatási keretből a tagállamok majdnem 600 millió eurót a szőlőültetvények korszerűsítésére fordítanak évente. Magyarország a bortermelő tagállamok átlagánál jelentősen több forrást biztosít erre az intézkedésre, mivel a támogatás iránti jelentős érdeklődés a csatlakozás óta töretlen. A telepítések megvalósításával az elmúlt 10 évben sikerült javítani a magyar szőlőültetvények átlagéletkorán.
Jelentős források a szőlőültetvények megújítására - I. rész
 
Jelentős források a szőlőültetvények megújítására - I. rész
 
A Pannonhalmi borvidéken például a támogatásnak köszönhetően, szinte az teljes szőlőültetvény-felület megújulhatott. A versenyképesebb ültetvényszerkezetnek köszönhetően a termésnek is jó ára van a piacon. Ennek az intézkedésnek a bemutatását a támogatás igénybe vétele szempontjából elengedhetetlen szakmai követelmények bemutatásával kezdjük.
Az Alaprendelet 103q cikke alapján az intézkedés legfontosabb célja a bortermelők versenyképességének javítása. Ez a cikk pontosan meghatározza azokat a tevékenységeket és a támogatás lehetséges módját, amelyeket az intézkedés takar. Ennek alapján a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása alatt kizárólag a fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást, a szőlőültetvények áttelepítése, valamint a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása érthető. Nem támogatható a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása.
A támogatás két részből állhat. Kisebbik részét a termelőknek az intézkedés végrehajtásából fakadó bevételkiesés ellentételezése, nagyobbik részét pedig a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez történő hozzájárulás teszi ki. A bevételkiesés ellentételezése egyrészt lehet a régi ültetvények fenntartása az új ültetvény termőre fordulásáig (áttelepítés esetén), vagy pedig pénzbeli kompenzáció a kieső termés miatt. Magyarország csak a pénzbeli kompenzáció lehetőségét alkalmazza. A pénzbeli kompenzáció a bevételkiesés 100%-át is elérheti. A szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez történő hozzájárulás már nem lehet 100%-os. Az Alaprendelet szerint a nem konvergencia régiónak minősülő térségekben (Pest megye), a költségeknek csak az 50-át lehet megtéríteni, míg az ország többi régiójában 75%-ig terjedhet a tényleges költségek megtérítésének aránya.
Az Alaprendelet végrehajtásához kapcsolódó 555/2008/EK rendelet 6. cikke meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyeket ebben az intézkedésben nem lehet támogatni. Ennek alapján a szőlőültetvény művelésével, a vadvédelemmel, a szélkárok elleni védelemmel, valamint a dűlőutak építésével kapcsolatos költségek nem támogathatók.
A közösségi szabályozás csak a támogatásra vonatkozó szabályok keretét teremti meg. A részletszabályokat a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet tartalmazza.
Magyarországon a rendelet 2. §-a alapján szőlőültetvény szerkezetátalakításának és -átállításának a fajtaváltás és az ültetvény áttelepítése számít. Csak borvidékbe sorolt területeken megvalósított fajtaváltás vagy ültetvény áttelepítés részesülhet támogatásban. A támogatás igénybevételének első lépése, hogy a következő években tervezett fajtaváltási, áttelepítési szándékról egyéni tervet kell benyújtani. A támogatás igénybevételének legfontosabb szakmai feltételeit a rendelet rögzíti. A rendelet 7. §-a alapján a 2013/2014 borpiaci évtől (2013. augusztus 1-től), az egyéni tervben kizárólag olyan tevékenységre igényelhető támogatás, amely tekintetében a telepítendő tőszám legalább 3500 tő/ha. Ezen túlmenően a terület termőhelyi kataszteri pontértékének - ahol a fajtaváltás megvalósul, vagy ahová az áttelepítés történik - a 200 pontértéket meg kell haladnia. A támogatásban részesülő területnek el kell érnie a 0,2 hektárt. Azok a szőlőtermelők, akik a fajtaváltást, vagy az áttelepítést kizárólag I. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területen valósítják meg, azok előnyt élveznek a kérelmek elbírálása során. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egyéni tervüket az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a beérkezés sorrendjétől függetlenül a bírálati sorrend elejére teszi. Ez az előny nagyobb esélyt biztosít a támogatási forrás elérésére a beérkezési sorrendnél.
A támogatás igénybevételének szakmai szempontjait nem csak a rendelet tartalmazza, hanem a rendelet 5. §-a alapján elkészített borvidéki tervek is. A borvidéki tervek tartalmáról a borvidéki hegyközségi tanácsok döntenek. A borvidéki tervek a támogatási időszak végig, azaz 2018-ig meghatározzák azokat a szakmai feltételeket, amelyeknek meg kell felelni a támogatás igénybe vételéhez. A borvidéki tervek rögzítik azokat a szőlőfajtákat, amelyek a fajtaváltás vagy az áttelepítés esetén támogatással telepíteni lehet. A borvidéki tervekben a szőlőfajták két csoportba vannak besorolva. Az első csoportba azok a szőlőfajták tartoznak, amelyek telepítése esetén magasabb támogatási összeghez lehet jutni, mivel azok telepítése a borvidéken különösen fontos. A második csoportba azok a szőlőfajták kerültek, amelyek telepítése esetén az előző csoporthoz viszonyítva alacsonyabb támogatási összeg igényelhető. Azon szőlőfajták telepítéséhez, amelyek egyik csoportba sem tartoznak, támogatást nem lehet igénybe venni. Ezen túl a borvidéki tervek rögzítik a támogatással létesített ültetvények legfontosabb szakmai tulajdonságait is, mint a kialakítható sor- és tőtáv, a hektáronkénti minimális tőszám, valamint a kialakítható művelésmód.
Csak a borvidéki tervekben szerepel az a szakmai követelmény, amely áttelepítés esetén megköveteli, hogy a támogatásban részesülő ültetvény területének a kivágott ültetvény szerinti földterületnél magasabb kataszteri pontszámmal kell rendelkeznie.
A következő részben a támogatás igénylésének technikai, adminisztratív feltételeit mutatjuk be.
 
Winelovers borok az olvasás mellé