A tagállami szabályozás döntően a közösségi jogszabályok végrehajtásából áll össze, de néhány területen a tagállami szabályozás is meghatároz adminisztrációs kötelezettségeket.

A borászati előállításához kapcsolódó adminisztrációt gyakorlatilag két egymástól jól elkülöníthető terület határozza meg. Az egyik a termelési potenciálhoz kapcsolódó, elsősorban adatszolgáltatási kötelezettség, a másik pedig a borászati termékekkel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség. Ebben és a következő cikkben a termelési potenciállal összefüggő kötelezettségeket mutatjuk be részletesen. Az ágazati jogszabályokból (borjog) eredő kötelezettségeket igyekszünk most bemutatni, tudva azt, hogy egyéb, nem a borágazatra vonatkozó, horizontális adminisztrációs kötelezettségek is terhelik a termelőket (pl: statisztikai adatszolgáltatás, jövedéki termékekkel összefüggő adatszolgáltatások).

 

Az Alaprendelet a borászati termékek előállításának, tárolásának és szállításának nyilvántartásáról gyakorlatilag nem szabályoz semmit, csak a nyilvántartás vezetésének kötelezettségét írja elő. Az Alaprendelet 147. cikke ezen túl csak a szükséges felhatalmazást adja meg az Európai Bizottság részére a közösségi szabályok kidolgozására.

A szőlőkataszter és a termelési potenciálra vonatkozó jegyzék összeállítását az Alaprendelet 145. cikke határozza meg. Ennek alapján a tagállamoknak szőlőkatasztert kell vezetniük, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban. Az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek részletszabályait a 436/2009/EK rendelet tartalmazza.

A közösségi jog a borpiaci reformot megelőzően csak a tagállamok által a Bizottság részére megküldendő adatok körét szabályozta. A borpiaci reform eredménye, hogy a közösségi jog ezen túl a kataszter vezetésének módját is meghatározza, egységesítve ezzel a tagállamok által követendő gyakorlatot.

A szőlőkataszter a tagállamok hatóságai által vezetett, összetett nyilvántartási rendszer. A nyilvántartáshoz, naprakészen tartásához, az adatszolgáltatáshoz szükség van az ágazat szereplőinek nyilvántartásaira, illetve adatszolgáltatására. A tagállamok által vezetendő szőlőkataszter adattartalmát a 436/2009/EK rendelet 3. cikke határozza meg. Az összegyűjtött adatokat az úgynevezett gazdasági akta foglalja össze, amely egy termelő szőlőműveléssel és borkészítéssel kapcsolatos, a jogszabály által megkövetelt összes adatát tartalmazza. A gazdasági aktában a tagállamoknak mindazon szőlőterületeket nyilván kell tartaniuk, amelyek mérete eléri a 0,1 hektárt. Ezen túl a gazdasági aktában kell rögzíteni a szőlőterület művelőjének adatait is. A gazdasági akta része a 436/2009/EK rendelet II. címe szerinti a termelő kötelezően benyújtandó jelentései is, mint a szüreti, termelési, forgalmazási, és készletjelentés. A jelentések adattartalmát a rendelet mellékletei tartalmazzák. A 436/2009/EK rendelet 16. cikke a termelők által benyújtandó jelentések végső időpontját is meghatározza.

A Bortörvény a 436/2009/EK rendelet előírásait a végrehajtás szempontjából tovább pontosítja. A Bortörvény 11. §-a alapján aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá, aki borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol, köteles a borszőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről, szüretelési, feldolgozási, értékesítési, felhasználási tevékenységéről nyilvántartást vezetni, adatot szolgáltatni. A hegybíró az adatszolgáltatóról gazdasági aktát vezet. Az adatszolgáltató a gazdasági aktában szereplő adataiban történő változást minden borpiaci év végéig köteles a hegybírónak bejelenteni.
A 436/2009/EK rendelet és a Bortörvény végrehajtási szabályait a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet tartalmazza. A gazdasági akta vezetésével kapcsolatos részletszabályokat a rendelet I. fejezete tartalmazza. Ennek alapján a termelő tevékenység megkezdéséhez, vagy folytatásához a rendelet 2. mellékletében szereplő adatlapokat a hegybíró részére kitöltve le kell adni. A hegybírónak a közösségi jogszabályok alapján a gazdasági aktában szereplő adatokat naprakészen kell tartania, illetve a termelő kötelezettsége, hogy a változásokat bejelentse.

A 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet II. fejezete foglalkozik a termelők adatszolgáltatási kötelezettségeivel, amely a termelési potenciál nyomon követéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás. A közösségi jogszabályok az adatszolgáltatás tartalmával és a kötelezettség teljesítésének határnapjaival kapcsolatban nagy mozgásteret nem ad a tagállamok számára. A tagállamok számára rugalmasságot egyedül a végrehajtás szervezése jelenthet. A magyarországi végrehajtás módját a következő cikkünkben mutatjuk be.