A Pezsgő Június Nagykóstolón ezúttal egy kötetlen, ráadásul ingyenes kurzus keretein belül ismerkedhetnek meg a vendégek a magnum palackozású pezsgők kivételes minőségével. Garamvári Vencel három tételen keresztül, személyesen mutatja majd be az igazi nagyság luxusát.

Honnan az ötlet, miért pont ezt a stílust kívánják bemutatni?

Két fő szempont vezérelt a téma kiválasztásakor: az egyik, hogy ma már négy évjárat jelentős készletével rendelkezünk, és most jött el az ideje, hogy ezeket a termékeket is megmutassuk a közönségnek. Emellett kifejezetten érdekességeket szerettünk volna prezentálni, és ezidáig a magnum palack nem kapott igazán kiemelt szerepet.

Fajták vagy stílusok tekintetében milyen különbségek figyelhetők meg; melyek azok, amelynek „jobban áll” a magnum palackos érlelés, és melyeknek kevésbé?

Biológiailag és kémiailag nehéz bizonyítani, de kétségtelen tény, hogy mivel a magnum palack nyaka és a levegő térfogata az erjedő bor felszíne felett ugyanakkora, mint egy normál palackban. Így alapvetően kevesebb oxigén jut a pezsgőhöz, ami azt jelenti, hogy az oxidáció lelassul. A lassabb érés viszont másképpen alakul, mint mondjuk egy tartályban érő pezsgő esetén; az aromák ugyanis a magnum palackban tudnak a legszebben kibontakozni. Emellett pedig a nagyobb térfogathoz relatív több élesztő is társul, ami a seprő és a keletkező buborékok mennyiségét is növeli. Bár analitikai adatokkal nehéz alátámasztani, de azért a pop-up kurzuson megpróbáljuk megmutatni, hogy a 0,75-ös palackkal összekóstolva milyen érdekes különbségek fedezhetők fel.

 

Biztos vagyok benne, hogy nagyon tetszeni fog a közönségnek, mert másfajta érlelési jegyeket fognak felfedezni, mint a normál palackos pezsgőkben. A magnum palackok sikeréhez az is sokat hozzátesz, hogy minden esetben a tisztítás, rázás és degorzsálás kézzel történik. Ráadásul ezek az óriások átlagosan minimálisan 3 évet kellene, hogy érjenek; nálunk azonban ez legalább a duplája, de sokszor inkább a triplája is lehet. 

 

Melyik tételekre számíthatnak a résztvevők?

Először egy jubileumi, 18 éves pezsgőt fogunk bemutatni (Magnum Brut 2000), aztán egy 2007-es tételt is (Magnum Brut 2007), végül egy 2014-es érdekességet, amely most lép a 3. évébe (Magnum Furmint Brut 2014). Mindhárom esetében teljesen más ízeket és illatokat lehet majd felfedezni. Ahhoz, hogy az alapbor fajtajellege a lehető legjobban érvényesüljön a hosszabb érlelés során,  minimális dozázst kell alkalmazni, ezért az említett pezsgők brut nature formában kerülnek a palackokba.

 

 

Ma már fejlettebb technológiai szinttel rendelkeztünk, de továbbra is kézi rázás és degorzsálás történt. A közönség viszont szerintem a 2000-est fogja legjobban értékelni, ami egy chardonnay bázisú tétel, míg a 2007-es egy pinot blanc-chardonnay cuvée, a 2014-es pedig 100% furmint-ból készült.

A Magnum Brut 2007 esetében a buborékok mérete, nagysága és olvadékonysága a 9 éves érlelés során, a mikro méretre zsugorodva gyönyörűen integrálódott - dacára annak, hogy legalább 4,5-5 bar nyomás van benne. Mégis teljesen más a pezsgő karaktere, ugyanis nem csak a buborékok finomsága, hanem ez esetben maga a bor jelenik meg és dominál, amihez a természetes szénsav tartalom inkább hozzásimul, nem pedig uralja.

 

 

és az is, hogy hogy változik a színük, az illatuk és a szénsav tartalmuk, illetve milyen maga az összbenyomás.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az alapboroknak stabilnak és hosszan érlelhetőnek kell lenniük, és olyan karakterekkel kell rendelkezniük, mint pl. alacsony alkoholtartalom (10,5-11%), ami a másoderjedés során is maximum másfél százalékkal növekedhet. Emellett a savaknak szintén rendkívül nagy szerepe van, hiszen alacsony hőmérsékleten is tartaniuk kell magukat, és nem szabad lelágyulniuk. Az ízképnek egységesnek kell maradnia.