Őszi túraajánlatunk: Tokaj kapuja - Tarcal
Címkék: bortúra
gasztronómia
Tokaj
Ha az ember egy hétvégére ki akar szakadni a város zakatolásából és a beton lüktető hőségéből, a legjobban teszi, ha a hegyekbe megy, s eltölt két vagy három napot könnyed túrázásokkal, hogy a friss oxigéntől kiürülhessen a feje, a természet és az építészet adta szépségektől feltöltődhessen a lelke. A kikapcsolódáshoz természetesen szervesen hozzátartozik az is, hogy közben beleveti magát a helyi bor- és gasztronómiai felhozatal megismerésébe, végigissza és végigeszi a vidék jellegzetességeit. Jelen írásunkban a legészakabbra fekvő, egyszersmind leghíresebb borvidékünkre, Tokaj-hegyaljára, azon belül is Tarcalra kalauzoljuk a kirándulni vágyókat.
Hegynek fel
(Fotó: Kazinczi Eszter)
Egy kis visszatekintés
Tarcal ősrégi település, bár eredetileg a mai Nagy-hegy viselte nevét. Jelentős állomása, később lakhelye volt a Kárpát-medencébe érkező honfoglaló eleinknek, Anonymus írásaiból pedig tudjuk, hogy egy magyar vezérről, Torcholról kapta nevét. A hagyomány úgy tartja, hogy halála után e helyen temették el. A régiek szerint az erős vitéz szelleme a mai napig átjárja a szőlőtőkéket, amitől azok minden esztendőben kiváló bort teremnek.
Jóllehet az 1848-as szabadságharc, a nem sokkal később bekövetkezett filoxéra vész, majd mind a két világháború mély nyomot hagyott Tarcal életében, de 1950-ben itt állították fel azt a kutató állomást, amely a helybéli szőlészet és borászat fellendítését célozta.
Tarcal a történelem során sok megrázkódtatáson ment keresztül; elvesztette mezővárosi méltóságát, s igazodnia kellett mindenféle hatalmi szeszélyhez, mely egyszer földet osztott, máskor termést szolgáltattatott be. Mára azonban a legjelentékenyebb bortermő helyek közé sorolandó és büszkeségére legyen mondva, 2002-ben az egész Tokaj-hegyalja kultúrája – vele együtt Tarcalé is – felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
A világörökség gyöngyszeme
(fotó: Kazinczi Eszter)
Tokaj kapuja
Tarcal nem véletlen kapta a „Tokaj – kapuja” nevet. Fekvésénél fogva kiindulópontja – vagy éppen szálláshelye – azon látogatóknak, akik Hegyalját szándékozzák megismerni. A közelben található Zemplén-hegységben lehetőség nyílik mind a nehezebb, mind a könnyedebb túrázást kedvelőknek, így azok is bátran nekivághatnak a hegynek egy piknikes kosárral, akik családdal, kisgyermekkel érkeznek.
Itt lépünk át a hegyaljai borvidék kapuján
(fotó: Kazinczi Eszter)
Tarcali séta
Az ún. „Tarcali séta” kirándulóutat 2004-ben alakította ki a város akkori vezetése, minek köszönhetően a fontosabb helyi látnivalókat, épületeket és pihenőhelyeket érintve haladhat rajta végig a helyi kultúra és természeti szépségek iránt fogékony látogató.
Az első állomás mindjárt a falu közepén emelkedő domb tetején, a XIV. század végén épült gótikus tornyú római katolikus templom, melynek bejáratához egy hangulatos fedett lépcsősor vezet fel. 1776-ban barokk stílusban építették át, de belseje, a rokokó főoltár és mellékoltárok, a szószék, valamint a karzatot határoló, szintén rokokó stílusú kovácsoltvas rács megőrizte eredeti arcát.
Az Urunk Mennybemenetele nevű római katolikus templom Tarcal központjában
(fotó: Kazinczi Eszter)
A tőle alig egy karnyújtásnyira található református templom jóval később épült, téglalap alaprajzzal, meglehetősen egyszerű kialakítással 1773-ban, késő barokk stílusban. Nyugati homlokzata előtt bádogsisakos, órapárkányos torony nyújtózik az ég felé - 42 méter magasan. A templom belsejében, az északi falon megtaláljuk a Tarcali Zsinatok és magának a Tarcali hitvallásnak az emléktábláját, melyek 1562-ből, 1564-ből származnak.
Továbbhaladva az útvonalon, eljutunk a Terézia-kápolnához. A 196 méter magas Henye-dombon emeltetett épület Dresse Gottfried által valósult meg 1750-ben, a Grassalkovich-család megbízásából. A család ezzel Mária Terézia bőkezű adományait kívánta meghálálni. A kápolnát Szent Teréz tiszteletére szentelték fel, ugyanis a tarcali hagyomány október 15-ét, azaz Teréz napját tartja szüretkezdő napnak. Ilyenkor a katolikus hívek búcsújárással róják le tiszteletüket szeretett szentjük előtt. A kúria a XVIII. század második felében épült barokk stílusban, melyen klasszicista jegyek is megfigyelhetők.
A henye-dombi Terézia Kápolna
(fotó: Kazinczi Eszter)
A település központjából indul az egyetlen út a Nagy Kopasz-hegyre, ahonnan páratlan kilátás nyílik a zempléni, valamint az alföldi tájra. A hegy oldalába vájt bányászati kráterek némelyike új funkciót lát el, így az itt található Tarcal Aréna az amfiteátrumok analógiájára kialakított tere miatt különösen alkalmas különböző szabadtéri rendezvények – koncertek vagy színházi produkciók – megtartására. A teret körülölelő sziklafalban nagyjából 5-600 fő számára ülőhelyeket is kialakítottak.
Innen rövid sétával megközelíthető a fölötte lévő dombon helyet foglaló hatalmas tokaji aszús üveg, mely jelzi: a kiránduló megérkezett az aszúk földjére.
Ha már itt járunk, túránk során ajánlatos az alant elterülő tarcali bányatavat is megcsodálni. Ez a geológiai ritkaság tökéletes pihenőhelynek számít. Az ősszel olyannyira jellemző föld- és arany színek pedig szépen kiemelik a tó türkiz tükrét; ilyen látvány fölött érdemes egy kicsit elidőzni, feltöltődni.
A tarcali bányató
(fotó: Kazinczi Eszter)
Bor és gasztronómia
A következő állomás – mintegy napvégi zárás- és megpihenésképpen – az Andrássy Kúria főúri udvarház. 2008 tavaszától
Andrássy Rezidencia néven egy 5 csillagos wine & spa hotelként funkcionál, mely a hazai borturizmus méltán kiemelkedő szereplője. Az épület alatt terjedelmes pince húzódik, ami az 1400-as években lett kivájva. Aki betér hozzájuk annak a hotel éttermében izgalmas borkóstolásban lesz része, ahol a vendéglátók több mint 60 féle tokaji borral képesek reprezentálni e borvidék különleges és egyedi arcát.
Az 1700-as években épült Andrássy Kúria ma 5 csillagos wine & spa hotelként üzemel
(fotó: Kazinczi Eszter)
A kúria egyébként az 1830-as években került az Andrássy-család birtokába, s ma egyfajta gasztronómiai centrumként is értelmezhető, hiszen az udvarán található - részben télikertes -
Esszencia Étterem sajátos miliővel és széles spektrumon mozgó gasztronómiai kínálattal kecsegtet. Elég az hozzá, hogy ettől az évtől
olyan séffel dolgoznak együtt, aki korábban a világhírű
Gordon Ramsey londoni éttermében, majd az
első magyar Michelin csillagos étteremben tökéletesítette szakmai tudását.
Az Esszencia Éttermet Nagy Attila mesterszakács vezeti
(fotó: Kazinczi Eszter)
A tekintélyes múltra visszatekintő, több száz éves kúriák és udvarházak (amilyen a már említett Andrássy Rezidencia, a tőle nem messze található Királyudvar, vagy éppenséggel a barokk jellegzetességeket magán viselő Rákóczi-borház) a világon a legismertebb magyar bor, az aszú mellett ma már jelentős száraz tokaji fehérbor kínálattal is várják borkedvelőiket. Érdemes tehát befizetni egy-egy borkóstolóra, borvacsorára, mert ezen alkalmak során korrekt képet nyerhetünk a vidék megújult bor- és gasztronómiai felhozatalából.
Egy pohár bor és pár jófalat után a lélek is megpihen
(fotó: Kazinczi Eszter)