A Balatoni Kör azt kéri Magyarország Kormányától és az Alkotmánybíróságtól, hogy a megfelelő közjogi formában ismerjék el a Balaton önálló jogalanyi státuszát. Hasonló intézkedésre Európában még nem volt példa, a kérvényezők ezzel a Balaton minél nagyobb fokú védelmét szeretnék elérni.
 
Az ötletet az új-zélandi Urewera Nemzeti Parktól kölcsönözték a kérelem jegyzői, a nyugati jogrendben az volt az első eset, hogy egy ökoszisztémát önálló jogalanyként ismertek el.
 
A Balaton-törvény már önmagában egy hatalmas lépés volt ebbe az irányba, de Kardos Gábor, a Balaton Kör szóvivője szerint ennél is kiemeltebb közjogi tiszteletet kaphatna a Balaton, amelyre ráadásul Európában először Magyarországon kerülne sor.
 
A Balaton közjogilag történő megerősítése – a szóvivő szerint – egy fontos és időszerű szemléletváltást is jelentene egyben. Kardos Gábor szerint ugyanis nem kezelhetjük a Balatont csak tulajdonként, hanem élő ökoszisztémaként kell rá tekintenünk, tiszteletben tartva saját törvényszerűségeit.

Nemcsak nyáron, hanem ősztől tavaszig is várják a vendégeket a Dél-Balatoni Borút Egyesület tagjai. A borászok a Márton-napi újborkóstolón a terület igazi sajátosságait tükröző, összesen 16 pince borait mutatták be.
 
A Kristinus Borbirtok rendezvénytermében, Kéthelyen került sor az újborkóstolóra. A rendezvényen Gádor Dénes, az egyesület elnöke elmondta, hogy az a legfőbb cél, hogy a „Balaton partján valóban balatoni porok kerüljenek a poharakba”.
 
A dél-balatoni borászok fontosnak tartják, hogy ne csak nyáron, hanem a téli időszakban is nyitva tartsanak. Ezzel tudnak ugyanis folyamatos kikapcsolódási lehetőséget nyújtani a potenciális vendégeknek, a gasztroturizmus ugyanis szerte az országban egyre népszerűbb.
 
A Dél-Balatoni Borút Egyesület 1999-ben alakult azzal a céllal, hogy a térségben minőségi borászat és emellett minőségi gasztronómiai, vendéglátó kultúra legyen az általános. Tagjaik között borászok, éttermek és szállásadók egyaránt vannak, a Balaton déli partján ma már közel 40 minősített borúti állomáson várják a vendégeket.

Milyen minőséget tud a cabernet franc Magyarországon? Miért kell a világfajtákkal is foglalkozni a kékfrankos és a kadarka mellett? Milyen típusú borokat keresnek a magyar fogyasztók, melyik például a kedvenc borvidékük? 

Ezekre a kérdések is választ kaphatsz, ha meghallgatod a Kossuth Rádió vagy az Inforádió bordói novemberről szóló interjúját. Bánlaki D. Stella főszerkesztő, kommunikációs vezető persze arról is beszélt, hogy milyen mesterkurzusokra és milyen újdonságokra számíthatunk szombaton a Winelovers Bordói November Nagykóstolóján!

 

A világ legjelentősebb borkiállításán 2016-ban 59 ország 6200 kiállítója vett részt. Megjelenésük több mint 55 ezer szakmai látogatót vonzott. A 23. ProWein Düsseldorf töretlen, dinamikus fejlődését Magyarország több, mint 15 éve követi nyomon kiállítóként.

 

Közösségi magyar részvétel

A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. 2017-ben magyar megjelenést szervez a ProWein Düsseldorf szakkiállításon. A 15. csarnokban helyet kapó, egységes arculati elemekkel felépített, két részből álló 303 m2-es standon (15/G03) megjelenő kb. 16 kiállítónak árubemutatásra, információszolgáltatásra és tárgyalások lebonyolításához nyújtanak lehetőséget. Tárgyalásaikhoz minden kiállító részére közös használatú tárgyalórész kerül kialakításra.

Jelentkezés és bővebb információk a Vinoporton.

Közösségi kampány vette kezdetét, aminek célja, hogy minél inkább felhívja az emberek figyelmét a tokaji aszúra. A #KoccintsAszuval szeretné emelni az aszú megjelenését a magyar sajtóban.

 

A tokaji aszú világviszonylatban is különleges bortípus, de a kampányt elindító Wineglass Communication szerint még itthon is van mit növelni a fogyasztói tudatosságon a tokaji aszúval kapcsolatban.

A közösségi média fontos felülete a #KoccintsAszuval kampánynak, a direkt erre a célra létrehozott Facebook-oldalhoz csatlakozók aszúhoz illő recepteket, érdekességeket, karácsonyi inspirációkat találnak.

A magyar sajtóban való jelenlét növelését ismert és népszerű borbloggerek bevonásával szeretnék elérni, de a programhoz csatlakozó éttermek és borbárok is nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a tokaji aszúra.

Dr. Prónay Bence kuratóriumi elnök felkérte az eddigi Borászok Borásza díj nyerteseit, hogy állítsák össze saját 50 fős listájukat, nevezzék meg azokat a borászokat, akik szerintük érdemesek a díjra 2017-ben.

Az elmúlt évek Borászok Borásza díj nyertesei alig pihenhetnek a szüret után, máris meg kell nevezniük azt az 50 borászt, akik közül kikerül majd az az egy szakember, aki csatlakozhat az „elit klubhoz”.

Az eddigi díjazottak valamennyien összeállítják a saját 50 fős listájukat, a végső listát pedig egy jelöltállító kuratóriumi ülésen határozzák meg. Ezt követően az 50 jelölt mindegyike leadja a voksát, így tulajdonképpen a jelöltek maguk közül választják meg a végső győztest.

A korábbi évek győztesei ezen túl javaslatot tesznek a Borászok Barátja díjra, és a Borászok Borásza Ösztöndíjprogram nyertesére is.

A Borászok Barátja olyan civil lehet, aki tevékenységével kiemelkedő mértékben segíti a magyar borászok munkáját. Az idén első alkalommal meghirdetett ösztöndíjprogram keretében a „Jövő Borásza” cím viselője 1.000.000 forint juttatásban részesül, amelyet féléves külföldi gyakorlatra fordíthat.

Etyeken és környékén több mint 3,7 milliárd forintos fejlesztések kezdődtek, a pénzből jut majd az út- és közműfejlesztésre és kerékpárút-építésre is. A beruházások az etyeki Gasztrosétányhoz nagyban kapcsolódnak.

Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos jelentette be a fejlesztések kezdetét, a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős országgyűlési képviselő elmondta, hogy Etyek a borturizmusban betöltött szerepe miatt lett a projekt vezetője.

A projekt részeként tervezik az Etyek, Gyúró, Vál és Veréb településeket összekötő közút megépítését is.

 A Pannónia Szíve fejlesztési program keretében az elsők között a legjelentősebb beruházásokat Etyeken, az Újhegyen lesznek. A Gasztrosétány pincéit és présházait összekötő út kockakő burkolatot kap, parkolóhelyeket létesítenek és a közművesítés korszerűsítése mellett a közvilágításra és a térrendezésre is jut figyelem.

Kiépül a közvilágítás az Öreghegyi úton, a Kecskegödörnél és a Körpincénél, továbbá az útburkolatot is felújítják. A népszerű Körpincénél színpad is épül, és közösségi térré alakítják át a Magyar-kút, valamint a Nádas-tó környékét.

A Pannónia Szíve projekt lehetővé teszi több mint 20 kilométeres kerékpárút építését is, amely az Etyek-Bicske-Csabdi-Tarján útvonalon teszi lehetővé a biciklizést. Etyek központjában felújítanak egy sváb parasztházat, itt kap helyet a Kitelepítettek Magyarországi Emlékháza.

A közútfejlesztési csomag keretében megújul a Biatorbágy-Etyek-Alcsútdoboz, valamint a Háromrózsa-Botpuszta-Etyek út. A program valamennyi fejlesztésének meg kell valósulnia 2017. június 30-ig.

A kedden megjelent NÉBIH kontra Badacsony közleményváltás kapcsán a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ hangsúlyozza, hogy a Borászati Kutató Intézet elkötelezett a borvidék fejlődés és jó hírneve iránt.

 

Az intézet kiemelten fontosnak tartja a növényegészségügyet, meggyőződésük, hogy a magas szintű szakmai munka megalapozott döntésekhez vezet, ami a badacsonyi borvidék és a borászok érdekeit szolgálja.

 

A nyilatkozatok miatti félreértések megmutatják, hogy még szorosabb együttműködésre és szakmai párbeszédre van szükség az érintettek között.

 

A Badacsony zárlatáról szóló közleményről itt, a badacsonyiak válaszáról pedig itt olvashat bővebben.