Hiába hazánk második legnagyobb kiterjedésű borvidéke a Mátrai, a legutóbbi időkig a súlyához mérten mégis csak kevés szó esett róla.A most alakult Magna Mátra szervezetnek viszont már közös víziója van arról, hogy miként válhat a régió erős identitású termőhellyé.

 

A nyolc alapító pince (Benedek Pince, Centurio Szőlőbirtok, H2 Pince, Kékhegy Pince, Levente Szőlőbirtok és Pince, Losonci Pince, Nagygombos Borászat, Szignárovits-Maka Pince) szándéka az, hogy Kárpát-medencei fajtákkal adjanak önálló karaktert a borvidéknek. Ennek érdekében a következő néhány évben arra koncentrálnak majd, hogy megtalálják azokat a hazai vörös és fehér fajtákat, amelyek a borvidék elsődleges arcaivá válhatnak. Ebben kiemelkedő szerepet szánnak a kékfrankosnak és később a kadarkának is, de további őshonos szőlőfajtákkal is kísérleteznek.
 
Meggyőződésük, hogy a Mátrai borvidék természeti adottságai kiemelkedőek. A borvidék egészére jellemző jó vízháztartású talajok és a meleg, de nem szélsőségesen forró klíma együttesen aromagazdag, jó egyensúlyú, érett csersavú borokat adnak. A kitűnő alapadottságokon felül hisznek abban, hogy vannak különleges értékeket felmutató dűlőik, ezek karakterének felkutatása és kibontása garantálja a fejlődés lehetőségét a borminőség terén.
 
Zászlósterméküknek a Magna bort tekintik, aminek el is készítették a szabályozását. Véleményük szerint az egyediség megőrzésének kulcsa abban rejlik, ha az egyedi jelleg elfedése helyett érvényesülni hagyják a kizárólag a természet adta értékeket.

 

 

Egy átmeneti időszak után ezek a borok csak ökológiai szőlőterületről származhatnak, spontán erjesztve, a pincetechnológiák minimalizálásával. Az elkészült borokat közös kóstolás után, a tagok legalább kétharmadának jóváhagyásával fogadják el, egy-egy pince évjáratonként legfeljebb egy fehér és egy vörös Magna bort készíthet.
 
Elsődlegesen nem marketingcélok vezetik a szervezetet, tudják, hogy még az út elején járnak, és többen kellenek ahhoz, hogy a Mátrát az őt megillető helyre emeljék. Szeretnének tanulni, a borvidék jövője mellett a múltja is fontos, tisztelik a hagyományait.
 
Nyolc pince vág most bele ebbe az izgalmas kalandba, de bíznak benne, hogy az irány, amit kijelöltek, mások számára is követendő példának bizonyul, és idővel egyre több hiteles és magas színvonalat képviselő birtok csatlakozik majd hozzájuk. A szervezet első, nyilvános bemutatkozását 2017. március 20-án tartja a Pesti Vigadóban. A kóstolóval kapcsolatos további részletek elérhetőek a Magna Mátra honlapján.

A Boscolo New York Palace hotelben tartották meg a 2017-es Borjog és Bormarketing Konferenciát, ahol többek között azt is megtudtuk, hogy a hogy a borászok által megpályázható pénzekből eddig 3,66 milliárdot igényeltek. Ez azért megdöbbentő, mert maga a keret majd 13 milliárd forint. Az Európai Bizottság tanácsadója, azt is elmondta, hogy számos olyan lépést terveznek, ami egyszerüsíti a szőlőterületek nyilvántartását, de a legfontosabb, hogy 2019. július elsejétől az összes papíralapú dokumentumot ki fogják iktatni, sőt az unión belül a számlázási rendszer is teljesen elektronikus lesz. Az a hír pedig kacsa, hogy nem lehet pezsgő feliratot jelölni a boron. 
 

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitotta meg az 5. Borjog és Bormarketing Konferenciát, amelynek főtámogatója a Magyar Turisztikai Ügynökség, fő szakmai partnerei pedig a Miniszterelnökség, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Földművelésügyi Minisztérium voltak.

 

Kis Miklós Zsolt, a megnyitót követő előadásában kifejtette, hogy a kormány milyen támogatásokkal járul ehhez hozzá a következő időszakban. A közösségi bormarketing tevékenység összehangolt és hatékony ellátása érdekében megállapodás született az állam és a szőlőbor ágazatot képviselő HNT között. Az együttműködési megállapodást az 5. Borjog és Bormarketing Konferencián írták alá: a szerződést Magyar Turisztikai Ügynökség részéről dr. Guller Zoltán vezérigazgató, a Hegyközségen Nemzeti Tanácsa részéről pedig Légli Ottó elnök látta el kézjegyével. 

 

A HNT részéről a szervezet főtitkára, Dr. Brazsil Dávid bemutatta a szőlőbor ágazat stratégiáját, a konferencia nemzetközi előadói pedig az európai lehetőségekről és eredményekről adtak elő. Jacques Stanislas Nadolski, az Európai Bizottság tanácsadója az Európai Unióban várható borreformokról tájékoztatta a hallgatókat, Josef Glatt, az Osztrák Bortermelők Szövetségének igazgatója pedig az „Osztrák csoda a borász szemével” című előadásában a nyugati szomszédainknál már bevált módszerről beszélt.

Jó volt látni, hogy a dr. Prónay Bence, jogász és Rókusfalvy Pál, borász, marketingszakember által szervezett konferencia ismét elérte  alapvető célját, izgalmas, konstruktív párbeszéd alakult ki az ágazat véleményformáló szakemberei és a borkedvelő, borértő érdeklődők között.

 

 

Részletes beszámolót a konferenciáról ITT olvashattok.

Holnap hétfő és itt a tavasz, még akkor is ha néhány csepp eső lehull az égből. Íme néhány extragyors vinoterápiás szépségtipp, amivel gyönyörűvé válhat a bőröd és a hajad. 

 

 

Ha több időd van, akkor nézd meg a következő videót és meríts belőle ötletet, hogy mi mindent tehetsz még a szőlőmagolajhoz, hogy hajad káprázatos legyen.

 

Egy tiszta, átlátható díj, ahol a korábbi győztesek jelölnek és a jelölt borászok maguk döntenek. Egyszerű választás, 50 jelölt egy-egy szavazat.

 

A Dr. Prónay Bence, Csapody Balázs és Gerendai Károly alkotta Vinum Praemium Alapítvány Kuratóriuma kibővített jelöltállító ülést tartott. Előzetesen felkérték a Borászok Borászait - Demeter Zoltán (2007), dr. Lőrincz György (2008), Szepsy István (2009), Légli Ottó (2010), Kaló Imre (2011), Györgykovács Imre (2012), Szentesi József (2013), Berecz Stéphanie (2014) és Bacsó András (2016) -, hogy állítsák össze saját jelöltlistájukat.

 

Érdemes megfontolni, hogy ismét egy termelő készítse az összes Classicus kategóriájú bikavért Egerben – többek között ez a provokatív felvetés is elhangzott azon a szakmai diskurzuson, amit az idei Eger–Szekszárd Bikavérpárbajon rendeztek Merre tart a bikavér? címmel.

 

A kerekasztal-beszélgetésen a két borvidék három-három képviselője elemezte a hányatott sorsú bikavér múltját, jelenlegi helyzetét és lehetséges jövőjét.

 

„A bikavér Eger vezető vörösbormárkája volt a múlt század eleje óta, és a jövőben is az marad. Ez azért van így, mert Eger klimatikus viszonyai nem minden évjáratban kedveznek a jellemzően késői szüretelésű vörösborfajták beérésének. Az egységesen magas minőség, a kívánt harmónia elérésében ezért jó eszköz a fajták házasítása” – mutatott rá a bikavér borászati jelentőségére dr. Pók Tamás, az Egri Borászati Klaszter vezetője.

 

 „A rendszerváltás után Villány diktálta a vörösbor-trendet, mindent vitt a barrikolt cabernet sauvignon, de annyira, hogy a bikavérünket már meg sem akarták kóstolni a fogyasztók” – mondta el Takler András szekszárdi borosgazda. A bikavér hírnevét először talán Thummerer Vilmos kezdte helyreállítani, aki a Hungexpo nagydíját a rendszerváltás előestéjén egy egri bikavérrel nyerte el. Mi több, frissebb bikavérét a Magyar Borszakírók Köre néhány hónapja Magyarország legjobb vörösborává választotta.

 

Pók Tamás virtuálisan az asztalra csapott, amikor a márkával kapcsolatos főbb ellentmondásokat is megnevezte. Szerinte a bikavér brandjének Achilles-sarka a mennyiség és a minőség konfliktusa. Az ellentmondások feloldására, a márka tisztázására tett javaslat szerint a termelői kreativitás a Superior és Grand Superior kategóriákban bontakozhatna ki, míg az egységes stabilitás a Classicus kategóriában nyerhetne teret.

 

 „A Moët & Chandon pezsgőből vagy 20 millió palack készül évente, mégsem küldik vissza az emberek, hogy nem elég exkluzív” – vont párhuzamot Soltész Gergő, az Ostoros-Novaj Bor Zrt. elnök-vezérigazgatója Champagne és Eger között a nagyobb mennyiséget készítő borászatok védelmében. Tény, nevezett pince alkalmas lehet arra, hogy akár több millió asztalra elhelyezzen egy-egy palack egri bikavért.

Megkongatta a vészharangot a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amikor bejelentette, hogy a tartós januári fagy miatt az idei szőlőtermés elmarad a tavalyitól. Az ország különböző borászataiból származó Vince-napi visszajelzések nem mutatnak ennyire borús képet.

 

A közleményben Kathona Krisztián, a Borháló Borkereskedés beszerzési igazgatója úgy vélte, előfordulhat, hogy pár rügy elfagyott, egy-két tőke fagykárt szenvedett, de "álmatlan éjszakákat nem ez fogja okozni a gazdáknak". A szőlő ugyanis tél derekán nyugalmi állapotban van, és a mínusz 20 fok körüli hőmérsékleteket is elviseli a vesszőkben és rügyekben elraktározott édes nedveknek köszönhetően - fejtette ki.

Emlékeztetett arra is, tavaly egyes vidékeken a tavaszi fagyok, a komoly jégverések, majd a kifejezetten csapadékos augusztus jelentős terméskiesést okozott, a déli és az észak-magyarországi borvidékeken ugyanakkor a mennyiség nem maradt el a megszokottól.

 

Nem lát okot az aggodalomra egy másik borász, Günzer Tamás sem, aki a metszés során nem tapasztalt fagykárra utaló jeleket, és más villányi gazdáktól sem hallott ilyesmire panaszkodni. A beszerzési igazgató szerint a valódi gondot a tavaszi fagyok szokták jelenteni, ha olyankor következik be hirtelen lehűlés, amikor a növény nedvkeringése már megindult.

 

 

Huszonhárom magyar sört díjaztak a Dublin Craft Beer Cup elnevezésű írországi kézművessör-versenyen, amelyen a nagydíjat is egy magyar sörfőzde, a Horizont kapta.

 

Egy hangulatos borétteremben, a Mimosa Wines Ausztrália dél-keleti partjainál, Új-Dél-Wales államban, a teraszos étteremhelyiségből egy fiatal pincérnő tessékel ki egy jól megtermett hüllőt, miközben a vendégek hujjognak és tapsolnak (de azért akadt olyan is, aki székre állt félelmében). A hívatlan vendég pedig egy 180 centis goanna gyík volt. Ez a fajta emberre ugyan nem támad, de egy éles fogakkal és karmokkal rendelkező ragadozó.

Samia Lila hősies helytállása már csak azért is meglepő, mert nem egy helyi pincérnő, tehát még csak hozzá sem volt szokva a hasonló esetekhez. A pincérnő Franciaországból érkezett alkalmi munkára novemberben, a videó felbukkanásával pedig kiérdemelte a Goanna Girl nevet. Ráadásul bevallotta, hogy szereti a hüllőket, tehát nem is félt, inkább valamiféle izgalmat érzett, miközben megragadta az óriási gyíkot.

Ausztráliában persze sokféle hús tányérra kerülhet az emutól a kenguruig, a tevétől a krokodilig, azonban a goanna gyík még nem szerepel az étlapon. Vajon meddig? 

 

Második születésnapját ünnepli a Bormarketing1x1 blog, ennek alkalmából gyökeres változásokat ígér: már nem csak blog, hanem sokkal inkább szolgáltatói portál.