Február 1-7-ig akciósan 600 Ft-ba kerül a Lidl-ben a Grand Tokaj Zrt. (volt Tokaj Kereskedőház) 2015-ös furmintja. A Borászportál szerkesztősége azonnal vett is egy palackkal és megkóstolta a bort.

 

Íme a róla készített kóstolási jegyzetünk:
 
Tokaji Amethyst Tokaji Furmint 2015: vibrálóan friss és tiszta, telt korty, illatban és ízben is határozott fajtajelleget mutató, gyümölcsös, markánsan ásványos reduktív furmint. Feszes savak, jó szerkezet; a lecsengés rövid, de ezt könnyen megbocsájtjuk, hiszen egy korrekt, hibátlan, élvezetes bort kapunk két gyorséttermi sajtburger áráért.
 
Mindenkinek jó szívvel ajánljuk, remek vétel, különösen ezért az árért.
 

Január 31-én tartották a február 7-9-ig megredezésre kerülő Sirha Budapest sajtótájékoztatóját. A élelmiszeripari, pék- és cukrászipari, szálloda- és vendéglátóipari, valamint csomagolás- és gasztronómiai kiállítást is magában foglaló szakrendezvény fénypontja a második napon zajló Bocuse d’Or magyar döntője lesz. A versenyre a Hungexpo G pavilonjában kerül sor.

A sajtótájékoztatón jelen volt az idei hat döntős is:

 

Idén a nemzetközi zsűrit a három Michelin-csillagos olasz Enrico Crippa vezeti, és ott fog ülni bírák között a Bocuse d'Or tavalyi európai versenyét megnyerő, a Lyon-i világdöntőn negyedik helyet elérő Széll Tamás is.

Az már korábban eldőlt, hogy a hústál kötelező alapanyagai a borjúszűz, a csülök és a velő lesznek, míg a vegetáriánus tányéron a gorgonzola, a rizottó rizs és a fürjtojás kell mindenképpen megjelenjen. Ezen kívül lesz egy kötelezően beépítendő zöldség és fűszer, amiket a verseny napján a helyszínen ismertetnek a résztvevőkkel. Az első versenyző február 8-án reggel 9-kor kezd. A tálalások délután 2-kor kezdődnek. Az ünnepélyes eredményhirdetés 17 órakor lesz.
 

Akár 75 hektoliter alkoholos ital is piacra kerülhetett volna abból a pancsolt alapanyagból, amit Polgáron találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói. A tömény szeszt egy garázsban fejtették tartályokba a rajtaütéskor - közölte a NAV észak-magyarországi sajtóreferense az MTI-vel.

Kovács Dorina tájékoztatása szerint minden bizonnyal az Észak-magyarországi régió egyik legnagyobb illegális szeszforgalmazóját iktatták ki a NAV pénzügyi nyomozói. 

A 12 helyszínt érintő nyomozás és a házkutatások eredményeként kiderült, hogy az elkövetők házilag pancsolt szesszel kereskednek több megyében is. A helyszínen a NAV szakértői intézetének mobillaborja kimutatta, hogy a szesz szennyezett, emberi fogyasztásra alkalmatlan. A 95 százalékos szeszen kívül színező és ízesítő anyagokat, illetve szűrő- és szivattyú-berendezéseket is találtak. Ezekkel a gépekkel a 30 hektoliter alapanyagból több mint kétszeres mennyiségű alkoholos italt lehetett volna előállítani. 

A nyomozók megtalálták a füzetekben vezetett eladási listákat, amelyekből kiderült, hova kerülhettek a házi gyártású italok. A vevők kiléte, az eladott mennyiség elemzése még nem zárult le.

Hozzátette: a NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának miskolci nyomozói költségvetési csalás és orgazdaság gyanúja miatt folytatnak nyomozást. A tetten ért elkövetőket gyanúsítottként kihallgatták és őrizetbe vették. A jövedéki bírság mellett a bűncselekmény elkövetése miatt akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható az ügyben.
 

Több mint öt százalékkal, hektoliterenként 27.761 forintra emelkedett a belföldön termelt borok értékesítési ára 2017-ben az előző évi árakhoz képest – áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legújabb jelentésében.  A fehérborok ára csaknem hét százalékkal, 26.011 forintra, a vörös-és rozéboroké pedig csaknem öt százalékkal, 30.041forintra nőtt hektoliterenként.
 
Míg a magyarországi borexport három százalékkal nőtt 2016-hoz képest, addig a borimport jelentősen, közel húsz százalékkal csökkent. A borexport mennyiségben három százalékkal, 508 ezer hektoliterre nőtt, ugyanakkor értékben, öt százalékkal, 17 milliárd forintra csökkent 2017 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányadát (54 százalék) a lédig borok tették ki. A palackos borok kiszállítása, három százalékkal, 234 ezer hektoliterre, a kivitel értéke peidg szintén három százalékkal 11,6 milliárd forintra emelkedett egy év alatt. A lédig borok exportmennyisége csaknem három százalékkal 274 ezer hektoliterre nőtt, ugyanakkor a kivitel értéke 20 százalékkal 5,1 milliárd forintra csökkent a vizsgált időszakban. A legnagyobb növekedést a pezsgőexport könyvelhette el. Magyarország pezsgőexportja 37 százalékkal volt több a 2017. január–október közötti időszakban az egy évvel korábbinál. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitelben 82 százalékot tettek ki.
 
Mindeközben Magyarország borimportja 17 százalékkal csökkent 2017. január és október között az előző év azonos időszakához képest. Az import 56 százaléka palackos, a többi lédig kiszerelésű volt. A palackozott borok behozatala 15 százalékkal nőtt, a lédig boroké viszont 19 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban. 
 

 

26 helyi borászat részvételével január utolsó hétvégéjén lezajlott Csopakon az Olaszrizling Szerintünk rendezvény. A szakmai nappal egybekötött kóstoló idén nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Jásdi Pince és a Szent Donát Birtok közös szervezésében. A szombati nyílt sétálókóstolót egy zárt körű szakmai nap előzte meg, amelyen a 26 kiállító pincészet egy-egy tételét kóstolták meg egymás társaságában maguk a borászok.

Az előző évekhez képest idén három kategóriában Balaton-bor, Hegy-bor (pl. Csopaki, Badacsonyi stb.) és dűlős bor (Sóskút, Panoráma) mutatták be boraikat a résztvevők. A szakmai beszélgetések fókuszában így a különböző borkategóriák viszonya, illetve az egyes kategóriák követelményei álltak.

Újdonság volt, hogy a borok értékelése idén úgynevezett „origó” pontozásos rendszerben történt. „Gyakorlatilag a kóstolón arról kellett mindenkinek döntenie, hogy az adott tétel megfelel-e annak a képnek, amit ő-maga pl. egy Balaton-bortól, hegy-bortól stb. elvár. A tétel az-e, ami, vagy kicsit, zavaróan vagy elfogadhatatlanul eltér attól” – magyarázza Jásdi István. A 2016-ban bevezett BalatonBor kategória után így elkezdődött a két magasabb szint meghatározása is. A záró szakmai vacsorán a vendégek először kóstolhatták a balatoni olaszrizling piramus három szintjét (Balaton-Hegy-Dűlő) egy sorban.

A szakmai napot másnap délután a nagyközönség számára is nyilvános sétálókóstoló követte, amely két helyszínen, a Jásdi Borteraszon és a Szent Donát Birtokhoz tartozó Márga Bisztróban került megrendezésre. 
 

Együttműködik Debrecen és Tokaj a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerése érdekében – jelentette be január 26-án Posta György, Tokaj polgármestere.

A polgármester elmondta: Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével megegyeztek arról, amennyiben a hajdú-bihari megyeszékhely nyerné el a magyar pályázók közül az Európa Kulturális Fővárosa címet, Tokaj is részese lehet a programnak. A részleteket később dolgozzák ki.

 

Tokaj 2016-ban erdetileg önállóan is ringe akart szállni a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért, a pályázat elkészítésének több százmilliós költsége miatt azonban végül mégsem pályáztak.

Az EKF címre a tavaly decemberi határidőig hét város (Győr, Eger, Veszprém, Szombathely, Székesfehérvár, Gödöllő és Debrecen) nyújtott be pályázatot. A győztes város nevének kihirdetése 2018 végére várható.
 

88 éves korában január 21-én elhunyt az olaszországi Piemont legendás borásza, Bruno Giacosa.

Giacosa elsősorban az 1960-as évektől készített Barbaresco és Barolo borairól ismert. Érdekesség, hogy bár a családnak is volt borászata, boraihoz kezdetben vásárolta a szőlőt, első saját kertjére csak 1982-ben tett szert.

Professzionalizmusára jellemző, hogy keveset szerepelt a nyilvánosság előtt, azt tartotta, a borainak kell beszélnie helyette. 2006-ban például nem hozott forgalomba Barolo-t és Barbaresco-t, egyszerűen mert nem volt elégedett az évjárattal. 1971-es Santo Stefano Barbaresco Riserva Speciale borát Ian D’Agata neves és többszörösen kitüntetett borszakíró „a valaha volt legjobb olasz bornak” nevezte.

 

Legendás borászatát két lánya viszi tovább. 
 

Nem teszik ma lehetővé az uniós előírások, hogy az Erdélyben előállított párlatok címkéin is használni lehessen a pálinka megnevezést. Ez annak kapcsán derült ki, hogy a napokban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt ígérte, Magyarország jogi megoldást keres az erdélyi névhasználatra. Jelenleg a pálinka földrajzi eredetvédelemmel rendelkezik az EU-ban, és kereskedelmi céllal csak Magyarországon, illetve négy ausztriai megyében lehet előállítani ilyen megnevezéssel gyümölcspárlatokat.
 
A Magyar Pálinka Lovagrend decemberben Erdélyben megállapodott arról, hogy a köznapi szóhasználatban viszont használható a pálinka megnevezés. A kereskedelmi forgalomba került párlatoknál a törvényi előírásoknak megfelelően Erdélyben a címkén továbbra sem szerepelhet a pálinka megnevezés. Ezen felül mindkét lovagrend tagjai betartják a pálinkával kapcsolatos, mindenkor érvényes törvényi előírásokat.

A magyar szervezet nemrégiben a Vajdasági Pálinka Lovagrenddel is megállapodást írt alá, amelyben az ottani pálinkatermelők szintén tudomásul vették a pálinkára és a párlatokra vonatkozó előírásokat attól függetlenül, hogy Szerbia nem tagja az Európai Uniónak. A köznapi használatban itt is lehet használni a pálinka szót. Jelenleg a felvidéki lovagrenddel készítenek elő hasonló szerződést.
 
Románia egyébként már kétszer is kérvényezte hivatalosan az Európai Uniónál, hogy a pálinka elnevezést használni lehessen az ott előállított gyümölcspárlatokra is. Brüsszel viszont a kéréseket éppen arra hivatkozva utasította el, hogy az uniós szabályozás szerint csak azt a párlatot hívhatják pálinkának, amely Magyarországon, illetve a négy ausztriai megyében termett gyümölcsből készült.
 

A magyarok 96 százaléka hazai sört fogyaszt – legalábbis ezt állítják a beerporn.hu 2017 őszén indított online felmérésének kitöltői. A sörfogyasztási szokásainkat vizsgáló internetes kérdőivet összesen 3315-en töltötték ki.

Az is kiderült többek között, hogy a magyar sörfogyasztók csaknem 40 százaléka hetente fogyaszt sört, 32 százalékuk hetente többször is, 100-ból nyolcan pedig naponta. A válaszadók kétharmada a csapolt sört részesíti előnyben, 29 százalék választja az üvegest, 4 százalék pedig a dobozost, ha mindhárom kiszerelés elérhető.

Ha a magyarok mégis import sörre fanyalodnak, akkor a cseh sörök a nyerők, őket követik népszerűségben a német és a belga sörök. A felmérésben résztvevők háromnegyede állítja, hogy fogyaszt kisüzemi söröket. Szintén jól kiadja a kérdőív a másik jelenleg tapasztalható nagy divatirányzatot, az IPA sörök népszerűségét. A megkérdezettek 80 százaléka a kedvelt sörök közé sorolta. A stoutokat és a portereket 40 százalék jelölte be.