Sokaknak bizonyára már ismerősen cseng Hollandi Gábor neve, aki több magasan jegyzett étterem és borszaküzlet bortanácsadói tisztjét töltötte be az elmúlt tizenöt évben. A sommelier mesterséget ’96-óta űző szakember 2004 óta tanít hobbistákat és vendéglátósokat borkulturális ismeretekre, borpincérkedésre. Iskolája etalonnak számít Magyarországon, s a szakoktatók névsorát végigolvasva méltán büszke lehet az a borász, akinek itt tanítják és kóstoltatják a borait.
A képzések struktúráját illetően el kell mondani, hogy a jelentkezőknek 6 hetes, elméletre és gyakorlatra egyaránt épülő tanfolyamok keretében van lehetősége megismerni a magyar és a külföldi borokat. Ezek külön-külön, tehát egymástól függetlenül is elvégezhetők.
A Bolygó Hollandi képzés egyértelmű célja, hogy az alap- és szakmai műveltség gazdagításán, vagyis a borkóstolás, a borelemzés, a borbírálat alapismeretein és termékismereten túl olyan érdemjeggyel ellátott oklevelet adjon a végzősök kezébe, amelyből helyzeti előny származhat pályaválasztásnál, munkakeresésnél. Azonban, mivel az iskola színvonalát és komolyságát az oktatók és vizsgabiztosok névsora garantálja, így egyet senki ne felejtsen el:
itt meg lehet bukni!
„…hisz’ nálunk túl komoly szakemberek dolgoznak ahhoz, hogy a nevüket adják olyan teljesítményhez, amely nem takar valódi tudást.” - Hollandi Gábor, head sommelier.
Képzések:
Magyar Iskola (6 hét/heti 1 alkalom)
Ízelítő a tananyagból:
„Magyarországon 63 ezer hektáron termelnek szőlőt 22 borvidéken, s a vörösbort adó területek: Tolna, Szekszárd, Villány, Hajós-Baja, Sopron, Eger. A Balatonon most kezdik elterjeszteni a Pinot Noirt, így ez a terület is csatlakozik a többihez.
Hazánkban 20-30% a vörösborfajta, a többi fehér szőlő. Ha a globális felmelegedés folytatódik, akkor a vörösbor aránya növekedni fog a fehér kárára.
Kevesen tudják, hogy a vörösbor géncentruma eredetileg a Föld északi féltekéje volt, innen került át délre, mert a vörösbort adó szőlőnek egyre több fényre és hőre volt szüksége. Dél-Afrikában már 1659-ben is készítettek vörösbort, míg Ausztráliában, Új-Zélandon csak a XIX. Század elején kezdtek ezzel foglalkozni. A Kárpát medencében hamar felismerték, hogy jó terület a vörösborkészítésre, de érdekesség, hogy Magyarországon 1900-ig szinte csak Kadarkát termeltek.”
Nemzetközi iskola (6 hét/ heti 1 alkalom)
Ízelítő a tananyagból:
„Az oktatás 3 nagy témakörre van bontva. Ennek köszönhetően az első blokk az Európán-túli borkultúrákba kalauzolja el a hallgatót Dél-Afrika, Ausztria, Új-Zéland, Chile, Kalifornia hagyományait alapul véve, a második a neolatin világ borait vonultatja fel Portugália, Spanyolország, Olaszország (Piemont, Toscana, Veneto) legjobb területeiről, míg a harmadik blokk külön tárgyalja Franciaország egyes borvidékeit (nevezetesen: Champagne, Loire, Bordeaux, Languedoc-Rousillon, Burgundy, Alsace).”
Az oktatók névsora:
Dr. Botos Ernő – a Borkép Magazin főszerkesztője, címzetes egyetemi tanár
Dr. Sárkány Péter – a Központi Élelmiszer-Tudományi Kutatóintézet munkatársa, nemzetközi borbíra
Dr. Hajdú Edit – a mezőgazdaság kandidátusa, a Kecskeméti Szőlészeti- és Borászati Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, szőlőnemesítő
Quirin Károly - a Chevaliers Törley Pezsgőrend ceremóniamestere
Árvay János – Év bortermelője 2003, Pannon Bormíves Céh ügyvezető társelnöke, tokaji szőlész-borász
Vida Péter – szekszárdi szőlész-borász
Prof. Rosival László - a Semmelweis Egyetem Korélettani Intézet igazgatója, egyetemi tanár
Dr. Molnár Péter – a tokaji Patricius Borház birtokigazgatója
Bíró Lajos – a Bock Bisztró sztárséfje
Prof. Cey-Bert Róbert Gyula – a Gasztronómiai Világszövetség tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Borakadéma, valamint a Magyar Borakadémia tudományos munkatársa
Hollandi Gábor – head sommelier
Kontakt: Németh Richard