Francia eredetű fajta. A nagy kékszőlő-fajták egyike. Hazánkban a Soproni, Egri, Hajós-Bajai, Villányi valamint a Dél-Balatoni borvidéken található meg leginkább.
Gyümölcsét gazdagon hozza. Fürtje kicsi, vállas, laza. Bogyója nagy, vékony héjú. Illata sokszor az érett szilvát idézi.
A merlot nem áll távol a cabernet sauvignontól, de lágyabb, bujább annál, nem annyira szigorú. Abban is hasonlít a cabernet-re, hogy jól érlelhető tölgyfa hordóban, viszont tannin- és savtartalma alacsonyabb, feketeribizlis íze pedig kevésbé markáns, inkább szilvás tónusú. Bordeaux-ban nagyobb termőterülettel rendelkezik, mint a cabernet, és meghatározó szerepe van az alapkategóriás bordói borokban (sima Bordeaux, Premiéres Cötes, Cótes de Bourg és társaik), de St-Emilionban és Pomerolban is. A híres, rendkívül kis mennyiségben készített nagy Pomerol borok, a Cháteau Pétrus és a Le Pin nagyot dobtak a fajta imázsán az 1990-es években, és az Újvilágban lázasan telepíteni kezdték mindenütt, Washington államtól kezdve Hawkes Bayn át Casablancáig és Coonawarráig. A legnagyobb területet persze Kaliforniában bódította meg a merlot, ahol az egyszerű, lekváros ízvilágú boroktól a pazar, koncentrált és ennek megfelelően drága tételekig minden kategóriában hódít.