Lassan két hét telt el, és még mindig sok nehéz, és nagy gondolat jár a fejemben, amikor az idei Borfesztiválról kell valamifajta összefoglalót írnom. Főleg azért, mert igazából nem történt semmi különleges. Minden úgy volt, mint az elmúlt években, kivéve, hogy most végre jó volt az idő. Szokás szerint augusztus elején elkezdődött a cikkezés, blogolás, vita és eszmecsere, hogy ki nem lesz ott, hol lesz, jó lesz-e, kell-e és így tovább. Érvek és ellenérvek, sőt nagyon komoly érzelmek nyilvánultak meg. Én is végigolvastam az összeset.

 

Aztán eljött a borfesztivál hétvégéje, kinyíltak a kapuk, kisütött a nap, és jöttek jó sokan, köztük voltak persze a fanyalgók, és az aggódók is. Jókat ittunk, én magam is, bár semmi hatalmas csodával nem találkoztam. Beszélgettünk, jó hangulatban töltöttük az időt és aztán szépen véget ért a hét. Folytatás nem nagyon volt, mert az augusztusban vitatott gondolatok befejezésére már nem sokan gondoltak. Engem viszont érdekelt, hogy a kiállítók mit gondolnak az egészről. 

A megkérdezettek egyetértenek abban, hogy szükség van egy ilyen nagyszabású rendezvényre. A borfesztiválon a borászok és kereskedők szervezett formában, egyszerre találkozhatnak partnereikkel, éttermesekkel, sajtóval, borszakértőkkel és persze a fogyasztókkal. A Várba ugyanis mindenki elmegy. Itt van lehetőségük, hogy meghívhassák legfőbb ügyfeleiket, megmutathassák az újdonságokat, megerősítsék régi kapcsolataikat és újakat építsenek. Márpedig erre még a nagyoknak is szükségük van.

 

Ugyanilyen fontos, hogy az a fogyasztó, akik eddig csak a borászat palackját és annak tartalmát ismeri, megismerje az embert is mögötte. Ezeknek a kapcsolatépítéseknek a haszna nem minden esetben számszerűsíthető egyértelműen, de abban biztosak voltak a válaszadók, hogy számukra egyértelműen megéri a részvétel. A fentiek alapján, az egyre nagyobb számban megjelenő kereskedői standokat sem kell magyarázni. Évről-évre feltűnnek kezdő vagy életük elején álló borászatok, akik számára ez a rendezvény hosszú távú befektetés. Persze minden évben lépnek vissza fontos borászatok a részvételtől - a fogyás idén is látványos volt.

 

 

Sokszor elhangzik, hogy indokolatlanul magas a részvétel költsége. Azt is tudom, hogy sokaknak önmagában nem az összeg nagysága a probléma, hanem, hogy nem értik miért kell ennyit fizetni. Többen jegyezték meg, hogy a fizetendő összeg nagysága alapján nem tudják értelmezni, a szervező cég nevében szereplő nonprofit kifejezést. (A borfesztivál gazdasági hátteréről, többek között a helyszín bérleti díjáról itt beszélt Zilai Zoltán, főszervező - a szerk.) Korábban sok probléma volt a különböző jegyek, paypass alapú kóstolási pénzek elszámolásával, de ez remélhetőleg idénre megoldódott egy új szolgáltatóval. 

 

Idén a korábbiaknál is feltűnőbb volt a külföldi látogatók magas száma. Erre az egyik magyarázat minden bizonnyal a pompás időjárás. A külföldi érdeklődők között nagyon sok volt a fiatal, és a borhoz értő vendég. Látható és érezhető volt, hogy nem csak a népszerű turista látványosság megtekintése mellé járó borozási lehetőséget használták ki.

 

 

Ezzel el is érünk a Budapest Borfesztivál kulcskérdéséhez. Az biztos, hogy a rendezvény nincs halálra ítélve, és nem járja a végét. Mindenki részéről nagy az érdeklődés az esemény iránt. A rendezvény persze megérett a ráncfelvarrásra, megújulásra. Például érdemes lenne elgondolkodni azon a felvetésen, hogy a színpadok miért kizárólag a koncerteké, miért nem a borászoké, miért nem ők a legfontosabbak. A vendégek számára lehetne igényesebb ételkínálat, több borkorcsolyával, kevesebb nehéz, „magyaros” étellel. A minőségi borfogyasztás kéz a kézben jár a minőségi gasztronómiával. Kevés és elszórt a vízvásárlási lehetőség, bár 3 000 Ft-os belépő egy palack vizet szerintem elbírna. Több és igényesebb illemhely sem ártana, mivel a legtöbb WC használata felért egy akrobata mutatvánnyal, még józanul is.

 

 

Ám a legnagyobb kérdés a helyszín. Abban az esetben, ha a Nemzeti Galéria és környékének felújítása megkezdődik és a rendezvénynek költöznie kell, akkor bizony még nagyobb lesz a gond. Tudom, hogy sokszor elhangzott, hogy marad a helyszín, de erre azért komolyabb biztosíték kellene. Napjainkban a politikai ígéretek önmagukban nem sokat érnek. A Budai Várnak ma nincs csereszabatos alternatívája Budapesten, és nem is lesz. (A szervezők a rendezvény előtt megerősítették, hogy hosszú távon számítanak a Borfesztiválra a Várban - a szerk.) Ezt a környezetet, panorámát és az így kialakuló hangulatot nem lehet pótolni. A jó borok mellett erre épül az egész esemény népszerűsége. Több kiállító is hangsúlyozta, hogy enélkül a helyszín nélkül nem tudja elképzelni jelenlétét. Tehát Budapest Borfesztivál csak itt lehet, máshol már nem lesz ugyanaz, és csak egy lesz a tucatszám tartandó többnapos rendezvény közül. 

 

Az bizonyos, hogy egy remek, sok érdeklődőt vonzó, bár rövidebb, de nagyon tartalmas borfesztiválon vagyunk túl. Hiányozni fog, és nagyon várjuk, hogy újra szeptember legyen!