December első péntekjén a Winelovers Mikulásának puttonyába a legendás magyar fajták kerültek. Íme, hat ősmagyar szőlő mai bora, amit érdemes megkóstolnod.
Az utolsó 2016-os Afterworkön öt jó, személyes borász-sztorit ismertem meg, és ismertettem meg veletek is. Most néhány, a helyszínen kóstolt bornak is szerepet adok!
1. Fekete Borpince Juhfark 2013
Öröm volt hallgatni a 90 éves Fekete Béla bácsi barátait, akik kitörő lelkesedéssel keltek aFekete Borpince örökségének védelmére. A rétegborként referált nedük spontán és hordóban erjednek, amik éppúgy megtalálták a célközönségét itthon, mint Kaliforniában, Belgiumban, Kínában vagy Franciaországban. Feketééknél az Aranyos dűlő egy igazi aranyos tétele – egy 2013-as október végi szüretből, botritiszes töppedést mutató fürtökből készült édes juhfark – került a poharamba.
2. Csernyik Pince Turán 2015
Az estére a Csernyik Pince két tétele – egy fehér zenit, és a vörös turán – Gyöngyöstarjánról érkezett a Locavore Étterembe. A közigazgatásban dolgozó István másodállásban, erős hozámkorlátozással működteti a közel héthektáros borászatát az alábbiak szerint:
Hisszük, hogy a nagy bort nem lehet elkészíteni, mert az a szőlőben születik.
A Mátrai borvidék képviselője inspirált, hogy a kevésbé ismert turán nyomába eredjek. A középperzsa nyelvből származó név egy korán érő, jellemzően festő magyar vörösborszőlőfajtát takar. Egerben többszörös kereszteződés eredménye, ahol a nagyszülők között szerepel a kadarka, a medoc noir és a csabagyöngye is. Bora mély színű, a vörös fajtáknál nem megszokott kirobbanó méz- és virágillat élményben lehet részünk.
3. Szászi Rózsakő 2015
A Szigligetről érkezett Szászi Endre bioművelésű szőlőbirtokáról a virágosan kedves rózsakővel ismerkedtem. Ne tévedjünk meg, se nem rózsa, se nem kő, hanem a Badacsonyi borvidéki szülőktől – a kéknyelű és a budai zöld – utódaként 1957-ben látott napvilágát fehérbor szőlő. Nevét Badacsonyban, a Kisfaludy-ház mellett található hatalmas asztalszerű bazalttömbről (Rózsakő) kapta. A név Szegedy Róza, Kisfaludy Sándor feleség után származik, akik az elbeszélések szerint sokat üldögélt ezen a kőtömbön férjével. A legenda azt mondja, „Hogy ha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek.”
4. Borbély Zeusz 2015
A Borbély család az est egyik édes csillagát, a Zeuszt hozta el nekünk. A 2015-ös kései szüretelésű töppedt szemekből, 93 gr maradékcukkorral palackba került, az ezerjó és a bouvier kereszteződéséből származó badacsonyi szőlőfajta nedűje kiváló párosítás a libamájhoz. A tétel itenzív aromakarakterét a félhektáros birtoközpontban található ültetvény bazaltos kőzetben gazdag terroárjának eredménye. A 80-as években telepített szőlő győkérzete már kellően mélyre tud kúszni a bazaltban gazdag termőtalaj rétegeiben, hogy az alapanyag minél gazdagabb, komplex, elegáns bort eredményezzen.
5. Boksay Pincészet Kéknyelű 2015
A Szent György-hegyről érkezett Boksay Pincészet nem csak a szőlőbirtokát, de egy történelmi kincset, az 1760-ban épült Lengyeltóti műemlék kápolnát is gondozza. A hegy bazaltoszlopai védelmet jelentettek a második világháborúban az épület számára, amiben mai napig az eredeti harang kongatja a történelmi borvidék hírnevét. Mátyás király kedvenc borát, a vukáni talajon termett badacsonyi kéknyelűt Boksayék egy 2015-ös tétel képében hozták el: citrusos, grapefruitos illatvilág. A körte, a vadvirág és némi zöld fűszer mellett hosszú savérzettel találkoznak az ízlelőbimbóink.
6. Recas Feketeleányka 2015
Az estét a történelmi Magyarország vörösével, a Recas Pincészet feketeleánykájával zártam. Az Erdélyben található Rékás (Recas) megye már a római korban is otthont adott a szőlőművelésnek, fénykorát a 15. században élte, de a 18. században a betelepített szászok is tudtak itt csodát művelni. Napjainkban egy ausztrál főborász Temesvártól 40 km-re, 984 hektáron, a legmodernebb újvilági technológiával 25 ország számára készíti a borokat.
Amíg a sziciliai Il Primitivót a helyi olaszok csak „koszos déli szépségnek” becézik, addig én a „magyar barátnőjét”, az őshonos feketeleánykát „erdélyi fekete szépség” címmel illetném. Mind ízében, mint illatában szilva, cigánymeggy, az erdélyi erdőkből szedett vadszamóca. Néhány pillanat és a gyümölcsök után fűszervarázs kényeztet bennünket, kömény, szegfűszeg, szegfűbors és ánizs kvartettben.
Tanulságos este volt, és a borok szemszögéből is büszke vagyok, hogy magyarnak születtem! Meleg szívvel ajánlom, hogy bátran Ti magatok is induljatok a magyar fajták nyomába.