A kultúrmisszió kapcsán Koch Csabát, a Magyar Bor Akadémia elnökét kérdeztük.
A Magyar Bor Akadémia elnökségét éppen fennállásának 30 éves jubileumára vette át. Hogy látja ezt az első három évtizedet a nagy múltú szervezet és a magyar bor tükrében?
Az Akadémia Magyaroroszág borkultúrájára Az Év Bortermelője díjának ápolásával, magas szintű szakmai munkájával az egyik legnagyobb hatást gyakorolta és gyakorolja ma is. A díjra való jelölés, a kiválasztás, az elismertség, a díjjal járó presztízs mind ösztönzőleg hatott a borásztársadalomra. De visszahatott a fogyasztókra is, hogy a valós értékeket megtalálják a nagy “marketing zajban”. Az Akadémia ezt a díjat a Hét Borbírák Rendjétől vette át, kezdte el ápolni, és minőségi katalizátora lett az egész ágazatnak. Elég megnézni, hogy ha valaki egy adott borvidéken Az Év Bortermelője lett, az az eladásaiban is hamar tettenérhetővé vált, de ez nem csak nekik tett jót, hanem egy általános és dinamikus fejlődést is generált a magyar bor körül.
Elnökségének indulása óta melyek voltak azok főbb víziók, amik mentén a Borakadémiát új vagy újabb tartalmakkal igyekszik megtölteni?
Szerettem volna az akadémiát jobban kinyitni a borkultúrával foglalkozó egyéb szervezetek irányába. Az Év Pincészete Díjnak a jelölési és kiválasztási folyamatát is sikerült finomhangolni, átszervezni úgy, hogy nem csak mi, azaz az Akadémia tagjai, hanem összesen 850 szakmabeli vesz részt a jelölésben, majd a HNT és az MSZBSZ is szavaz. Fontos ez a széles szakmai alap a díjaink mögött, komoly szerepet játszott ez is abban, hogy értékké emelkedtek az évek alatt. Ehhez a díjhoz is kapcsolódik külön esemény, ahogy Az Év Bortermelője és az Életműdíjhoz is csatolunk nívós eseményeket, amelyekkel a magyar bor presztízsét igyekszünk támogatni.
A Wine in Moderation nemzetközi szervezet programjavaslatai alapján milyen aktivitások valósultak már meg az Akadémia részéről?
A ‘Kulturált borfogyasztással az egészségünkért’ programot 2022-ben kezdtük el. A keretből még nem használtunk fel eddig, de már két éve finomítjuk ezt a programot. Az első rendezvényünket az Állatorvosi Egyetemen tartottuk, majd Pécsett, Szegeden, Kaposváron, Budapesten, Gödöllőn, valamint a SOTE-n. Ezeken igyekszünk megszólítani az egyetemistákat: 100-150 főnek tartottunk előadást a bor és az egészség vonatkozásában, elhozva oda Az Év Bortermelői közül is jópárat, akik persze boraik bemutatásáról sem feledkeztek el. Ezzel próbáljuk bemutatni, hogy érdemes a magas minőségű magyar bort választani a fiataloknak szemben más italokkal (vagy akár drogokkal). Sokunk számára szakmán belül megdöbbentő az EU alkoholellenes hozzállása is, ami összemossa a bort minden más alkoholos termékkel, holott a bor egészségre gyakorolt pozitív hatása világosan elválasztható akár a tömény szeszektől. Mi bárhova, ahova meghívnak minket, örömmel visszük a magyar bor jó hírét és teszünk eleget a szakmai jelenlétnek. Közben mesélünk közös értékeinkről, amiben fontos szerepe lehet annak a szellemi tőkének is, ami az akadémia tagsága mögött van írókkal, művészekkel, közéleti személyiségekkel.
Milyen tervei vannak a következő évekre, melyeket úgy érez, mindenképp erősítenie kell a MBA-nak?
Az akadémia mindig a szakma és a tudomány oldalán állt, de változatlanul azon a véleményen vagyok, hogy a Magyar Bor Akadémia további munkájához elengedhetetlen a hasonló gondolkodású egyéb szervezetekkel való hatékony együttműködés. Ez nem mindig egyszerű munka. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2024 szeptemberében jelenik meg két kiadvány, mely szervesen kapcsolódik az Akadémiához. Az egyik a Magyar Bor Akadémia 30 évét mutatja be. Illetve most van nyomtatásban a Magyar Bor Aranykönyve (Dékány Tibor és Dlusztus Imre a szerzők), a rendszerváltás utáni több, mint 30 évet mutatja be Az Év Bortermelői, Év Pincészete és az Életműdíjasok munkásságán keresztül, 360 oldalban. Az egyik legátfogóbb, legjelentősebb összefoglaló lesz ez a kötet a magyar szőlő-borágazat elmúlt évtizedeiről.