Villáminterjúban faggattuk Verát kedvenceiről, illetve meghatározó boros élményeiről, hiszen hamarosan a legnagyobb presztízsű borgasztronómiai eseményen köszönhetjük fellépőként, nem egészen két hét múlva. 

 

Nehéz lenne kedvencet mondani. Mindegyik borvidéknek megvan a maga jellegzetessége, ereje, amitől bele lehet szeretni. Talán a mádi, etyeki, badacsonyi-balatoni, a mátrai, egri, pannonhalmi és a villányi területek a favoritjaim. Tehát majdnem mind!

Kedvenc borstílusod?

A vörösborok közül a pinot noir és a syrah, a fehérek közül pedig a gyümölcsösebb stílust kedvelem, például a savignon blanc-t, de egy rajnai rizling, olaszrizling is jöhet. Soha nem lehet tudni, mi az, amitől az ember fellélegzik és megköszöni Istennek, hogy megkóstolhatta az adott nedűt. Már egyáltalán nem zavar, ha egy bor nem hordóban érlelődik, hanem fémtartályban. Sokkal jobban megőrzi a bor a zamatát, ráadásul a reduktív eljárással készült borokban is ugyanúgy benne van a borász szíve-lelke.

Kedvenc pincészeted?

Hm, erre szintén nehéz választ adni. Múltkor remek tállyai borokat kóstoltam, azt hittem a mennyországban vagyok: a 2016-os Tállya furmintot és a Márton birtok Sárgarigó elnevezésű sárgamuskotályát. Voltak más csodás találkozásaim is, mint például Szőke Mátyás és Zoltán 2012-es Peres Cuvée-je, a Bárdos és Fia Pincészet Imperial Cuvée-je, a St. Andrea Merengője (ami egy álom), a Pannonhalmi Pincészet vörös Hemina bora, vagy Bencze István rajnai rizlingje – de még hosszasan sorolhatnám. Günzer Tamás villányi borász is nagyon jó barátom (a Bocor syrah világszám!), emellett pedig Gere Andi munkája, kitartása és ereje is irigylésre méltó.

 

Kedvenc borod a Magyar Borok Bálja sorából?

Most kóstoltam a Garamvári Prestige Brut pezsgőt, az élmény szintén nagy volt és felejthetetlen; igazán előkelő ital a magyar palettán.

Legelső boros élményed?

Húha, az nem igazán volt nagy élmény tinédzserkorban, amikor előkerültek a pult alól a megmagyarázhatatlanul rossz borok. Aztán idővel persze egyre jobbakat kóstoltam, de a jó borokhoz fel kell nőni.

Legmeghatározóbb boros élményed?

Sok volt! Az Etyeki Piknikek, a baráti kóstolók a St. Andreánál, és mindegyik privát, borozós, gourmet vacsoránk is kedves élmény volt az életemben.

Ha lazítanál, borozol?

Én szinte minden nap iszom egy pohár bort. Szerintem életelixír. Azt mondják az álomfejtők, hogy aki borral álmodik, annak való igazán az élet. Igazi kikapcsolódás, ha ellátogatunk a borvidékekre kóstolni, vagy csak összejövünk a barátokkal egy kellemes vacsorára és remek magyar borokkal koccintunk. Mi igazán szeretjük a bort, mert a természet ajándéka, a borász szíve-lelke, személyisége benne van, izgalmas utazásokra hív és olyan receptorokat nyitnak meg az ízek, amelyek az ember szívét megmelengetik.

Az egészségtudatos diétába belefér-e a bor?

Szerintem a mértéktartás a legfontosabb. A borok iránti imádat nem jár mértéktelenséggel. Az igazi gourmet falatozik, kortyol. Semmiképpen sem a bódulás a cél, hanem a minőségi, együtt töltött idő, a borok világa iránti szeretet, az a hangulat, ami egy boros élménnyel jár. Ez a fontos.

 

Milyen hangulathoz milyen bort?

Egy jazz koncerten egy könnyű pinot-t vagy prosecco-t. A klasszikus és nagyszabású élményekhez pezsgőt, a zeneíráshoz pedig egy könnyű fehéret tudok elképzelni. :) A bor mindenhez inspirációt ad, mert közel áll a zenéhez. Egyik a másik nélkül nem igazán jó!

A Villányi Borrend hivatalos tagja vagy: ez milyen feladatokkal jár?

Ez igazából a borvidék iránti szeretetem világgá kürtöléséről szól, arról, hogy vigyem a jó hírét és fogyasszam is a villányi borokat. Nos, mindegyiket örömmel teszem! :)

Ha jól tudom, más borvidékhez is kötődsz…

Igen, a Szent György-hegyen volt szőlőnk, ahol minden évben szüreteltünk, és mindig én voltam a puttonyos. Csodás családi élményeket hoztam abból az időszakból. Még mindig érzem a nagymamám friss csokis kalácsának és gulyáslevesének az illatát. Emlékszem a hajnali pirkadatra a hegyen, ahogy kitisztult az idő és a szemben lévő Raposka falu megjelent a reggeli ködfátyol alól. A présház tetején a betonon volt a színpadom, onnan tartottam műsort a családnak. Jókat nevettünk, üvöltöttünk a szőlőből, hogy megteltek a vödrök, jöhet a puttonyos. Persze az olaszrizlinget is szeretem, az volt az első borok egyike, amit megkóstoltam. Ma már remek olaszrizlinget készítenek arrafelé, szívesen fogyasztom őket.

Egyértelműen a magyar borok legnagyobb szerelmese vagyok. Ezt mindenféle megfelelési kényszer nélkül mondom, őszinte szívvel. Ha valamivel engem boldoggá lehet tenni, az egy jó üveg, finom magyar bor.