Szeptember végén, amikor meglátogattuk a Degenfeld Szőlőbirtokot, ahol Észak-Magyarországi Operatív Program keretében a pincemúzeum, a pétanque-pálya, erdei tornapark és bortrezor is készült, még javában dolgoztak a Terézia kápolnán, hogy minden biztosan készen legyen az október végi átadásra.

265 év a Terézia-dűlő tetején

 

Az egyenként is szemrevaló fejlesztések közül a leglátványosabb azonban – még az akkor folyamatban lévő munkálatok ellenére is – kétség kívül az 1750-ben épült, tarcali kápolna volt. A kis épületet tanösvény és kőzetbemutató támfal köti össze a 2003 óta borászatnak és négycsillagos kastélyszállónak otthont adó, eredetileg vincellérképzőnek épült, 1857-ben elkészült kastéllyal.

A kápolnát gróf Grassalkovich Antal építtette, és Szent Teréz tiszteletére szentelték fel, ugyanis a hagyományos tarcali szüretkezdő napon, október 15-én, Teréz napján tartanak búcsújárást a katolikus hívők. A második világháború után aztán hamar kifosztották és csak a ’80-as évek végén újítottak fel, az új évezred elejére pedig ismét romos állapotba került. A rekonstrukciót követően minden bizonnyal fontos helyszíne lesz a helyi turizmusnak, már csak azért is, mert csodálatos a kilátás mellőle a Terézia-dűlőre, amelyről a Degenfeld borok alapanyagát szüretelik.

 

Ami pedig a szőlőt illeti

 

A kápolnához a pincészet központjából golfautóval is feljuthatnak a látogatók, mi is így tettünk a délután folyamán, ám előbb Varkoly Istvánnal, a birtok szőlészével vettük a nyakunkba a dűlőket.

A Degenfeld a már említett Terézia, Galambos, Mézes-Mál, és Borkút dűlőkön termel szőlőt, 2009 óta a földek egyre nagyobb részén organikusan. A területek nagyjából 60%-áról furmintot, 20%-áról hárslevelűt, 10%-áról sárgamuskotályt, a maradék 10%-ról pedig zétát, kövérszőlőt és kabart szüretelnek. Mindössze 1-1,5 kg tőketerhelés mellett dolgoznak, az organikus szemléletet pedig Dr. Thomas Lindner, tulajdonos szorgalmazta. 

 

 

Amint azt Varkoly István elmondta, ők voltak az elsők a borvidéken, akik nekivágtak az organikus szőlőművelésnek. Három évig tartott, mire elsajátították az alapokat, és az előírt 5 éves átállási idő lejárta előtt sikerült minden kitűzött kritériumot teljesíteni.

 

És, hogy mit jelent náluk az organikus gazdálkodás? Kizárólag olyan szerekkel permeteznek, amelyek nem károsítják a talajt és az élővilágot. A növényvédelem során a réz és a kén mellett olyan ún. növénykondicionálókat használnak, mint a narancsolaj-, az algakivonat és a vízüveg, a szőlősorok között takarónövényeket – facélia, bükköny, mustár – vetnek, a tápanyag utánpótlást pedig saját komposzttal turbózzák.

 

István az idei évjárattal kapcsolatan nagyon bizakodó, hiszen amellett, hogy ez volt az első teljesen bioszüret a Degenfeldnél, a termés kiváló minőségű. 

 

 

A gondosan megtermelt szőlő pedig kiváló kezekbe kerül, hiszen Ujvári Vivien foglalkozik vele tovább. A fiatal borász három éve dolgozik a birtokon, korábban pedig külföldön gyűjtötte a tapasztalatokat. Lenyűgöző alapossággal, finomsággal nyúl a beérkező szőlőhöz, miközben hangjában tisztelettel beszél a Tokaji borvidékről.

 

Igazi kísérletező típus, szokatlan fajtákkal próbálkozik, zétából készít aszút vagy száraz tételt, nem mindennapi terveiben pedig partnerekre talált a Gróf Degenfeld tulajdonosaiban is. Egybehangzóan azt tartják fontosnak, hogy a pincében is megőrizzék az oly nagy körültekintéssel megtermelt szőlő karakterét.

 

Vivien szerint külföldön is egyre többen ismerik fel a desszertborok mellett a tokaji száraz borok jelentőségét. Nekünk a kóstolt tételek közül a 2014-es, dűlőszelektált Zomborka száraz furmint tetszett a legjobban, a maga rendkívül fajtajelleges karakterével, a benne érezhető fehér húsú gyümölcsök, citrusok, és finoman ásványos vonulatok pazar összhangja miatt. Másik kedvencünk pedig a 2013-as Andante volt, amely egy aszútechnológiával, furmintból készülő bor, amit tartályban erjesztettek és 5 hónapig érleltek fahordóban. A júniusban palackozott bor körtés, sárgabarackos jegyei még akkor is a szánkban voltak, amikor Sipos Tamás, a Gróf Degenfeld Kastélyszálló igazgatója – immár tényleg golfautóval – vitt fel minket a kápolnához, és mutatta meg a szálloda épületét.

 

 

Az 1850-es évek második felében emelt épület kihagyhatatlan látványosság, és elegáns, nyugalmat és harmóniát árasztó szálláshely, hogyha Tokaj-Hegyalján szeretnénk pihenni, hiszen a királyi parancsra, egykor vincellérképzőként műkő kastély ma négycsillagos hotel, antik bútorokkal, velencei csillárokkal, és a 19. századot idéző festményekkel. Hogyha valóban Tokaj a hazai borvidékek koronája, akkor a Gróf Degenfeld – az organikus szőlőműveléssel, a különleges odafigyeléssel készülő borokkal, a felújított Terézia kápolnával, a tanösvénnyel és a kastélyszállóval – az egyik gyémánt rajta.