A Gout de France (Franciaország íze) elnevezésű program a francia konyhaművészet vitalitásának ünnepe, amely kapcsolatot teremt a szakácsok között az egész világon, és biztosítja a kultúrák közötti párbeszédet egy közös nyelv, a konyhaművészet révén - emlékeztetett hétfői közleményében Franciaország magyarországi nagykövetsége.

 

Budapestről tizenegy - az Araz Restaurant, a Béterv, a Borssó Bistro, a Café Dumas, az Elysée Bistro & Kávéház, a Jardinette, a Laci Konyha, a Larus Étterem, a Liberté Restaurant & Café, a Paris Budapest Restaurant és a Zóna -, míg vidékről négy étterem - a veszprémi Chianti Étterem, a debreceni Ikon, a győri Lamareda és a miskolci Végállomás Bistorant - csatlakozott a kezdeményezéshez.

 

A március 21-i világünnepen idén öt kontinens 150 országában, több mint kétezer étteremben népszerűsítik a francia konyhát, a csúcskategóriájú éttermektől a minőségi bisztróig. Több mint 250 ezer vendégre számítanak.

 

Az étrendbeli megkötések a menüsor összeállításával kapcsolatos francia hagyomány tiszteletben tartására korlátozódnak, így mindenhol szerepel majd egy "aperitif gazdagon", egy előétel, egy halas és egy húsos főétel, egy sajtválogatás és egy desszert, amelyeket francia borok és pezsgők kísérnek.

 

A részt vevő éttermek menüajánlata megtekinthető: ITT

A Magyar Sommelier Club által szervezett "Év Sommelier-je 2017" verseny győztese Horváth Máté lett a Mák Bisztróból. A második helyezett Angerman László, Tanti Étterem (a 2016-os év Sommelier bajnoka); és a harmadik helyezést Kovács Norbert a Hotel Steirerschlössl Zeltweg-ből érte el.

 

A  2017-es Sommelier verseny győztese, Horváth Máté képviseli hazánkat idén a Sommelier Európa Bajnokságon!

Talán kevesen tudják, de az reneszánsz géniusz szívesen vonult vissza szőlőskertjébe, miközben alkotott. A dűlő alaposan megszenvedte a második világháború pusztításait, most azonban ismét termékeny.

 

Egy kőkemény munkanap után létezik annál kellemesebb lazítás, mint egy jó pohár bor egy nyugalmas helyen? Köszönhetően mecénásának, a milánó herceg Ludovico Sforzának, Leonardónak mindez megadatott. És most nekünk is megadatik, hogy meglátogassuk a szőlőjét, amely Milánó közelében található.

Leonardo 46 éves volt, amikor befejezte az Utolsó vacsora festését, és ekkor kapta ajándékba a 60-szor 175 méteres szőlőskertet a hercegtől. A nagyszerű művésznek voltak borász felmenői, és maga is nagyon szeretett volna egy saját földet, mert ez hozzásegítette, hogy letelepedhessen Milánóban. Da Vinci nagyon kötődött a szőlőhöz, végrendeletében külön megemlékezett róla, és két szolgájára hagyta.

A birtok aztán egyik kézről ment a másikra szállt, a szőlő feledésbe merült, mígnem a huszas években tulajdonosai meg nem bízták Luca Beltrami Leonardo szakértőt, hogy nézzen utána a történetének. Beltrami a reneszánsz dokumentumok alapján lokalizálta a szőlőt, és rá is bukkant néhány fahordóra, amelyeken minden jel szerint Leonardo tervezte pergolák maradtak fenn. Szerencsére le is fotózta őket, ugyanis ezek később egy bombázásban megsemmisültek. A birtok jelenlegi tulajdonosai újra beültették a földet, mégpedig az eredeti rendszer szerint. DNS mintákat vettek a földben található gyökerekből, és arra jutottak, hogy a reneszánsz Lombardiában nagy népszerűségnek örvendő malvasia nevű fehér szőlő termett egykor a vidéken.

Jelenleg a szőlő már terem, és a ház nyitva áll a látogatók számára, azonban arra még kell néhány évet várni, hogy bor is készüljön.

Idén 121 magyar borászat 888 bormintáját értékelik a CBA 11. országos borversenyén. Ebben az évben először a Magyar Bor Akadémia védnökségével zajló eseményre csütörtökön került sor Alsónémediben.

 

1. A legismertebb vörösbor a 2012-es villányi Kővilla Válogatás Cabernet Sauvignon
2. A show legjobb fehérbora a 2013-as Szent Tamás Furmint Tokajból.

• Dúzsi Pentaton Cuvée, Szekszárd, 2012
• Figula Chardonnay Barrique, Balatonfüred, 2015
• Bognár Art Lovassy Illatos Rosé Cuvée, Dunántúli PGI, 2015
• Tokajicum Tokaji Aszú 6 puttonyos, Tokaj, 2012
• Krokodilbor Olaszrizling Jégbor, Csali Estate, Balaton, 2013
• Szent Tamás Szamorodni, Tokaj, 2013
• Hétszőlő Tokaji Aszú 5 puttonyos, Tokaj, 2013
• Grand Tokaj Tokaji Aszú, Tokaj PDO, 2013
• Grand Tokaj Tokaji Aszú 6 puttonyos, Tokaj, 2013
• Vinart villanyi-cabernet-sauvignon-premium-2012

• Dubicz Szürkebarát, Mátra, 2016
• Kővágó Pince Dér Ferenc Abasári Tramini, Mátra, 2016
• Günzer Bocor Grandior Merlot, Villány, 2012
• Rosébud Olaszrizling Jégbor, Csali Estate, Balaton, 2014
• Koch Villányi Cabernet Sauvignon, Vin Art, Villány, 2012
• Aranymetszés Szürkebarát Late Harvested, Varga Winery, Balaton, 2015
• Top Selection Grófi Juhfark, Tornai Winery, 2015
• Francois President Rosé Brut, Törley Winery, 2015
• Grand Tokaj Kővágó Furmint PDO, Tokaj, 2015

A Badacsonyi Borvidék színe-java ismét egy emberként mozdul meg és mutatkozik be a „Világ Legszebb Kávéházában”, az impozáns New York Palotában.

 

Útjára indították a pincetúrák.hu foglalási oldalt, amellyel a borbarátok néhány kattintással bortúrájukat valós idejű foglalásokkal szervezhetik a partner pincészetekbe. Az oldal a Balaton-felvidék 10 pincészetével indult el, most a kínálat bővítésén és az oldal ismertségének növelésén dolgoznak.

 

Facebook oldalukat ITT lehet megtalálni. 

Hiába hazánk második legnagyobb kiterjedésű borvidéke a Mátrai, a legutóbbi időkig a súlyához mérten mégis csak kevés szó esett róla.A most alakult Magna Mátra szervezetnek viszont már közös víziója van arról, hogy miként válhat a régió erős identitású termőhellyé.

 

A nyolc alapító pince (Benedek Pince, Centurio Szőlőbirtok, H2 Pince, Kékhegy Pince, Levente Szőlőbirtok és Pince, Losonci Pince, Nagygombos Borászat, Szignárovits-Maka Pince) szándéka az, hogy Kárpát-medencei fajtákkal adjanak önálló karaktert a borvidéknek. Ennek érdekében a következő néhány évben arra koncentrálnak majd, hogy megtalálják azokat a hazai vörös és fehér fajtákat, amelyek a borvidék elsődleges arcaivá válhatnak. Ebben kiemelkedő szerepet szánnak a kékfrankosnak és később a kadarkának is, de további őshonos szőlőfajtákkal is kísérleteznek.
 
Meggyőződésük, hogy a Mátrai borvidék természeti adottságai kiemelkedőek. A borvidék egészére jellemző jó vízháztartású talajok és a meleg, de nem szélsőségesen forró klíma együttesen aromagazdag, jó egyensúlyú, érett csersavú borokat adnak. A kitűnő alapadottságokon felül hisznek abban, hogy vannak különleges értékeket felmutató dűlőik, ezek karakterének felkutatása és kibontása garantálja a fejlődés lehetőségét a borminőség terén.
 
Zászlósterméküknek a Magna bort tekintik, aminek el is készítették a szabályozását. Véleményük szerint az egyediség megőrzésének kulcsa abban rejlik, ha az egyedi jelleg elfedése helyett érvényesülni hagyják a kizárólag a természet adta értékeket.

 

 

Egy átmeneti időszak után ezek a borok csak ökológiai szőlőterületről származhatnak, spontán erjesztve, a pincetechnológiák minimalizálásával. Az elkészült borokat közös kóstolás után, a tagok legalább kétharmadának jóváhagyásával fogadják el, egy-egy pince évjáratonként legfeljebb egy fehér és egy vörös Magna bort készíthet.
 
Elsődlegesen nem marketingcélok vezetik a szervezetet, tudják, hogy még az út elején járnak, és többen kellenek ahhoz, hogy a Mátrát az őt megillető helyre emeljék. Szeretnének tanulni, a borvidék jövője mellett a múltja is fontos, tisztelik a hagyományait.
 
Nyolc pince vág most bele ebbe az izgalmas kalandba, de bíznak benne, hogy az irány, amit kijelöltek, mások számára is követendő példának bizonyul, és idővel egyre több hiteles és magas színvonalat képviselő birtok csatlakozik majd hozzájuk. A szervezet első, nyilvános bemutatkozását 2017. március 20-án tartja a Pesti Vigadóban. A kóstolóval kapcsolatos további részletek elérhetőek a Magna Mátra honlapján.

A Boscolo New York Palace hotelben tartották meg a 2017-es Borjog és Bormarketing Konferenciát, ahol többek között azt is megtudtuk, hogy a hogy a borászok által megpályázható pénzekből eddig 3,66 milliárdot igényeltek. Ez azért megdöbbentő, mert maga a keret majd 13 milliárd forint. Az Európai Bizottság tanácsadója, azt is elmondta, hogy számos olyan lépést terveznek, ami egyszerüsíti a szőlőterületek nyilvántartását, de a legfontosabb, hogy 2019. július elsejétől az összes papíralapú dokumentumot ki fogják iktatni, sőt az unión belül a számlázási rendszer is teljesen elektronikus lesz. Az a hír pedig kacsa, hogy nem lehet pezsgő feliratot jelölni a boron. 
 

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitotta meg az 5. Borjog és Bormarketing Konferenciát, amelynek főtámogatója a Magyar Turisztikai Ügynökség, fő szakmai partnerei pedig a Miniszterelnökség, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Földművelésügyi Minisztérium voltak.

 

Kis Miklós Zsolt, a megnyitót követő előadásában kifejtette, hogy a kormány milyen támogatásokkal járul ehhez hozzá a következő időszakban. A közösségi bormarketing tevékenység összehangolt és hatékony ellátása érdekében megállapodás született az állam és a szőlőbor ágazatot képviselő HNT között. Az együttműködési megállapodást az 5. Borjog és Bormarketing Konferencián írták alá: a szerződést Magyar Turisztikai Ügynökség részéről dr. Guller Zoltán vezérigazgató, a Hegyközségen Nemzeti Tanácsa részéről pedig Légli Ottó elnök látta el kézjegyével. 

 

A HNT részéről a szervezet főtitkára, Dr. Brazsil Dávid bemutatta a szőlőbor ágazat stratégiáját, a konferencia nemzetközi előadói pedig az európai lehetőségekről és eredményekről adtak elő. Jacques Stanislas Nadolski, az Európai Bizottság tanácsadója az Európai Unióban várható borreformokról tájékoztatta a hallgatókat, Josef Glatt, az Osztrák Bortermelők Szövetségének igazgatója pedig az „Osztrák csoda a borász szemével” című előadásában a nyugati szomszédainknál már bevált módszerről beszélt.

Jó volt látni, hogy a dr. Prónay Bence, jogász és Rókusfalvy Pál, borász, marketingszakember által szervezett konferencia ismét elérte  alapvető célját, izgalmas, konstruktív párbeszéd alakult ki az ágazat véleményformáló szakemberei és a borkedvelő, borértő érdeklődők között.

 

 

Részletes beszámolót a konferenciáról ITT olvashattok.