Nos, Pünkösdkor kaptunk aranyat, bőven: harsogó zöld a táj, a szőlőben az első kaszálás és a törzstisztítás az aktuális feladat - kezdi így blogbejegyzését Bujdosó Ferenc.

 

„Az idei telepítések támrendszere is készül már; ha minden jól megy június elejére elkészülünk vele.

A pincében összeállítottuk a Nemerét: végül a teljes hordós chardonnay belekerült, szerintem szuper. Az esős napokat kihasználva a palackozó folyamatosan működött, így már palackba került a Katamarán ’13 ,a Tramontana ’15 és két új slágergyanús termékünk. Az egyik a cabernet franc és sauvignon fajtából készült Katamarán Rozé,amely a borvidéki borverseny legmagasabb pontszámával Balatonboglár Város Bora lett,illetve a BalatonBor amely egy reduktív olaszrizling. A BalatonBor Magyarország első Borrégiós márkája, több mint 20 borász részvételével, egységes címkével, csavarzárral készül, a minőséget egy független bíráló bizottság ellenőrizte, érdekes volt a bemutatón a húszféle, de mégis testvér borokat összekóstolni.

A vitorlázásról is mesélek kicsit, mert tudjátok, ez is „szerelem”: az Adrián nagyon szoros küzdelemben sikerült nyernünk, a Balatonon a múlt heti Pünkösdi Regattán cudar körülmények között szintén osztályelsők lettünk úgy, hogy a szombati futamon illetve a vasárnapi futamon –amelyet este sajnos töröltek– a legendás Sirocco és Lillafüred is mögöttünk végzett.”

 

A Vincze Béla Borászat megszerezte a Challenge International Du Vin borversenyen immár a tizenhatodik érmét is. Ebben az évben az Arcanum Egri Bikavér 2012 szerzett bronzérmet.

 

Az egri pincészet eddigi teljesítménye a következő: 6 arany, 3 ezüst, és immár 7 bronzérem.

 

 

Ugyancsak idei nagy eredmény, hogy áprilisban a 10. Országos Bio Borverseny csúcsbora lett a Vincze Béla Borászat 2011-es és 2009-es Mészhegy Syrah-ja.

Bár a Zwack Unicum Nyrt. bruttó árbevétele és adózott eredménye egyaránt 1,2 százalékkal csökkent a 2015-2016-os üzleti évében, de a cég számára fontos két piaci szegmens, a prémium (5,7%) és a minőségi (6,5%) italok eladása érzékelhetően nőtt. 

 

A cég bruttó árbevétele 21,136 milliárd forint volt, míg az adózott eredménye 1,694 milliárd forint lett a 2015-2016-os üzleti évében - tudta meg az MTI a társaság Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közölt gyorsjelentése szerint.

 

A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) szerinti, auditált jelentés alapján a nettó értékesítés (jövedéki- és népegészségügyi termékadó nélküli árbevétel) 12,458 milliárd forint volt 2015. április 1. és 2016. március 31. között, 2,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbitól.

 

Az adózás előtti nyereség az üzleti évben 2,177 milliárd forintot tett ki, 3,2 százalékkal csökkent az előző üzleti évhez képest. A társaság üzemi eredménye az üzleti évben 2,160 milliárd forint volt, ez 3,4 százalékos visszaesés.

 

A belföldi értékesítés nettó árbevétele 11,033 milliárd forint volt, ami 2,2 százalékos csökkenés a tavalyi értékhez képest. A belföldi nettó árbevétel az üzleti év 4. negyedévében 54,4 százalékkal, 534 millió forinttal meghaladta a 2015 január-márciusi értéket. A jelentős növekedést a jelentés azzal magyarázza, hogy a népegészségügyi termékadó tavaly januári bevezetése miatt a bázisidőszakban rendkívül alacsony volt az értékesítés, a partnerek többsége jelentősen előrehozta a vásárlásokat 2014. decemberre. Mindemellett idén a húsvét márciusban volt, és ez a forgalom is az utolsó negyedévben csapódott le.

 

Az időközi beszámolóban kiemelik, hogy az üzleti éves piackutatási adatok szerint a magyarországi adózott égetett szeszesital piac 4,2 százalékkal esett vissza volumenében. A csökkenést gyakorlatilag a kommersz italok szegmensének 15,3 százalékos visszaesése okozta. 

 

Az export árbevétel 5,8 százalékkal kisebb az előző üzleti évhez képest. Az elmaradás nagyrészt egy nagyobb kínai szállítmány elmaradása miatt következett be. Olaszországban kimagasló volt az értékesítés, Németországban stagnált, míg Szlovákiában és Romániában csökkent az előző évhez képest.

 

Beruházásokra 692 millió forintot fordított a Zwack az üzleti évben, korszerűsítették a palackozást.

 

A Zwack részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek, a papír kedden 17 615 forinton zárt, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 18 400 forint, a legalacsonyabb 16 000 forint volt.

Az amerikai Florida államban működő Saltwater Brewery kikísérletezte a száz százalékig lebomló anyagból készült, hatos csomagoláshoz való gyűrűt, amit a tengeri állatok akár meg is ehetnek. Az eddig műanyagból készült részeket most a sörgyártás során megmaradt búzából és árpából készítik majd el. 

 

Ezek a műanyag gyűrűk a vízbe kerülve számtalan állatot nyomorít meg vagy pusztít el, így nagy szükség volt erre a kitűnő fejlesztésre.

 

A cég azt reméli, hogy a fogyasztók hajlandók lesznek egy kicsivel többet fizetni a sörükért, ha cserébe életeket menthetnek meg - írja az Origo.hu.

 

Az Agrárgazdasági Kutató-intézet (AKI) adatai szerint a friss vagy hűtött spárga külkereskedelmi aktívuma 2,15 milliárd forintot tett ki 2015-ben. Magyarország ezzel a hetedik legnagyobb spárgaexportőr a tagországok sorában.

 

Évről évre folyamatosan nő a spárga termőterülete Magyarországon. Míg 2014-ben összesen 1200 hektáron foglalkoztak a növény termesztésével, mára az összterület nagysága meghaladja az 1400 hektárt - írja a Magyar Idők. A gazdálkodók telepítési kedve pedig töretlen, az idén márciusban indult ültetvénytelepítési támogatáshoz a Magyar Zöldség–gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) eddig 40 hektárra adott ki igazolást a termőhelyi alkalmasságról.

 

A hűvös idő miatt az idei szezon csak lassan indult, ezért a korai termés elmaradt az átlagostól – jelezte Gubacsi Zoltán, a Fruit­veb alelnöke. Így az idén 20-30 százalékkal kevesebb termést takaríthat be egy-egy gazdálkodó. Az országban megtermelt összmennyiség ugyanakkor nem csökkent, mivel nőtt a termőterület nagysága az előző évihez képest.

A Sörszövetség nemzetközileg is páratlan kézfotó sorozattal mutatja be, milyen az, amikor hölgyek veszik kézbe a sört.  A fotókiállítás a nagyközönségnek az Utolsó Sörfesztiválon mutatkozik be a Budai Várban, 2016. június 2-5 között.

 

A Sörszövetség exkluzív fotókiállításon, női kézportrékon keresztül mutatja be, milyen elegáns, kihívó, könnyed vagy éppen vagány lehet egy pohár sör a hölgyek kezében. A sokszínű női karakterek között bizonyára mindenki megtalálja a kedvencét, de szerencsére nem kell választanunk, hiszen a hölgyek pontosan olyan sokoldalúak mint a sör, amit most kézbe vettek.

 

200 éve szinte kizárólag nők készítették a sört, így bátran állíthatjuk, a férfiak az egyik kedvenc italukat a nőknek köszönhetik. Arról nem is beszélve, hogy a sörfőzéshez csak a komló nőnemű tobozvirágát használják fel. Mindezek ellenére gyakori feltevés, hogy a sör a férfiak itala. A „Sör mi több” 2016 márciusában végzett közösségi kutatásából kiderült, a válaszadó hölgyek 77%-a különböző gyakorisággal ugyan, de rendszeresen fogyaszt sört - írja az Élelmiszer.hu

 

 

Tejtermelő bivalytelepet adtak át 330 millió forint beruházással május 20-án a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúron, az olasz-magyar tulajdonú Italiagro Kft. több éve érlelt tervei szerint az ott tartott állatok tejéből mozzarellát és más termékeket készítenek elsősorban a belföldi választék bővítésére. 

 

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter avató beszédében gratulált a fejlesztéshez, amely önerővel és az önkormányzattal összefogva valósult meg. Elmondta: a telep átadásával Magyarország természeti erőforrásaira, a sajtkészítés magyar és olasz hagyományaira építve egy új élelmiszer-különlegesség, a bivalytejből készült, Magyarországon gyártott mozzarella születik. 

 

Hozzátette: a világszerte ismert és elismert olasz minőség találkozik a magyar élelmiszergazdaságra jellemző, a Földművelésügyi Minisztérium politikájában is megjelenő elképzelésekkel. Elmondta, a magyar élelmiszerek minőséget emelni kell, a termékeket a világpiacon ismertté kell tenni, miközben a magyar fogyasztók részére az élelmiszerek lehető legszélesebb választékát kell biztosítani. 

 

A magyar mezőgazdaság jövője a GMO-mentes, kiváló minőségű élelmiszereken alapul. Ilyen termékekkel kell ellátni a külső és belső piacokat, így ez a fejlesztés illeszkedik a magyar agrárpolitika fő irányaihoz. Az olasz-magyar tulajdonú társaság a nagy tejhozamra szelektált Meditárreán olasz bivalyfajta behozatalával a bivalytej magyarországi termelését, feldolgozását, illetve magas hozzáadott értékű tejtermékek, sajtok előállítását tűzte ki célul, egyúttal új gazdasági ágazatot hoznak létre Magyarországon.

 

A bivalytej feldolgozását egyelőre a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium tangazdaságában, a technológiai igényeknek megfelelően kialakított és felújított tejfeldolgozó és sajtkészítő üzemben végzik, ahol a tanulók olasz sajtmestertől tanulhatnak. A cég azt is tervezi, hogy az fiatal gazdákat és mezőgazdasági termelőket is bevon a termelésbe. 

 

Fazekas Sándor hozzátette: bízik abban, hogy a beruházás például szolgál a környékbeli gazdák, élelmiszerfeldolgozók számára és "többen követik majd a minőségi élelmiszergyártás bármely területén az itteni megoldásokat". 

 

Herczeg Zsolt, Mezőtúr polgármestere (Fidesz-KDNP) az eseményen elmondta: az oktatás szempontjából is nagy jelentőségű a beruházás, a felek az oktatás területén is együttműködnek. Néhány éven belül várhatóan megépül a mezőtúri telepen egy sajtüzem.

 

A bivalytelepet a helyi önkormányzat által adott 5 hektáros telken alakították ki, ezzel a város is tulajdonrészt szerzett a gazdasági társaságban. Az Italiagro az önkormányzat tulajdonában lévő mintegy 70 hektáros legelőt fogja használni, a teljes állomány 250-300 állatból áll majd. A bivalytelepre tavasszal megérkezett az első Mediterrán olasz fajtájú bivalyszállítmány. 

 

A tervek szerint az első, mezőtúri bivalytejből készülő termékek néhány hónapon belül kerülhetnek forgalomba. 

 

1 mázsa fagyasztott, jelöletlen kősüllőt foglalt le egy zalaegerszegi halboltban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). Az ÁHSZ kiemelt feladata az orvhalászok és az általuk illegálisan zsákmányolt hal és haltermékek értékesítőinek leleplezése. Ennek érdekében egy év alatt csaknem 7000 horgászt és 136 halárusító helyet ellenőriztek a szakemberek - írja a hivatal közleményében.

 

A múlt heti vizsgálat során több szabálytalanságot is találtak az ÁHSZ és a helyi járási hivatal ellenőrei. A zalaegerszegi boltban árult mintegy 1 mázsa kősüllő csomagolásán például semmilyen jelölés sem szerepelt, ezért a hal származását nem lehetett megállapítani. Mivel az ismeretlen eredetű élelmiszer komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, valamint a természetes vizeinkben is megtalálható hal esetében felmerül az illegális halászat és halkereskedelem gyanúja is, ezért az ÁHSZ ellenőrei az igazolatlan eredetű halakat elkobozták és elrendelték azok megsemmisítését. A járási állategészségügyi hatóság szakemberei higiéniai problémákat és további magyar felirat nélküli csomagolt termékeket (például füstölt lazacot, halkocsonyát, rákot, füstölt makrélát stb.) is találtak az üzletben, amelyek forgalmazását megtiltották.

 

Az ÁHSZ 2015 májusi megalakulása óta 138 vízterületen 6.890 horgászt ellenőriztek a NÉBIH halászati felügyelői. A horgászok mellett folyamatosan vizsgálják a halárusító helyeket és a halételeket kínáló vendéglátó egységeket is. Az ÁHSZ egyik kiemelt feladata az orvhalászatból származó, fogási tanúsítvánnyal nem rendelkező, ismeretlen eredetű halak és haltermékek felderítése, valamint azok értékesítőinek leleplezése. Az ÁHSZ ellenőrzései alapján 246 esetben indult eljárás, és szabtak ki halvédelmi vagy halgazdálkodási bírságot.