Április utolsó napjaiban a hideg időjárás miatt több területen is súlyos károk keletkeztek, ugyan még nem végeztek a veszteség teljes felmérésével, de úgy tűnik a szántóföldi zöldségeket kevésbé károsította a fagy - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke május 5-én.

 

Ledó Ferenc közölte: az április végi kedvezőtlen időjárás miatt a gyümölcsösökben mozaikszerűen tett kárt a fagy. Ez azt jelenti, hogy a fagy kártételének területi eloszlása igen változatos. Van ahol tényleges fagykár érte az ültetvényeket, azaz a termés megsemmisült, de akadnak olyan gyümölcsösök, ahol a hideg miatt a termés kötődésével vannak gondok. Ez utóbbi esetben terméscsökkenéssel - és nem teljes terméskieséssel - kell számolniuk a gazdálkodóknak. De csak később, várhatóan 1-2 hét múlva lehet becslést készíteni a terméskiesésről, amikor megtörténik a gyümölcshullás.

 

A fagykár először a nyírségi területeket érintette április elején. Ott van ahol 100 százalékos a fagykár. Ez a kártétel főként az alma- és a meggyültetvényeket érintette. A múlt heti (április 26-29.) fagy pedig Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megye gyümölcsöseinek egy részét érintette, de a Balaton környékén nem okozott komolyabb gondot. Itt is 100 százaléktól néhány százalékos kártételig sok mindent tapasztaltak a szakemberek. Ezen a területen a legnagyobb gond a szamócaültetvényekkel van, mert azokat teljes virágzásban érte a fagy. Ezért a szamócásokban 60-80 százalékos a fagykár is előfordult.

 

Múlt hét péntek reggelre (április 29.) is sok helyen nulla Celsius fok alá süllyedt a hőmérséklet. Ez főleg Győr-Moson-Sopron megye nyugati és Vas megye egy részét érintette. Sopron környékén a szőlőkben, az alma- és meggyültetvényekben keletkezett nagyobb kár. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy országosan 25-30 százalékosra becsülhető a fagy okozta kár.

 

Ledó Ferenc utalt arra, hogy azokon a területeken, ahol a gyümölcsök „csak" megfáztak, és a gyümölcshullásra várnak a szakemberek, ott előnyként kezelhető, hogy a fagykár a gazdag virágzást követően következett be. Ez ugyanis akár kedvező helyzetet is eredményezhet sok helyen, mivel nem lesznek túlterhelve a fák, és így kedvezőbb lehet a terméshozam és a minősége. Ezért nem biztos, hogy a fagy mindenhol olyan kárt okozott, ami meghaladja a kárenyhítésre jogosító 30 százalékos veszteséget.

 

 

A szántóföldi zöldségek esetében a fagy kártétele lényegesen kisebb volt, mint a gyümölcsösökben. A kedvezőtlen időjárás a már kiültetett dinnyében, a kikelő borsóban és a csemegekukoricában tett kárt. A borsó újra fog hajtani, csak a termés mennyisége lesz lényegesen kevesebb. A dinnyetermelőknek szerencséjük volt, mert a Békés megyei területeket, ahol a kiültetett növények 80 százaléka van, nem érintette a fagy. A fagy egyedül Tolna megyében tett komolyabb kárt a dinnyeföldeken.

 

A gazdáknak még 10 napjuk van, hogy a kárt felmérjék, és ha az a 30 százalékot meghaladja, bejelentkezzenek a Kárenyhítési Alaphoz - mondta a FruitVeB elnöke. Hozzátéve: Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kezdeményezte, hogy hosszabbítsák meg a kárbejelentés idejét május végéig. Ezért a FruitVeB kéri a fagykárt szenvedett gazdákat, hogy figyeljék az erről szóló híradásokat.

A kukorica is fagykárt szenvedett az elmúlt napokban több térségben. Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: a késői fagy okozta sérülésből többségében képesek lesznek regenerálódni a növények, azokon a területeken lehet nagyobb gond, ahol rossz minőségű vetőmag került a földbe, vagy technológiai hibák fordultak elő vetésnél.

 

Az elmúlt napokban főként Bács-Kiskun, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyékből érkeztek aggasztó hírek arról, hogy a szőlőültetvényekben és gyümölcsösökben nagy károkat okozott a későn érkezett hideg időjárás. A vetőmag szövetség álláspontja szerint a klímaváltozás miatt a jövőben egyre gyakoribbá válnak majd az elmúlt hetekhez hasonló szélsőséges időjárási körülmények az országban, ezért a gazdálkodóknak jobban oda kell figyelniük mind a vetőmag kiválasztására, mind a vetéssel kapcsolatos igényes szakmai munkára.

 

„Sör mi több” eseménysorozat indul, amely a sörkultúrát helyezi középpontban, és különböző állomásain a gasztronómia mellett, kiemelt figyelmet kapnak az alapanyagok, a minőségi sörgyártás, valamint a nők és a sör viszonya. 

 

„A Sör mi több egy év alatt a ’sörbeszéd’ része lett. Formálódik egy újfajta sörkultúra, ami nélkül nincs modern magyar gasztronómia. Idén ízekre szedjük a sört. Kezdve a komlóval, amelyet már a honfoglalók is ismertek és valaha itthon is termesztettek”– mondta Schillinger Attila, a Sörszövetség igazgatója a 2016-os sörszezon megnyitóján.

 

Az ünnepségen, a komló magyarországi termesztésének újraindítását, egyelőre szimbolikusan, a frissen alapított Komló Klub vállalta fel - írja az Élelmiszer.hu.

 

A sör az egyik legtermészetesebb italunk. Komlóból, vízből, árpából és élesztőből készül. Az idei szezonnyitón a sör és étel társítások mellett, a számos kedvező élettani hatásáról ismert komló került reflektorfénybe.  A komló a fiatalabb kultúrnövények közé tartozik, tobozszerű termését a gyógyászatban és aromaterápiában is használják. Sörfőzésre csak a nőnemű, kúp alakú komlótoboz alkalmas. Fontos illat és kesernyés ízanyagokat ad a sörnek. A sörök keserű ízhatását IBU-ban mérik (International Bitterness Unit). A legtöbb sör 5-100 IBU közé esik. Főztek azonban már ezres, extrém komlózott sört is, annak ellenére, hogy az emberi ízérzékelés határa valahol 120 IBU körül húzható meg.

 

A szezonnyitó eseményre Vásárhelyi István, sörgasztronómus és az Aria Hotel séfje, Ferencz Gábor által összeállított menüben a komló számos oldaláról mutatkozhatott be, a sörsorban a klasszikus nemeskomló mellett kóstolásra került az újhullámos, illatos és a diszkrétebb komlózás is.

 

Május 9. és 11. között Budapesten a HUNGEXPO „A” pavilonjában a Villányi borvidék 9 pincészete és a Villányi Franc stand mutatja be büszkeségeit a SIRHA Budapest keretein belül. Az európai gasztronómiai elit hazánkra és a fővárosra figyel majd májusban, amely köszönhető egyben a Bocuse d'Or kontinens döntőjének.

 

A szervezők több mint 20 000 látogatóra számítanak a három nap alatt - írja az Élelmiszer.hu. A Villányi borvidékről érkező, kizárólag prémium vagy szuper prémium minőségű cabernet francok fogják közvetíteni a borvidéki táj és a vele dolgozó emberek értékeit a belföldi partnereknek és a külföldi gasztroágazat képviselőinek egyaránt.

 

A Villányi borvidék 9 pincészete: Bock-, Csányi-, Gere Attila-, Gere Tamás és Zsolt-, Malatinszky-, Mokos-, Tiffán Ede és Zsolt-, Vinatus-, Vylyan Pincészet önálló standon is népszerűsíti borait.

 

A Bocuse d'or séfverseny kísérőprogramjai között a villányi Mandula Étterem és Borbár ételeit is kóstolhatják a vendégek.

 

Május 2-án rednezték meg Chicagóban az amerikai éttermi ipar legrangosabb díjátadó ünnepségét, ahol Suzanne Goin Los Angeles-i séf és a chicagói Alinea étterem nyerte el a gasztronómiai Oscar-díjként emlegetett James Beard-díjat. 

 

A chicagói Alinea, amely avantgárd konyhájával szerzett magának hírnevet, a legjobb amerikai étterem díját kapta a James Beard Alapítványtól. 

 

Goin az ötödik nő, akit a legjobb séf díjával tüntettek ki, amióta az alapítvány 1990-ben először adta át a legjobb séfek, éttermek és éttermi szakírók számára alapított elismeréseit. A kaliforniai Goin négy étterem tulajdonosa Los Angelesben. A séf azzal vívott ki elismerést, hogy elsősorban helyi szezonális hozzávalókból állítja össze éttermei kínálatát. 

 

Az Alinea viszont folyton változó, modern, akár 22 fogásos kóstolómenüjével nyűgözi le a vacsorázókat és a kritikusokat. A három Michelin-csillagos étterem séfje, Grant Achatz 2008-ban a legjobb amerikai séf díját is megszerezte. 

 

Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete által meghirdetett Magyarország Cukormentes Tortája versenyre a korábbi évekhez hasonlóan idén is csak egészséges torták receptjeit várja a zsűri június 15-ig. Tehát a sütemény nem tartalmazhat fehér lisztet és hozzáadott cukrot. 

 

Az öt éve életre hívott verseny célja nem csupán az, hogy bevezessék a cukormentes recepteket és technológiákat a magyar cukrászatokban, hanem hogy felhívják a figyelmet az egészséges életmód fontosságára. 2015 óta a versenyre nemcsak ipartestületi tagok, hanem bármely cukrászda és vendéglátó egység is jelentkezhet. 

 

A tortákhoz a hozzávalókat minden évben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által ellenőrzött alapanyaglistáról választhatják a cukrászok. 

 

2013-ban a ribizlihabos-almás rétegessel Nándori László nyerte a versenyt, 2014-ben szintén ő nyert a csokis kaland kreációval. 2015-ben pedig egy egészen különleges édesség, Vaslóczki Orsolya barackos buboréktortája lett a legjobb. 

 

A győztes tortát augusztus elején ismerheti meg a nagyközönség, és az augusztus 20-i ünnepségen kóstolhatja meg először a finomságot a Magyar ízek utcájában. Ezt követően pedig az ország számos cukrászdája árusítja majd. 

 

Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány felhívta a figyelmet arra is, hogy július 20-tól megszűnik a "diabetikus" fogalom és a cukorbetegek a tápértékjelölésből és bizonyos tápanyag-összetételre vonatkozó állításokból - alacsony cukortartalmú, cukormentes, hozzáadott cukrot nem tartalmaz - tájékozódhatnak egy adott élelmiszer szénhidrát- és cukortartalmáról. A változás a gyártókat és a vásárlókat, köztük több százezer cukorbeteget is érint, ezért az alapítvány a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal együttműködésben segíti az érintetteket az eligazodásban. 

 

Az alapítvány idén is meghirdeti már hagyományosnak számító Cseppont Patikahetek akcióját. Ennek keretében május 17. és 31. között a már megszokott vércukor-, vérnyomás-, koleszterinmérés mellett mérőeszköz- és tesztcsíkakció is várja az érdeklődőket az alapítvány logójával ellátott Cseppont Patikákban. Az Egyszer Élünk Körút keretében az alapítvány ingyenes szűrésekre is biztosít lehetőséget különböző gasztronómiai fesztiválokon és családi napokon. 

 

Az idén kétnaposra bővül a Palkonyai Pünkösdi Nyitott Pincék rendezvénysorozat: a villányi borvidékhez tartozó település gasztronómiai és kulturális programját immár 22. alkalommal rendezik meg május 14-én és 15-én.

 

A szervezők közleménye szerint május 14-én, szombaton is kinyitnak a pincék, amikor a palkonyai borok legjavát mutatják be a családi pincészetek borászai, de lesznek könnyűzenei koncertek, a programokat este fényfestés zárja.

 

A szombati kóstolójegy 4500 forintba kerül, amely a borospoháron kívül, hét - a pincéknél beváltható - kupont is tartalmaz. Pünkösdvasárnapra több tucat programmal készülnek a településen: a gyerekeket pónilovaglás, íjászat és mesemondás várja, a borkedvelőket pedig a mások mellett a Vivat Bacchus, a Bartók Béla Férfikar szórakoztatja majd.

 

Kóstolópohár vasárnap 2500 forintért vásárolható meg, amely az üvegpoháron kívül tíz kóstolójegyet tartalmaz, amit déltől este nyolc óráig lehet beváltani a pincéknél.

 

A szervezők felidézték, hogy a rendezvényt 1994 óta minden év pünkösdvasárnapján tartják meg. Tájékoztatásuk szerint a palkonyai rendezvény évről évre népszerűbb, 2013-ban 2200 kóstolópoharat adtak el, a programokon mintegy 4500-an vettek részt. Tavaly hozzávetőlegesen 6500-an látogattak el a rendezvényre és 2800 kóstolópoharat vihettek haza emlékbe a résztvevők.

Az osztrák szomszédoknak jól sikerült a tavalyi szüret, sőt most úgy kampányolnak, hogy 2015 volt az évtized legjobb évjárata. A Művelt Alkoholista most Leth 2015-ös Grüner Velteliner tételét ajánlja:

 

„A legszebb arcát12-13 °C fokon mutatja. Az illat sokrétű és hívogató: mandarin, virágok, dohány, méhviasz és az elmaradhatatlan fehérbors. A korty magjának érett gyümölcsössége és a vélhetően seprőn tartással kialakult szövet a fajtaátlagnál élénkebb savakkal jó egyensúlyt ígér. A lecsengés kellemesen fanyar. Vonzó bor.”