Több borvidéken még nem fejeződött be a júliusi jégverések kárfelmérése, ezért a szőlősgazdáknak augusztus 25-ig kell leadniuk a termésbecslést, amely előzetes képet ad majd az idén várható bor mennyiségéről - mondta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmaközi igazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.
Reiter Szilvia azonban megjegyezte, hogy a termés mennyisége nemcsak az időjárástól függ.
Úgy vélte, ebben a borászati évben nem lesz olyan jó a szőlőtermés, mint tavaly, amikor csaknem 3 millió hektoliternyi bort termelt az ország.
Kenderesi Tamás 19 évesen első olimpiáján első olimpiai érmét szerezte, amikor harmadik lett 200 méter pillangón. A verseny után az M4-nek így nyilatokozott: „Fantasztikus volt, nagyon meglepett, hogy összejött egy érem. Az utolsó öt méter már nagyon csípett, azt hiszem, a szívem vitt be. Elfáradtam, rám férne pár sajtburesz.”
Az internet népe pedig AZONNAL lecsapott a lehetőségre:
A Bujdosó Pincészet a napokban végezte el az Irsai Olivér próbaszüretét, hogy meghatározhassa a szüret időpontját.
A próbaszüret során – amelyet augusztus elejétől minden héten elvégeznek – a szőlő több szempontból analizálható, így megállapítható többek között a cukor- és savtartalma illetve pH-értéke is. A kapott adatok és a várható időjárás határozzák meg elsősorban a szüret időpontját, amely idén várhatóan augusztus 18-án kezdetét veszi - írja a borászat a hozzánk eljuttatott híranyagában.
A Dél-Balatoni Borvidéken idén egyébként átlagosan 25-30 százalékkal kisebb terméshozamra számíthatnak a boros gazdák, ahogy a balatoni régió valamennyi területén. A termésmennyiség csökkenését elsősorban a tavaszi fagy okozta, a virágzás alatti hűvös idő pedig a kötődést érintette hátrányosan, mert sok magvatlan bogyó keletkezett. Mindez csak a fürtzáródásnál, azaz a mostani időszakban mutatható ki.
Akár az egész szőlőültetvényt is elpusztíthatja az amerikai szőlőkabóca által hordozott, szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma elnevezésű betegség, ezért fontos időben védekezni ellene, amit online térképpel segít a Nébih - mondta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Jordán László hozzátette: elősorban a lárvakeléskor, majd a kirajzáskor kell védekezni, ami a múlt héten kezdődött.
A rovart nehéz elsőre megismerni, mert hasonlít a többi kabócához, ezért érdemes szakember segítségét kérni hozzá. Leginkább a szőlő alsó levelein lehet megtalálni - jegyezte meg.
A Nébih honlapján van egy térképes alkalmazás, ahol lehet látni a kabóca aktuális fejlettségi állapotát az ország különböző pontjain, és azt is, mivel lehet védekezni ellene.
Jordán László elmondta, hogy a szaporítóanyag-előállítás során kötelező védekezni a kártevő ellen, és már készül a jogszabály annak érdekében, hogy termőültetvényeken is kötelező legyen.
Negyvenmilliárdos forrás áll rendelkezésre a borágazat fejlesztésére - hangsúlyozta beszédében Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Balatonfüredi Borhetek megnyitó ünnepségén.
A kormány megduplázta a jelenlegi EU-s költségvetési ciklus vidékfejlesztési programjának keretében eredetileg előirányozott 20 milliárd forintos összeget - tette hozzá az államtitkár.
A balatonfüredi térséget is érintő tavaszi fagykár, valamint a közelmúltban bekövetkezett jégverés kapcsán Nagy István elmondta a mezőgazdasági termelők számíthatnak az agrár-kárenyhítési rendszer által nyújtott kárenyhítő juttatásra. Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak a mezőgazdasági káraikat, beleértve a jégesőkárt is, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteniük az MVH honlapján elérhető elektronikus alkalmazáson keresztül. A Kárenyhítési Alapban a 2017. márciusi kifizetésekre rendelkezésre álló - minden idők legnagyobb összegű - 24 milliárd forintos forrása fedezi a termelők kárenyhítési igényeit - jelentette ki az államtitkár. Arról is szólt, hogy 2018-ra uniós pénzből kiépül a kamara által működtetett országos jégeső-elhárító hálózat, ami remélhetőleg nagyságrendekkel csökkenti a jégverés okozta károkat.
Nagy István a Balatonfüredi Borhetek rendezvényt az ország turisztikailag is vonzó, kiemelkedő gasztronómiai rendezvényének nevezte és örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a Balaton környéki gasztronómia egyre jobban felzárkózik a borászati sikerekhez.
Hazánkban közel 70 ezer hektáron folyik szőlőtermesztés, 70 % a fehér és 30 % a kékszőlő aránya. A borok közel kétharmada oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borként kerül forgalomba, azaz a forgalmazott hazai borok élelmiszerjogi szempontból igen magas minőségűek.
Magyarországon mintegy 8500 borászati vállalkozás működik, ebből a 300 legnagyobb adja a bortermés 75 %-át. A magyarok fejenként kb. 30-32 liter bort fogyasztanak évente, ami növekvő tendenciát mutat. Exportra évi 700 ezer hektoliter körüli mennyiség kerül, amelyből a döntő mennyiség az EU tagországaiba irányul.
Az rendben van, hogy a magyar lecsóban hagyma, paprika, paradicsom és esetleg kolbász/szalonna van, de mi a helyzet az irzaeli, az olasz, a szerb, a francia és a török változattal?
Az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselői a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseivel folytatott megbeszélés után bíznak benne, hogy hamarosan Erdélyben is használhatják a pálinka terméknevet- írta hétfőn a Krónika erdélyi magyar napilap.
Dezső Tibor, az Erdélyi Pálinka Lovagrend szakmai vezetője a lapnak elmondta, pénteken megbeszélést folytattak a magyarországi szaktárca illetékeseivel annak érdekében, hogy az Erdélyben főzött pálinkákra is kiterjedjen az európai uniós eredetvédettség. A következő - szeptember közepére tervezett - megbeszélésig a minisztérium munkatársai összeállítanak egy memorandumot, és elindítják az eredetvédelem erdélyi kiterjesztésének folyamatát - tette hozzá. Ma csak a Magyarország területén, és Ausztria négy tartományában készített gyümölcspárlatot lehet pálinka terméknévvel forgalomba hozni.
Elmondta: az erdélyi pálinkakészítők azt kérték, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély, Bánság és Partium mind a tizenhat megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők.
A balatoni szállásadók összességében elégedettek az idei vendégforgalom eddigi alakulásával, a dél-balatoni kis- és középvállalkozók viszont a korábbi évekhez képest bevételcsökkenésről számoltak be, amit annak tulajdonítanak, hogy a hétvégére érkező vendégkör jobban igazodik az időjárás változékonyságához - derült ki az MTI által megkérdezett szervezetek, vállalkozások vezetőinek beszámolóiból.
„Teltház közeli állapotok jellemzik a hétvégéket, eddig jobban alakult a nyár a tavalyinál, az előfoglalásokból pedig az látszik, hogy idén nem ér véget a csúcsszezon az augusztus 20-i ünnepekkel, hanem kitart a hónap utolsó hétvégéjéig” - számolt be Hegyi Károly, a helyi szállásadó, szolgáltató, kereskedő vállalkozókat tömörítő Siófoki Fürdőegylet Turisztikai Egyesület elnöke.
Fotó: Zastavki.com
Hozzátette, a siófoki vendégforgalomra érezhetően jó hatással van a város új turisztikai programjának megvalósítása, a folyamatos programkínálat sokszínű és bőséges. Az Európa több országában tapasztalható terrorfenyegetettség is közrejátszhat abban, hogy többen választják a biztonságos Balatont a nyaralásuk helyszínéül.
Egy neve elhallgatását kérő, szállásközvetítéssel is foglalkozó dél-balatoni turistairoda vezetője arról számolt be, hogy több a magyar vendég mint korábban. Eközben a német és az osztrák vendégek száma jelentősen csökkent, és a visszatérők is rövidebb időre érkeznek a Balatonhoz.
Az iroda tapasztalatai szerint növekvő reklámértékkel bír a balatoni térség biztonságossága, a dél-balatoni kutyás strandok nyitása pedig egyértelműen növelte az erre vállalkozó települések vonzerejét. Ma már jóval nagyobb a kereslet a kutyával érkező vendégeket is fogadó szálláshelyek iránt, mint a kínálat - jelezte.
Kertész Rezső, a KISOSZ (Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete) társelnöke arról számolt be, hogy a dél-balatoni kis- és középvállalkozók 10-15 százalékos forgalomcsökkenésről panaszkodnak, még a két évvel ezelőtti esős, gyengének mondható szezonhoz képest is.
Problémának nevezte, hogy a csúcsszezonban a péntek-szombat-vasárnapra érkező vendégkört jelentősen befolyásolja az időjárási előrejelzés. A hétvégéken kétszer-háromszor akkora a forgalmuk, mint a hét első napjaiban, ezért nagy kiesést eredményez, ha esőt, vihart ígérnek ezekre a napokra az előrejelzések.
Súlyos probléma emellett a szakképzett munkaerő hiánya, amit fokoz, hogy a gyakorlattal, képesítéssel nem rendelkező munkaerő a hétvégi hajtás miatt gyakorlatilag már július végére elfárad.
A szervezet társelnöke még korainak tartotta értékelni az idei balatoni szezont, hiszen sok múlik a hátralevő augusztusi hétvégéken.
A balatoni nagyvárosok javuló adatokról számoltak be az eddigi szezonban. A hirbalaton.hu portál közlése szerint az első fél évi adatok szerint Siófokon 11,8 százalékkal, Keszthelyen közel 4 százalékkal emelkedett a regisztrált vendégéjszakák száma, Balatonfüreden pedig a tavalyi évhez hasonlóan alakult a vendégforgalom.
Az üdülőrégió turisztikai attrakcióinak látogatottsága is kedvezően alakult az első fél évben. Például a keszthelyi Festetics-kastély látogatóinak száma 4 százalékkal, míg a Szigligeti Váré több mint 20 százalékkal nőtt 2015 első fél évének adataihoz viszonyítva.
.jpg "Mennyire időjárásfüggő a balatoni szezon?")