December elején kitört az Etna Voragine nevű krátere, amely következtében komoly mennyiségű lávát lövellt az égbe. A beszámolók szerint a gondot alapvetően a hatalmas mennyiségű hamu okozta. 

 

Christian Liistro, a Tenuta delle Terre Nere tulajdonosa is szemtanúja volt a legfrissebb vulkáni aktivitásnak. Beszámolója szerint mintegy 7-8 kilométer magas volt a kitörési oszlop, mely egészen az égig hatolt. Szerinte ahelyett, hogy aggodalmat okozott volna a kitörés, annak hagyatéka inkább jótékony hatású a termőterületekre. Az új, délkeleti kráterből kilövellt hamu termékenyebbé teszi a termőterületeket - írja a Metropol.hu.

 

Sokan úgy tudják, hogy az Etna Európa legmagasabb aktív vulkánja a 3300 méterével, de a Tenerifén található Teide még ennél is magasabb (kb 3700 méter). Hasonlóság az Etna és a Teide között, hogy a vulkánok körüli szőlőültetvények a különösen izgalmas terroir-ok közé tartoznak. Az Etna legutóbbi olyan kitörése, amikor a láva vagy a hamu szintén jótékony hatással volt a szőlőültetvények talajára, 1981-ben volt - írja a Metropol.hu. 

A franciaországi Bordeaux-ról a nagy vörösborok jutnak először eszünkbe. „A ritka fehérborok viszont akkorát szólnak időnként, hogy elcsodálkozom, miért is készül ilyen kevés belőlük” - írja A Művelt Alkoholista, ahol most egy 2012-es La Reserve de Malartic, Pessac-Leognan tételt vettek górcső alá.

 

Miklós Csabi nem akármilyen ajándékot eszelt ki idén karácsonyra a juniborászoknak: Macsinka Zsolt megrajzolta a szervezet összes tagját, méghozzá kártyafiguraként. Idesüss:

 

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) egy hároméves programja zárult le, az Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak (E3), amellyel az egészséges táplálkozást és életmódot népszerűsítette az egyetemisták körében. A programban 5174 hallgató vett részt, és kiderült, hogy az egyetemisták 35 százaléka súlyproblémákkal küzd, 14 százalékuk krónikus betegséggel él, és jelentős körükben a szív- és érrendszeri problémák kockázata is.

A program keretében végzett állapotfelmérésből kiderült, hogy az egyik legfontosabb mutató, a testtömegindex (BMI) alapján a vizsgált egyetemistáknak mindössze 65 százaléka tartozott a normál tartományba, több mint ezren túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, míg majdnem négyszázan alultápláltnak bizonyultak.

 

A hasi zsír aránya alapján 243 hallgatónak kell fokozott szív- és érrendszeri kockázattal számolnia. Köztudott, hogy ez a fajta zsír a szív- és érrendszeri megbetegedéseken kívül számos más anyagcserezavar, többek között a cukorbetegség, továbbá a magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszik.

 

A hasi zsírréteg alakulását előnyösen befolyásolja a rendszeres, napi többszöri étkezés, a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a teljes kiőrlésű gabonafélék beépítése az étrendbe.

 

A túlzott alkoholfogyasztás viszont elősegíti ezt a fajta zsírképződést, így a szív- és érrendszeri kockázat kialakulását is. Érdekesség, hogy a cukortartalmú ételek fogyasztása és a hasi elhízás fokozott kockázata között ebben a felmérésben nem volt kimutatható összefüggés.

A résztvevő egyetemisták 14 százaléka él együtt valamilyen krónikus betegséggel, ezek közül leggyakrabban a táplálékallergia (169-nél) és a szív- és érrendszeri megbetegedések (83-nál) fordultak elő.

 

A nemek között lényeges eltérést a magas vérnyomásnál és a táplálékallergiánál lehetett látni. A magas vérnyomás főleg a férfiakra, míg a táplálékallergia inkább a nőkre volt jellemző. A szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségeknél viszont nem volt ilyen különbség.

 

 

A hallgatók táplálkozási szokásairól megállapította a felmérés, hogy nem fogyasztanak elég zöldséget és gyümölcsöt, 71 százalékuknál a bevitel az ajánlott napi mennyiség alatt marad. Teljes kiőrlésű gabonát csak 39 százalékuk fogyaszt rendszeresen.

 

Sokan követnek valamilyen diétát, legnépszerűbb a szénhidrátszegény és a laktóz-, valamint gluténmentes étrend. Az utóbbi divatjellegére utal, hogy a gluténmentes étrendet nemcsak a lisztérzékenységben szenvedők követik, hanem az indokoltnál jóval többen.

 

A testmozgás szempontjából ennél a korosztálynál még jobb a helyzet, mint a hazai felnőtt lakosság átlagánál, hiszen 45,5 százalékuk rendszeresen, 44,7 százalékuk alkalomszerűen sportol. Ugyanakkor látszik, hogy miután a kötelező testneveléssel járó iskolai éveket maguk mögött hagyják, sokan a rendszeres testmozgásnak is hátat fordítanak - írta közleményében az MDOSZ.

Semmilyen szakács papírom nincs, 19 évesen kezdtem el komolyabban főzi, ami ebben a szakmában már későnek számít - nyilatkozta az Indexnek Markó Kristóf, aki az Alabárdos után most a Michelin-csillagos Les Saisons nevű étteremben dolgozik, Veveyben, ám már ott is felmondott, és Benoit Violier három Michelin-csillagos étterembe pályázik.

 

A szakács tervei konkrétak: „Muszáj folyamatosan fejlődnöm, és be kell jutnom a legjobb éttermekbe, ezért meg is teszek mindent. El akarok menni főzni New Yorkba, valahová északra, vagy akár Peruba is, közben pénzt is kell gyűjtenem. De aztán nem kérdés, hogy haza kell menni. Egy saját helyet szeretnék nyitni az apukámmal, aki kertész, kizárólag saját termesztésű alapanyagokkal. Remélem, a következő években is tudok úgy fejlődni, ahogy eddig, de akkor is legalább még nyolc-tíz év, amíg kész leszek arra, hogy egy saját konyhát vezessek."