Londonban az új dili a belélegezhető piák körül forog. A londoni Borough Market Alcoholic Architecture nevű installációján belélegezhető koktélfelhőben sétálva szívhatja magába az alkoholt a bárba járó közönség. Az eseményt a pár éve már hasonló módon működő Bompas & Parr „élelmiszer-művészeti stúdió” harangozta be, hangsúlyozva a „magával ragadó ízélményt” - írja az Origo.

 

Az orvosok szerint amúgy szabályozott alkoholbevitelt tesz lehetővé a módszer, ha a résztvevők betartják az alkoholpárában biztonságosan tölthető időt.

Muscadet (ejtsd: müszkádé) a Loire torkolatánál, Nantes-tól dél-keletre található. A szőlőfajta pedig a melon de bourgogne. A melon de bourgogne burgundiai eredetű, a pinot család leszármazottja, de őshazájából régen kitiltották, sőt, Muscadet gyakorlatilag az utolsó rezervátuma. Itt is azért tudott gyökeret verni, mert fagyálló: 1709 szörnyű tele a hollandok brandy alapellátáshoz művelt szőlőit a melon kivételével szinte teljesen kiirtotta. Marginalizálódása persze nem gonosz összeesküvés következménye; még a szimpatizánsok is elismerik, hogy alapból jellegtelen bort ad. Fennmaradását minden bizonnyal a seprőn érlelésnek köszönheti - így sikerül a vékonka, savas, semleges aromatikájú alapbort kábé reduktív olaszrizling vastagságúvá hízlalni.

 

Ezt a Művelt Alkoholista írja, sőt, nem is csak ezt, katt ide a többiért!

Vérét és bikavérét adta 14 szekszárdi borászat, hogy ezzel segítse a Magyar Vöröskereszt nyári véradókampányát. A Bodri Pincészet, Bősz Adrián, az Eszterbauer Borház, a Ferger-Módos Borászat, a Fritz Pincészet, a Heimann Családi Birtok, Márkvárt János, a Mészáros Borház, a Merfelsz Pince, a Németh János Pincészet, a Schieber Pincészet, a Sebestyén Pince, a Takler Pince, a Vesztergombi Pincészet és a Vida Családi Borbirtok összesen több mint 80 palack Szekszárdi Bikavért ajánlott fel.

A Magyar Vöröskereszt arra buzdít az újságírók és közszereplők mellett mindenkit, hogy adjanak vért és indítsák el saját véradóláncolatukat a www.veradas.hu/veradovagyok oldalon.

A kampány keretében bárki meghívhatja három ismerősét, hogy ők is adjanak vért. Akik elfogadják a kihívást, meghívókhoz jutnak, hogy tovább vihessék a véradás hírét. Így párhuzamosan több láncolat is elindul, amelyek segítségével több ezer ember ismerkedhet meg a véradás fontosságával, és juthat hozzá a másokon való önzetlen segítségnyújtás élményéhez. A szervezet arra kéri a véradókat, írják meg tapasztalataikat és a posztoljanak egy képet véradásukról saját Instagram és/vagy Facebook oldalukon a #veradovagyok hastaget használva ezzel is bátorítva ismerőseiket, és népszerűsítve a nemes ügyet.

A nyári hónapokban a kánikula és a szabadságolások miatt csökken a véradói aktivitás, így ebben az időszakban nagyobb kihívást jelent a Magyar Vöröskereszt számára a véradók megszólítása. Ezért is tartották fontosnak a szekszárdi borászok, hogy a jó ügyért nem csak bikavérüket, de saját vérüket is adományozzák. Pénteken hatan nyújtották segítő karjukat véradásra, közülük többen is első alkalommal adtak vért.

„Nagy élmény volt, hogy egy igazán jó célért foghattunk össze és a Szekszárdi Bikavér hírét tovább öregbíthettük ezáltal. A segítségnyújtás nagyszerű érzés, melyet a véradás során mindannyian személyesen is megtapasztalhattunk” – mondta el ifj. Heimann Zoltán, a kampányhoz csatlakozó borászok nevében.

A szekszárdi borvidék borászai arra buzdítanak mindenkit, hogy csatlakozzanak hozzájuk és adjanak vért a kampány idején és indítsák el saját véradóláncukat a www.veradas.hu/veradovagyok oldalon. 

Egy fokhagymás pirítós, pesztóval, mozzarellával és friss koktélparadicsommal, 1 perce a grillezőből. :)

 

ű

Javában tart a nyári fesztiválszezon, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig a turisták által leglátogatottabb helyszínen végez ellenőrzéseket.

 

A tapasztalatokról a Pénzcentrum.hu számol be. Eszerint népszerű átverési technika az italok helytelen mérése, a hiteles mérleg, italmérce elhagyása a fesztiválozók kiszolgálásakor, így a felesként rendelt rövidital csupán 3-4 centet tesz ki a pohárban. Italrendeléskor számos módon átverhetik a vásárlót, például a felszolgálási díj nem megfelelő alkalmazása, illetve az elmaradt nyugta- és számlaadás miatt is rendszeresen elbuknak a trükköző kereskedők.

Szerbiát sokan tekintik a pálinka, elsősorban a szilvapálinka Mekkájának. Az ország brandje a sligovica, a minőségi szilvából készült pálinka, a szerb szilvapálinka márkanevet le is védte. Az országban mintegy 244 ezer hektáron termesztenek szilvát, a 49 millió szilvafáról átlagosan 600 ezer tonna termést takarítanak be, ezzel a világon az első helyen áll. Az össztermés kétharmadából pálinka készül. A sligovica – vagy eredeti nevén sljivovica – nemzeti italnak számít. Mivel azonban a lepárlás többnyire az érvényben lévő előírások és törvények megkerülésével zajlik, az ország évi 200 millió euró adóbevételtől esik el - olvasható a Napi Gazdaságban.

 

Szerbiában a hatályos jogszabályok szerint mindenki annyi pálinkát főz, amennyit akar, csupán a forgalmazást korlátozzák. A belgrádi vezetés azonban úgy döntött: ideje ezen a téren is „előbbre lépni”. Elkészült az égetett szeszek és tömény alkoholos italok készítését és forgalmazását szabályozó  törvény tervezete, amely a készítői szerint összhangban van az uniós elvárásokkal.

 

Az alkohol megnöveli az agy érzékenységét bizonyos ízek irányába, ezért van az, hogy a szervezet többet kíván fogyasztani belőlük. Alkoholfogyasztás után a hipotalamusz erősebb aktivitást mutatott az ételek illata, mint más illatok iránt, ami szintén az étvágy fokozását eredményezte. Nem véletlen szokás tehát az étkezések előtti aperitifek kínálása - írja az Ötvenentúl.hu.

 

A kutatók szerint a vizsgálat eredményei azért is nagyon fontosak, mert a legtöbb ember jóval többet eszik, mint amennyi kalóriára valójában szüksége volna, és ez a mostani kutatás világosan rámutat ennek a jelenségnek az egyik okára.

Szőnyeg alá söpört problémája a magyar szőlészetnek és borászatnak, hogy rengeteg tulajdonos adós marad a bortörvényben előírt növényvédelemmel, s ültetvénye fertőzi a szőlőket. a Népszabadság Szekszárdon járt utána a problémának.

 

A termelők kénytelenek sűrűbben permetezni az ültetvényeiket, ha meg akarják azokat óvni. Egy hektár szőlő növényvédelmi költsége körülbelül százhúszezer forint, ez a művelés teljes költségének a negyede. Van olyan gazda, aki már többhektáros ültetvényének a kivágását tervezi, csak még megvárja az idei termést, adjon valamit a szőlő. Permetezésre azonban idén már nem költ. A legtöbb szőlész és borász azt mondja: érdemben senkit sem lehet permetezésre kötelezni, hiába írja elő a bortörvény. A törvény, valamint a hegyközségi rendtartások értelmében intézkedni kell az ellen, aki nem műveli a szőlőt - írja a lap.