Európaszerte jóval hamarabb kezdődött a szőlő szürete, mint a korábbi években. Németországban és Franciaországban egy egész hónappal korábban a szokásosnál, de még Olaszországban is 14 nappal előbb.
 
A korai kezdés oka természetesen az időjárás, ami idén nem kényeztette el a borászokat. A szőlőmennyiség várhatóan kevesebb lesz, mint a korábbi években, viszont minőséggel, úgy tűnik, nem lesz gond.
 
Franciaországban a Champagne borrégió 5 körzetében egy hónappal korábban keződött a szüret, ez a dátum bekerült az öt valaha volt legkorábbi közé. A legkorábban Montgeux-ben kezdtek, augusztus 26-án, a legkésőbbi kezdés szeptember 12 volt.
 
Németországban a korai fajták szedése augusztus közepén indult, az elkövetkezendő napokban már az olyan fajták szedése zajlik, mint a rizling, aminek normális esetben szeptember végén kellene történnie. Ezzel együtt minőség tekintetében a német borászok ígéretes évre számítanak.
 
Olaszországban is elkezdődött már a szüret, nagyjából két héttel korábban a szokásosnál köszönhetően az országot idén súlytó nagy melegnek és szárazságnak. A mennyiség emiatt 15 százalékkal kevesebb lesz, mint tavaly, viszont átlagon felüli cukortartalommal szüretelnek.
 

220 ezer forintos csúcsáron került leütésre a Mádi Furmint Ünnepen tartott árverésen a Szent Tamás pincészet 2015-ös MAD ONE névre keresztelt száraz furmintja. Ifjabb Szepsy Tamás limitált tétele március óta ezzel gyakorlatilag megháromszorozta az árát, miután akkor 75 ezer forintért lehetett előjegyezni belőle egy palackkal. Új leütési csúcs született az édes kategóriában is, itt a Szepsy pincészet 2006-os aszúja kelt el 320 ezer forintért.

 

 

Az elmúlt hetek szokásosnál melegebb időjárása miatt korábban kezdődött a szüret idén a Mátrai borvidéken. Emiatt várhatóan az újborok is korábban készülhetnek el, elképzelhető, hogy akár már október legvégén megérkeznek az első tételek.

 

A 2017-es időjárás egyébként nem igazán kímélte a borvidéket. Télen a rendkívül hideg miatt fagyott ki sok szőlőtőke, májusban pedig két alkalommal nagy mennyiségű jégeső zúdult a borvidékre, melynek következtében egyes területeken a hajtások 100 százaléka megsemmisült. A számítások szerint összesen 100 millió forint feletti kár jelentkezett. Azokon a területeken, amiket elkerült a jégkár, a gazdák a korábbi évekhez hasonló minőségre és mennyiségre számítanak.

10 év legjobb évjáratainak legkülönbözőbb stílusban elkészített juhfarkjait kósolhatják az érdeklődők a második Somlói Juhfark Ünnepen. A somlójenői Tornai pincészetnél szeptember 23-án megrendezésre kerülő rendezvényen 14 borászat 26 juhfarkú borával lehet majd megismerkedni.

A juhfark szőlő Magyarország egyik legősibb, legjellegzetesebb fajtája, a Somló pedig az egyik legizgalmasabb termőhely számára, az innen kikerülő juhfarkak érik el a világ borversenyein a legjobb eredményeket. A somlói juhfarkat a nászéjszakák borának is hívják, miután a 18. századtól a habsburgok és más főuri házak úgy hitték, fogyasztása segíti a fiú utód nemzését.

Az Somlói Juhfark Ünnepen workshop és pincelátogatásokkal egybekötött somlóhegyi túra is lesz. Ezek mellett lehetőség nyílik megkóstolni a Tornai pincészetnek azt a Juhfakját, ami a világ egyik legbefolyásosabb versenyén, az International Wine Challenge-en egyedülálló módon három évben zsinórban elnyerte a legmagasabb elismerést, a Trófea díjat.

A szervezők Budapestről külön buszjáratot is indítanak, és gondoskodnak a vendégek oda-visszajuttatásáról a környékbeli szálláshelyekről.
 

Több mint hatvan éve nem óta nem takarítottak be annyira kevés borszőlőt Franciaországban, mint amennyi idén várható. A mennyiségi szempontból gyenge év a a szokatlanul enyhe márciusnak és a fagyos áprilisnak köszönhető, ám a forró nyár miatt a minőség akár kiváló is lehet.

A francia mezőgazdasági minisztérium szerint a tavalyi évnél 18%-kal kevesebb, mintegy  37,2 millió hektoliter bor várható idén - ez 17%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától. Bordeaux-ban 40%-os  százalékos terméscsökkenésre számítanak. A fehérborokról híres elzászi szőlőültetvényeken szintén komoly mennyiségi visszaesés várható.

A tavaszi fagy a francia bortermelő régiókat különböző mértékben érintette. A brutális hideg elpusztította azokat a törékeny hajtásokat és rügyeket, amelyek túl korán, az enyhe hőmérséklet után jelentkeztek márciusban. A fagy elleni küzdelem során a bordeaux-i borászok olajhordókban tüzeltek, amelyeket elhelyeztek a szőlő sorai között, valamint óriás ventillátorokat is telepítettek az ültetvényekbe.

Veszteséges évre számítanak a burgundi régióban is, ahol az utóbbi években a szőlőt ismételten sújtotta a jégeső. Az elmúlt öt év alatt 2016-ra a jégeső miatt a burgundi régióban a szőlőnek csak a felét tudták betakarítani. A déli szőlőültetvények és a Rhône-völgy kivételesen száraz nyarat szenvedtek el, ami tovább csökkenti a hozamokat. Az aszálynak azonban előnye is van, ugyanis csökkenti a betegségek kialakulásának valószínűségét. 

 

A bor Franciaország egyik legnagyobb exportterméke - ezért is okoz hatalmas problémát, hogy a szélsőséges időjárás miatt a bortermelés mintegy 10 százalékát évről évre elveszíti. A másik kihívást a globális felmelegedés jelenti, ami a szőlő korai éréséhez vezethet, megváltoztatva a cukor- és savszinteket - ez pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a szüretelt szőlő és így a borok minőségét.

 

Évről évre csaknem tucatszor riasztják a mustgáz miatt a tűzoltókat. Bár egyszerű lenne a balesetek megelőzése, szinte egyetlen év sem telik el tragédia nélkül.

 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye szerint

 

 

A szén-dioxid önmagában nem mérgező, de mivel kiszorítja a levegőt a pincéből, oxigénhiányos környezetet hoz létre. A mustgáz miatti oxigénhiány szédülést, álmosságot, eszméletvesztést, végül akár fulladásos halált okozhat.

A balesetek a szén-dioxid-érzékelők telepítésével megelőzhetőek, de egy gyertyával is ellenőrizni lehet a pincéket – hívja fel a figyelmet a főigazgatóság. Fontos azonban, hogy a gyertyát ne a vállmagasságban, előre kinyújtott kezében tartsa a pincébe igyekvő, hanem eressze derékmagasság alá. 

 

A legegyszerűbb megoldás egy lapátra - vagy más kerti szerszámra - helyezett mécsest, gyertyát tartani lábmagasságban. Ha a láng kialszik, akkor nincs elegendő oxigén a pincében, azonnal el kell hagyni a helyiséget.

Egyre kevesebb hazai csemegeszőlőt találni a kínálatban, miközben pár év alatt mintegy másfélszeresére, 5000 tonnáról 7300 tonnára nőtt a szőlőimport Magyarországon – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legújabb közleményéből. Az import elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui.

Ennek oka, hogy miközben nő a kereslet, a hazai csemegeszőlő-termesztés folyamatosan visszaszorul: míg az 1970-es években 7500 hektáron még 68 ezer tonna termett, idén 1000 hektáron alig 10 ezer tonna.

A hazai termesztésű étkezési szőlők közül hagyományosan nagyon népszerű a chasselas, de emellett egyre jelentősebbek a tipikus csemegszőlőfajták, a fehérek közül elsősorban a korai érésű, nagy szemű arkadija vagy a szintén hazai nemesítésű Pannónia kincse és az Éva, a kékszőlők közül pedig a guzal kara és a Moldova.

A felmérések szerint a magyar fogyasztók átlagosan évente 2,5-3 kilogramm csemegeszőlőt esznek és elsősorban a magnélküli fajtákat keresik.

 

Mind a 27 tokaji település szőlőjéből került abba a borba, amelyet Polgármesterek Bora néven most mutattak be Tokaj-Hegyalján. Az immár 16. alkalommal elkészült borkülenlegesség egy a Grand Tokaj Zrt. által készített 2016-os száraz furmint-hárslevelű-sárgamuskotály házasítás.

 

Az eddigi évekhez hasonlóan a Polgármesterek bora ezúttal is limitált kiadású, mindössze 3800 palack készült belőle, kereskedelmi forgalomban nem lesz kapható, csak reprezentatív célokat szolgál.

 

Az idei bemutató időpontja jelképes és rendhagyó volt, hiszen Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék éppen 15 éve lett a Világörökség része. Ebből az alkalomból a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal borkóstolóval egybekötött konferenciát is szervezett. A meghívottak megkóstolhatták többek között a Grand Tokaj 5 puttonyos aszúját, ami a londoni International Wine Challenge-en aranyérmes lett.