Meghatározzák a lisztkeverékek arányát, számos új kenyérfajta kerül majd a boltokba, és rögzítik a kézműves élelmiszerek jellemzőit is. Ezeket mind tartalamzni fogja a Magyar Élelmiszerkönyv. 

 

Változik a Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre és péksüteményekre vonatkozó szabályozása: a folyamatosan frissülő, megújuló szabályok garantálják, hogy az előírásokat betartva és megfelelő szakértelemmel elkészítve, jó minőségű termékek készülhessenek - ismertette a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. 

 

Zsigó Róbert a változtatások közül kiemelte: a lisztkeverékből készített kenyereknél meghatározták a keveréket képező lisztek pontos arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek, 40 százalékának búzalisztnek kell lennie. A rozsos kenyér esetében a rozsliszt aránya 30 százalék, míg a búzaőrlemény 70 százalék. Hozzátette: a rendelet számos új kenyérfajtát szabályoz, gazdagodott a leírás, amelyek rögzítik az összetételt, érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést, a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, közöttük a graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a búza-, a rozsos kenyér, vagy a rozskenyér. 

 

A kenyér és pékáruk lehetséges összetevői közé bekerültek az álgabonák - a hajdina és az amaránt -, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin-, fehérje- és rosttartalmuk, illetve gluténmentességük miatt. 

 

A Magyar Élelmiszerkönyv emeltszintű szabályozása rögzíti a kézműves élelmiszerek jellemzőit, ezen belül pedig a kézműves sütőipari termékek jellemzőit is. Ez alapján akár hagyományos módon, liszt, víz, kovász és só hozzáadásával is készülhet minőségi péktermék, ezzel teljessé válik a sütőipari termékek szabályozása. 

 

A szabályozáshoz beérkezett szakmai javaslatokat a szakbizottság egységesítette, azokat a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság a múlt héten hagyta jóvá, így azok véglegesnek tekinthetőek. 

 

A pékszakma üdvözölte a változtatásokat, azok lekésőbb fél év múlva hatályba léphetnek - jelezte Zsigó Róbert. Kitért arra, hogy az élelmiszerkönyvben szereplő szabályokat kötelező betartaniuk az adott néven forgalmazott termékeket előállítóknak, az előírt paramétereket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi. 

Csaknem két tucat magyar bor szerzett érmet a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) védnöksége alatt rendezett legnagyobb versenyen, a Berliner Wein Trophy (BWT) nevű mustrán, amelynek eredményeit kedden hirdették ki a német fővárosban.    

 

A benevezett 48 magyar bor közül 15 kapott aranyérmet, és 7 bor szerzett ezüstérmet. 

 

A verseny szabályai alapján a teljes mezőny legfeljebb 30 százaléka kaphat elismerést. A magyar siker nagyságát mutatja, hogy a hazai borok között a díjazottak aránya megközelíti az 50 százalékot. Az érmek borvidék szerinti megoszlása azt jelzi, hogy tarolt Tokaj és Szekszárd, és ismét jól szerepelt Villány.

 

A BWT-t 2004 óta rendezik meg, évente két bírálati körben, februárban és júliusban. A német bormarketing társaság (DWM) szervezésében ezúttal 185 szakértő 5785 bort értékelt.

 

A verseny nemcsak a legnagyobb az OIV által védnökölt mustrák sorában - amelyben az idén 20 nemzetközi borverseny van, köztük a budapesti VinAgora -, hanem belépőt jelent a gyorsan fejlődő ázsiai térség vezető versenyére, az Asia Wine Trophy-ra (AWT)is. A nevezési szabályok szerint ugyanis a berlini megmérettetésen indított borok automatikusan, külön költség nélkül részt vehetnek az AWT-n, amelyet októberben rendeznek a dél-koreai Daejeonban. 

 

Magyar borok az utóbbi években is szerepeltek a BWT-n, amelyet egy nemzetközi borvásár egészít ki több száz kiállítóval és több tízezer látogatóval. Az idén azonban a magyar jelenlét a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. és a Külügyminisztérium közreműködése révén minden korábbinál nagyobb szabású volt. 

 

A szervezett részvételről Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésért felelős miniszteri biztos állapodott meg a DWM vezetőivel még tavaly novemberben. A miniszteri biztos akkor az MTI-nek elmondta: Németországban egyre kedveltebbek a magyar borok, ezért fontos, hogy Magyarország ott legyen a legnagyobb németországi borversenyen és -vásáron.

 

Budai Gyula az eredmények kihirdetése után közölte: Magyarország az idén először vesz részt önálló standdal a Berlini Borvásáron, február 26-28. között, ahol várhatóan 40 000 vendég ismerheti meg a versenyen indult magyar borokat. A miniszteri biztos szerint ezzel a német piacon "még több lehetőség nyílhat a magyar borászatok és a kiváló magyar borok számára, és tovább bővülhet a kivitel".

 

A Németországba irányuló magyar borexport értéke 2015-ben elérte a 15 millió eurót, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest. Ugyancsak kedvező fejlemény, hogy egyre nagyobb a palackozott borok aránya - tette hozzá a miniszteri biztos.

 

 

A Mars Inc. nagyot bukott, hiszen héthavi termelésnek megfelelő mennyiséget kell visszahívnia a Mars, Snickers és Milky Way termékekből Németországba. Ennek az az oka, hogy egy fogyasztó múanyag darabkát talált az egyik csokoládéban.

A visszahívás a 2016. június 19-től 2017. január 8-ig terjedő szavatossági idővel rendelkező termékeket érinti - írja a WitschaftsWoche hírportál az Origo.hu forrásai szerint.

A Michigani Egyetem friss kutatásaiból kiderült, hogy érdemes camembert, cheddar és a brie sajtot fogyasztani, ugyanis ezekben a tejtermékekben található egy olyan összetevő, amely segíthet a rákos sejtek elpusztításában. Ezt a különleges hatású enzimet nizinnek nevezik, és a sajtok esetében tartósításra használják.

Egy sajt átlagosan  0,27 -37,5 milligramm per kilogramm nizint tartalmaz, és ennek a mennyiségnek csupán a húszorosa fejt ki pozitív hatást az emberi szerevezetben.

 

Az egyetem kutatói a kísérletet patkányokon végezték, akik valamilyen agyi, nyaki tumorral rendelkeztek és az eredmények fantasztikusak voltak. Kilenc hét alatt, sikerült eltüntetni a rákos sejtek 70-80 százalékát. Mivel egy állati szervezetről beszélünk, egyáltalán nem biztos, hogy hasonlóképp reagálna egy iylen jellegű beavatkozásra az emberi szervezet. A tudósok mindenesetre bíznak egy új, rákellenes gyógyszer kifejlesztésében - írja az Origo.hu.

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kertészeti albizottsága tájékoztatót hallgatott meg a Mentsük meg a magyar kajszit! elnevezésű országos kajszibarack-termesztési innovációs programról.

 

Veszélyben a magyar kajszitermelés, miután tavaly több ültetvény jelentősen károsodott, a gönci termőtájon például a fák pusztulása elérte a 30-40 százalékot, és ez a gazdaságos termelést megnehezíti – mondta Kiss Gábor, a Gyümölcsért Kft. ügyvezető igazgatója, február 22-én Budapesten egy szakmai fórumon. 

 

Továbbá azt is elmondta: a legfőbb ültetvénykárosító a fitoplazma, ami a megfelelő művelés ellenére is jelentős károkat okoz. Tájékoztatása szerint a gönci termőtájon működő Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ) tagjai körében mintegy 50 hektár ültetvény pusztult ki tavaly. Ez a TÉSZ a magyar kajszitermelés 10 százalékát képviseli, mintegy 500 hektárnyi termelőt fog össze.

 

Magyarországon jelenleg több mint 5 ezer hektáron 20-30 ezer tonna kajszibarack terem évente. A gazdaságok átlagos mérete 1-5 hektár; a kajszit termelő gazdaságok száma mintegy 3 ezer. A kajszitermelés évente mintegy 10-15 milliárd forint árbevételt hoz.

 

A kajszibarack a kiemelt nemzeti értéktárban szereplő gyümölcs, emellett uniós földrajzi védelemmel is rendelkezik.

 

A gyümölcs nehézségek nélkül értékesíthető Európában, a friss termékek piacának egyik legdrágább gyümölcse. A múlt évben egy kiló kajszibarackot az ügyvezető igazgató által képviselt gönci termőtájon működő TÉSZ mintegy 390 forintért adott el átlagosan. A feldolgozott termékek esetében is keresleti a piac, így mindenki érdekelt abban, hogy a kajszibarack-termelés prosperáljon Magyarországon – jelezte Kiss Gábor.

 

Rámutatott: a növekedés érdekében hosszú távú stratégiára van szükség, amelynek fő eleme, a megmentési program 8-15 év között valósulhatna meg uniós források bevonásával. Először a fák pusztulását kell megállítani, majd versenyképessé és hosszú távon fenntarthatóvá kell tenni a termelést.

 

A program megvalósítására mintegy 500 millió forintra lenne szükség az első négy évben – vélekedett az ügyvezető igazgató. Hozzátette: csak a pusztulás megfékezésével már 50-70 százalékos termésmennyiség-növekedés várható.

 

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar szőlőültetvényeket is veszély fenyegeti az aranyszínű sárgaságnak nevezett fitoplazmás betegség miatt.

 

A Nébih mindent megtett a károsító ellen, amit lehetett – mondta el, hozzátéve: a termelőknek a védekezés támogatására 240 millió forint áll rendelkezésére.

 

A szakértők egyetértettek abban, hogy amennyiben a védekezés nem lesz hatékony, a növénypusztulás a filoxéra korábbi tömeges kártételéhez lehet hasonló.

 

Farkas Sándor (Fidesz), a kertészeti albizottság elnöke az ülésen munkabizottság felállítását javasolta az érintetteknek a hatékonyabb munka összehangolására, a szaktárca bevonásával.

Az éves találkozón a jelentkezők közül ez alkalommal csupán egy borászat, a Mátrai borvidéken gazdálkodó Kékhegy Pince nyert felvételt a közösségbe. Az eredetileg közgazdász, később borász képesítést szerző házaspár, Piroska Tibor és Szilvia tulajdonában lévő pincészet 2009 óta foglalkozik borkészítéssel Gyöngyöspatán. Az első generációs vállalkozás jelenleg 3 hektáron gazdálkodik, többek között az Úrráteszi, a Csákberek és a Diós dülőben. Elérhető boraik között szerepel cserszegi és tramini házasítás, zöld veltelini, héjon erjesztett szürkebarát, cabernet sauvignon siller, valamint cabernet sauvigon és cabernet franc házasítás is. Tibor és Szilvia így foglalja össze a Kékhegy hitvallását: 

“Először is fontos megjegyezni hogy nincs technológiánk... Mindössze egy kosaraspréssel és egy bogyózógéppel rendelkezünk, vagyis valóban kézműves borászat vagyunk, a metszéstől a palackozásig minden műveletet saját kezünkkel végzünk el, és a borászatban a kénen kívül semmilyen adalékanyagot (tápsót, fajélesztőt, tartósítószert) nem használunk. De erre nincs is szükségünk, hiszen kezünkben van a legfontosabb: a jó minőségű szőlő, mint alapanyag. Amit mi ehhez hozzá tudunk tenni, az a maximális odafigyelés és a tisztaság, amellyel igyekszünk megőrizni azt a minőséget, amelyet a szőlőben már létrehozunk.”

 

A pincészetről bővebben itt olvashatsz.

 

 

 

Az idén 5 éves Terra Hungarica legaktuálisabb szakmai célkitűzése, hogy a védjegyét használó minden tagja rendelkezzen organikus certifikációval, azaz ellenőrzött gazdálkodásban termelje a borainak alapanyagul szolgáló szőlőt. “Szinte minden tagunknál alapelv és bevett gyakorlat az organikus gazdálkodás, de nem mindenki rendelkezik még hivatalos certifikációval. Tavaly tovább szigorítottuk az alapelveinket, amelynek a spontán erjesztés mellett már része az ellenőrzött gazdálkodás elérése is. Jelenleg is többen vannak átállás alatt, és bízom benne, hogy 2018-ig minden tagunk megfelel majd a hazai ellenőrző szervek feltételeinek - mondta Nemes Richárd, a Terra Hungarica márkaigazgatója. Nemes hozzátette, hogy ha itthon egyelőre még nem is, de külföldön már valódi hozzáadott érték az organikus certifikáció és egyre több importőr és vendéglátóhely igényli annak meglétét. 

 

 

A Terra Hungarica boraival és borászaival idén nagy koncentrációban a Gourmet Fesztiválon (Millenáris Park, május 12-15.), valamint a Mitiszol Fesztiválon (Millenáris D Csarnok, november 12.) találkozhatnak azok, akiknek nem mindegy, hogy mi kerül a poharukba. Autentikus borokat addig is a Terra Hungarica borpontokon, valamint a mitiszol.hu webshopban vásárolhatnak a jóra szomjazók.