Ausztráliában a kézműves forradalom nem ismer határokat, ha a cél a megbontránkoztatás volt, akkor jelezzük sikerült. Az ausztrálok olyan kézműves sört dobtak a piacra, ami bálna hányásból készül, pontosabban a bálna által kihányt, megszilárdult ámbra felhasználásával állították elő - írja az Index.hu. A végeredmény meglehetősen bizarr. 

 

 

Az ámbra tudniillik, a bálna gyomrában képződő anyag, amit időnként felöklendezik, a vízben marad, majd a partokon összegyűjtik. Hosszas áztatás után, a kellemetlen szagok távoznak, nem véletlenül a parfümgyártás alapanyaga már évtizedek óta. A tudósok régóta kísérleteznek egy hasonló aromákat adó és hasonló funkciókat betöltő ipari anyag előállításával, de sajnos eredménytelenül. A bálnavadászatok legfőbb okának az ámbrát tartják, hisz egy nagyon drága és egyedi alapanyagról beszélünk, ami megakadályozza az illatok lebomlását. 

 

Két arca, hiszen két különböző évjárat termése került a palackokba, de ugyanazon fajta, termelő és terület adta a bor alapanyagát. Babiczki László, mátrai borász 2014-es és 2015-ös szürkebarátját tesztelte a Metropol:

 

„A 2015-ös populárisabb, közérthetőbb vonalat visz. Intenzívebbek a gyümölcsös jegyek, talán könnyebben célba találnak sok fogyasztónál. A 2014-es visszafogottabb, a palackos érlelés lesimított mindent, és az ásványos karaktert is jobban kiemelte. A 2015-ösben egy picivel több cukor is volt talán, ami szintén a populáris oldalát emelte ki.(...) A 2014-esben kevesebb a cukor, elegánsabb, feszesebb.”

Dél-Koreában felfedezték a másnaposság ellenszerét, legalábbis azt ígérik. A találmány valójában egy jégrém, amelynek elfogyasztását követően enyhülnek a másnaposság tünetei. 

 

A gyeondio szeletnek elnevezett, magyarul leginkább tarts kiként fordítható grapefruit ízű jégkrém japán mazsolafa gyümölcslevet tartalmaz a Reuters szerint . Az összetevőt állítólag a 17. század óta használják az alkoholfogyasztás mellékhatásainak csökkentésére - írja az Origo.hu.

 

A másnaposság elleni jégkrém egyelőre csak Dél-Koreában kapható, de tekintettel rá, hogy a fa Magyarországon is megterem, semmi akadálya a házi használat kipróbálásának. 

Várhatóan mintegy 25-30 százalékkal kevesebb gyümölcs terem az idén Magyarországon a fagykárok miatt - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke, miután felmérték a fagykárokat.

 

Ledó Ferenc elmondta: a tavaszi fagyok miatt - amelyek áprilisban és május elején tizedelték meg a termést - mintegy 30-35 ezer hektár gyümölcsöst ért kár, ezért becslések szerint 250-300 ezer tonna gyümölccsel lesz majd kevesebb az idén az országban. Összességében mintegy 800-900 ezer tonna gyümölcstermésre számítanak a szakemberek az idén, ez a mennyiség az ötéves átlagtermésnek felel meg.

 

A károkat részletezve a FruitVeB elnöke elmondta: a fagy nem egyformán érintették az országban a gazdálkodókat. Volt olyan térség, ahol nem keletkeztek károk, máshol ugyanakkor a kár elérte a 100 százalékot is. Átlagosan a fagykár mértéke 25-30 százalékos. Hozzátette: azok a termelők kaphatnak segítséget a kárenyhítési alapból, akiknek a termésvesztesége meghaladja a 30 százalékot.

 

A fagy gyakorlatilag valamennyi Magyarországon termelt gyümölcsfajt érintette. Az első károkat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Nyíregyháza-Balkány térségéből jelentették. Itt elsősorban az alma- és meggyültetvények szenvedtek károkat. A következő hideghullám Pest megye déli részét, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megye gyümölcstermesztő régióit érintette. Somogy megyében elsősorban a szabadföldi szamócaültetvényekben keletkezett jelentős kár a kedvezőtlen időjárás miatt, máshol minden gyümölcsfajtát érintett.

 

Az utolsó fagyot hozó hideg Győr-Moson-Sopron és Vas megye egyes területein okozott jelentős károkat. Ezeken a területeken a csonthéjas gyümölcsökben és az almában tett kárt a fagy. Emellett jelentős kárt szenvedtek még azok a gazdálkodók, akiknek az ültetvényei Kecskemét-Lajosmizse-Dánszentmiklós térségében találhatók. Itt elsősorban a meggy- és az almaültetvények károsodtak.

 

 

Ledó Ferenc elmondta: meggyből az éves termés várhatóan 55 ezer tonna körül alakul majd az idén a múlt évi 62-65 ezer tonnával szemben. Amennyiben a fagy nem okozott volna kárt az ültetvényekben, úgy az idén rekordtermésre lehetett volna számítani, ami megközelíttette volna a 90 ezer tonnát - jegyezte meg.

 

Beszélt arról is, hogy a szántóföldi zöldségek esetében a kár országosan elhanyagolható mértékű, ugyanakkor voltak kisebb térségek, ahol a kiültetett paprikában, a korai zöldborsóban valamint a tolnai dinnyetermő területen keletkezett kár. Kedvező ez utóbbi kultúránál, hogy Békés megyében nem volt fagy, ahol a korai dinnye 80 százaléka található.

 

A fagykárból adódó veszteséget Ledó Ferenc egyelőre nem kívánta számszerűsíteni, mivel azt csak azután lehet összegezni, ha a gazdálkodók benyújtják kárenyhítési igényüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A kárenyhítési igényt a falugazdászok mérték fel, a kárenyhítés összegét pedig a jövő évben utalják ki a jogosultaknak.

(MTI)

 

 

 

Szabó Balázs Band- és Péterfy Bori & Love Band-koncert is lesz az Országos Sillerfesztiválon, amelyet kilencedik alkalommal rendeznek meg Pakson június 3-4-én. A borversenyre már most száznál több mintát neveztek mintegy negyven településről, de a jelentkezéseket a rendezvény kezdetéig fogadják.

 

A péntek délelőtti bírálatra 70 borbíró kapott meghívást, akik két első helyezést hirdetnek: a legjobb sillerbor és a legjobb paksi siller kap majd elismerést. 

 

Polgár Zoltán, a Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesületének alelnöke azt mondta, tavaly 234 siller bor került a zsűri elé, most is hasonló

mezőnyre számítanak. Érkeznek borbírók Szlovákiából, Erdélyből, Szerbiából és Németországból is. Mostanáig Villánytól Egerig hozzávetőleg 130 mintát neveztek.

 

Szombat délután a nagyközönségnek is lehetősége lesz megkóstolni a 100 legjobb sillert. Délelőttre tartják a nemzeti és tájjellegű ételek főzőversenyét.

 

A sillerfesztiválra sztárfellépőket hívtunk, és több újdonsággal is készülünk - közölte Tell Edit, a Csengey Dénes Kulturális Központ igazgatója. Utóbbira példaként a szombat délelőtti Prés(szín)házat említette. A Sárgödör térn több présházában alkalmi színházat rendeznek be, ezekbe várják szombaton délelőtt elsősorban a gyerekeket, akik láthatják egyebek mellett a Lúdas Matyit és Az aranyszűrő bárányt. A székely menyecske meg az ördög című népmesét bábokkal, A falánk kiskakast marionett bábokkal adják elő. 

 

Szabó Balázs Bandája pénteken este lép színpadra, másnap ugyanebben az időpontban Péterfy Bori & Love Band-koncert lesz. A kulturális programok tekintetében a fesztivál első napjára a hagyományápolás lesz jellemző, fellép Berta Alexandra és Barátai, a Dunaföldvári Ördögszekér Táncegyüttes, végül Szabó Balázs Bandája után Folkkocsma zárja a napot a Násfa együttessel.

 

Szombat este Péterfy Bori & Love Band előtt a Pro Artis Wind Band és a PISTIEST együttes szórakoztatja a közönséget. 

 

Mindkét nap lesz kézműves és termelői áruk vására, szombaton Palacsintázó és Szörpintő sátor. Utóbbihoz jótékonysági kezdeményezés társul: a becsületkassza bevételéből hátrányos helyzetű gyerekeket szeretnének színházi élményhez juttatni a 2016/17-es évadban.

Futball Európa-bajnokságot rendeztek Németországban, de nem a hagyományos módon, hiszen itt a válogatott tagjai borászok hazájukban. A magyar csapat jól szerepelt, legyőzve az olaszokat a harmadik helyen végeztek. Gratulálunk a csapatnak! 

 

A borászok foci Európa-bajnokságát a szlovénok nyerték, második helyen a németek zártak.

 

Határértéket meghaladó higany-értéket mértek egy vietnámi kardhal steak-szállítmányban. A Seaboy márkanéven forgalmazott, 1 kg-os kiszerelésű, vietnámi eredetű fagyasztott termékből Magyarországra is érkezett. A kifogásolt termék egyszeri, vagy rövid időszakon keresztül történő fogyasztásától egészségártalom nem valószínűsíthető - áll a Nemzeti Élemiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) közleményében. 

 

Higannyal szennyezett kardhal steak-ről érkezett riasztás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz az Európai Unió gyorsvészjelző rendszerén (RASFF) a belga hatóságtól. 

 

A termékben a megengedett határértéket (1mg/kg) meghaladó mennyiségű, 1,22 mg/kg higanyt mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok. A kifogásolt szállítmány azonosítója: VN56911009, minőség-megőrzési ideje 2017. december 19.

 

A szállítmány nyomonkövetése alapján a terméket az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság kivonja a forgalomból.

 

Egy másik RASFF hír szerint a vietnámi hatóság fokozott ellenőrzéseket végez különösen a nehézfémekkel kapcsolatban tömeges halpusztulás miatt.

 

A higany természetes forrásokból és emberi tevékenység következtében jut a környezetbe és élelmiszereinkbe. A szervezetben felhalmozódni képes, és csak lassan ürül ki. Legfontosabb toxikus hatása a vese és a központi idegrendszer károsítása. A szerves higanyvegyületek lényegesen mérgezőbbek, mint a szervetlenek. A vízi élőlényekben a higany többnyire szerves vegyületek, elsősorban metilhigany formájában fordul elő. A vízi táplálékláncban feldúsulást mutat, így a ragadozó, hosszabb élettartamú tengeri halakban jelentős szinteket érhet el, amely a rendszeresen, sok halat fogyasztó emberek számára jelenthet egészségi kockázatot. A kifogásolt termék egyszeri, vagy rövid időszakon keresztül történő fogyasztásától egészségártalom nem valószínűsíthető.

 

A NÉBIH felhívja a figyelmet arra, hogy ha valakinek otthon van az élelmiszerből, akkor azt ne fogyassza el.

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati  Kutatóintézet (SZBKI) 2012-ben egy európai uniós program keretében négy szőlőfajtával kezdett el kísérletezni a szekszárdi Mészáros Borház Borászati Kft.-vel együttműködve; az SZBKI és a borászat két kék és két fehér szőlőfajta viselkedését vizsgálta.

 

Az intézet szőlőnemesítési és génmegőrzési osztályának vezetője elmondta: Jól teljesítenek a Szekszárdon kipróbált, kísérleti szőlőfajták, a négy növény közül három kémiai védelem nélkül is ellenáll a legfontosabb gombabetegségeknek.

 

A fajták nemesítéséhez szubtrópusi és kelet-ázsiai szőlőfajt, valamint az európai szőlő egy közép-ázsiai fajtáját használták fel.

 

Kozma Pál osztályvezető elmondta: az eddigi tapasztalatok szerint az új fajták ültetvényein még járványos időszakban sem kellett kémiai növényvédelmet alkalmazni peronoszpóra-, lisztharmat- és botritiszfertőzés ellen, azonban az egyik kék fajta érzékeny volt a fekete rothadásra. Az Amerikából érkezett gombabetegség elleni védelem a program kezdetekor nem merült fel, az új generációs kísérleti fajtákba már a fekete rothadással szembeni ellenálló képességet is beépítik - tette hozzá.

 

A szakember beszámolt arról, hogy a szekszárdi ültetvény mellett a villányi Bock pincészetnél már harmadéves ültetvényen folytatnak hasonló kísérletet, amelyet kiterjesztenek a borotai Koch pincészet ültetvényeire is. Az intézet három fehér és két vörös szőlőfajtát jelentett be állami minősítésre, amelyet ötéves vizsgálat után kaphatnak meg.

 

Mészáros Pál, a Mészáros Borház Borászati Kft. tulajdonosa elmondta: a négy fajtát összesen három hektáron termesztik egyenlő arányban. Az ültetvényen eddig egyáltalán nem kellett a gombabetegségek ellen védekezni, teljesen vegyszermentesen lehetett termelni. A szőlőből hektáronként átlagos mennyiséget, száz mázsát szüreteltek, de a termőképességük lehet nagyobb is.

 

A nem rezisztens fajták esetében évente 8-12 alkalommal - tíznaponta vagy kéthetente - kell védekezni a fertőzésekkel szemben, a permetszer és a kijuttatás költsége hektáronként eléri a kétszázezer forintot. A kísérleti fajtáknál a vegyszerek sem terhelik a  környezetet - jegyezte meg.

 

A pincészet tulajdonosa elmondta, hogy a négy vizsgált szőlőfajta közül a rothadékonynak bizonyult kék fajtából korai szüret után rozé bort készítettek. A vörös szőlőből Pinot noir jellegű bor lett, a két fehér fajtából készült bor önálló karakterrel bír, az egyik muskotályos, a másik citromfű aromájú. 

 

A pincészet vegyszermentesen termelt borai jól szerepeltek  a rezisztensfajták két hazai kóstolóján is - tette hozzá Mészáros Pál.