A cékla magas nitráttartalmának köszönhetően, ha edzés előtt közvetlenül céklalevet iszunk, akkor megnő a tűréshatárunk - állítja a University of California at Davis és a Kyung Hee University kutatói.

 

A tanulmány egyik szerzője, Charles Stebbins szerint a nitrátokban gazdag céklalé fogyasztás hatására a szív kevesebb energiabefektetéssel tud ugyanannyi vért áramoltatni, tehát ugyanazon intenzitású edzést hosszabb ideig lehet folytatni. Ez jobb véráramlást biztosít, és az izmok is jobb oxigénellátást kapnak - írja a Házipatika.com.

 

Stebbins elmondása szerint korábbi kutatásaik a nők között is ugyanilyen jelentős hatékonyságjavulást mutatnak ki céklalé fogyasztása esetén. Ha valami miatt nem tudunk céklalevet szerezni, 85 grammnyi cékla ugyanannyi (közel 250 mg) nitrátot biztosít - de ezt akár spenótból, zellerből, turbolyából vagy rukkolából is pótolhatjuk.

Október elején lépnek életbe a változások, amelyeknek célja, hogy csökkentsék a termelők és a hegybírok adminisztrációs terheit. A várakozások szerint a felére csökkenti majd a papírmunkát azok számára, akik maguk termelik meg és dolgozzák fel szőlőjüket. Módosult a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló rendelet.

 

Az intézkedések október közepétől lehetővé teszik összevont szőlő és első bor származási bizonyítvány kiadásának kérelmezését is, amennyiben a szüretelt szőlő ugyanabból a hegyközségből származik, és a szőlőt a kérelmező a szőlőlével megegyező eredetvédelmi kategóriájú bor készítésére maga dolgozza fel.

 

Szintén október közepétől az úgynevezett „nullás jelentések” - olyan szőlőszármazási bizonyítvány kérelem, ahol a termés bejelentett mennyisége nulla – esetében a termőültetvények adatszolgáltatásakor a hegybíró csak abban az esetben veheti tudomásul az eredményeket, amennyiben az adatszolgáltató a szüret elmaradását okozó káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül azokat bejelentette. Az illetékes hegybíró a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) minden, ez alapján bejelentett vagy nullás eredményt produkáló, de be nem jelentett esetről éves jelentést készít. A HNT kockázatelemzés alapján kezdeményezi ezen ültetvények 5 százalékának hatósági ellenőrzését.

 

A módosítás szerint az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszert (ISZBIR) a HNT hozza létre és üzemelteti a NÉBIH felügyeletével.

 

2016. április 1-től elektronikus származási bizonyítványok kiadása kérhető a hegybírótól. Ezzel összefüggésben, az elektronikus benyújtás miatt a származási bizonyítvány mellékleteinek kérelmező által hitelesített másolata is megfelelő. A származási bizonyítvány ez által papíron és elektronikusan is kiadható lesz.

Október 10-én, szombaton az Erdélyi Pálinka Lovagrend alakuló ülését tartják a Marosvásárhely közelében levő marosugrai (Ogra) Haller kastélyban, ahol a rend kilenc alapítóját ütik pálinkalovaggá egy sajátos szertartás keretében.

 

Domokos István, a lovagrend egyik alapítója az MTI-nek elmondta, hogy a lovagrend nyitott mindazok számára, akik Erdélyben foglalkoznak pálinkafőzéssel, -forgalmazással. A ceremóniára azonban a többi pálinka lovagrend képviselői mellett olyan tisztségviselőket is meghívtak, akik tehetnek az erdélyi pálinkakultúra fejlesztéséért.

 

„A magyarországi, felvidéki és vajdasági után épp ideje volt, hogy megalakuljon az Erdélyi Pálinka Lovagrend is” - jelentette ki Domokos István. Ezt az alapító azért tartotta fontosnak, mert - mint megjegyezte - Székelyföldön a pálinka számít nemzeti italnak, sem a bor-, sem a sörkészítésnek nincsen hagyománya. A lovagrendnek szerinte az erdélyi pálinkafőzés a hagyományait kell képviselnie, és meg kell keresnie a pálinka helyét a következő évtizedekre.

 

Domokos István azt nevezte az erdélyi pálinkafőzők legnagyobb gondjának, hogy pálinka néven csak a Magyarországon és Ausztria négy keleti megyéjében készített párlat forgalmazható az Európai Unióban. Romániában a „palinca” megnevezés használható.

 

„A Gyurcsány-kormány annak idején úgy védett le egy terméknevet, hogy azzal nekünk Székelyföldön az anyanyelvünket korlátozza” - nyilatkozta az MTI-nek Dezső Tibor sepsiszentgyörgyi pálinkafőző, az alakuló lovagrend szakmai vezetője. Hozzátette, székelyföldi magyar állampolgárként a világkupa-nyertes termékeinek a címkéjén csak a gyümölcs nevét írhatja magyarul, a pálinka megnevezést kénytelen románul használni.

 

Az új termelői piacot a Németvölgyi út 15. szám alatti családi ház előtti területen keresd október 10-én. Az azenpiacom.hu virtuális kistermelői piactér szervezi az eseményt, amely 9-től 13 óráig várja az érdeklődőket. A kizárólag friss, szezonális termékeket kínáló hely november végéig minden szombat délelőtt kinyit.

 

A piacon a Szövetség az Élő Tiszáért árusai és a Buda környéki régióban élő és termelő gazdák árulják portékáikat. Szombatonként családias hangulattal és kóstolókkal várják az érdeklődőket - írja a Magyarkonyhaonline.hu.

 

A vásárlók szezonális friss zöldségeket, gyümölcsöket, füstölt termékeket, különleges sajtokat, borokat találhatnak a piacon, pl:

- zöldség-gyümölcs: Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület

- füstölt hústermékek: Kiss Szabolcs, Nagykörű

- érlelt kemény sajtok: Róna Péter, Kisasszond

- lekvárok, chutney-k: Kanálka, Szeged

A Dívány.hu letesztelte a hazai kenyereket, valamint arra is kíváncsi volt, hogy milyen a jó kenyér, hogyan kellene készülnie valójában? A Pipacs pékség alapítói segítették a szerkesztőség munkáját, így a szakma is képviseltette magát. A kérdésre, hogy milyen a jó kenyér, ezt a választ írják a cikkben:

 

„Ahhoz, hogy aromák és ízek legyenek a kenyérben, le kell játszódnia kémiai folyamatoknak. Ez pedig idő. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, az érési időknek hosszabbnak kéne lennie, ami feltételezem, ezeknél a kenyereknél nem történt meg. Beindul egy óriási erjedési folyamat, nagyon sok aktivitással, de túl sok, mert hamar megkel, és nincs ideje azoknak a „melléktermékeknek” kialakulni, mint az aromák, ízek, savak. Márpedig ezektől lesz egy kenyér jó, finom, jellegzetes, jól eltartható.”

2015 első felében 5,2 százalékkal több bort exportált hazánk, mint egy évvel korábban. Az elsődleges célországok továbbra is az európai kontinensen találhatóak.

 

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI megkeresésére ismertette, az export értéke az első hat hónapban 40 millió eurót tett ki, 9,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az értékesítés átlagára egy év alatt 3,8 százalékkal emelkedett.

 

 

A Földművelésügyi Minisztérium 2013 óta nyújt támogatást a földrajzi árujelzővel rendelkező, illetve borszőlő fajtájának jelzésével ellátott boroknak harmadik (unión kívüli) országokban történő megismertetéséhez és promóciójához. Egy - legfeljebb három évig tartó -  programra legalább 25 ezer, legfeljebb 250 ezer eurónak megfelelő forintösszegű támogatás igényelhető. A 2015-ben másodszor meghirdetett pályázaton 25 pályázó indult, és 12 pályázat nyert. A borpromóciós programok 2015-2017 között elsősorban Kanadába, Kínába, Svájcba és az Amerikai Egyesült Államokba irányulnak.

 

 

A palackos borok exportja 47 százalékkal nőtt, míg a hordós boroké 20 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így a fehérek részesedése 39, míg a vörösboroké 58 százalékkal emelkedett a bázishoz képest.

 

Az árakat tekintve az összmennyiséghez hasonló növekedés tapasztalható. Ez a növekedés tükröződik az elmúlt évek törekvéseit, és a marketing források megfelelő, az eddigieknél megfontoltabb felhasználását - tájékoztatott a HNT.

 

Az FM felhívta a figyelmet, hogy az ágazatot érintő egyik fontos programja a Nemzeti Borkiválóság Program. Ennek meghirdetésével a szaktárca célkitűzése a magyar bor egységes arculatának megteremtése, országimázs formáló jelentőségű. Emellett az Országkóstoló Program szintén jelentős, mivel egy éven át - ciklikusan ismétlődő módon, évente - lehetőség van, az angol-magyar nyelvű kiadványok útján, a szakembereket és fogyasztók széles körét megismertetni a legkiválóbb magyar borok értékeivel mind bel-, mind külföldön.