„Legyen tavasz a szívekben is!” – ezzel a felütéssel invitálták a látogatókat a Tavaszi Etyeki Piknikre, amely idén már két napon át várta a bor és gasztronómia szerelmeseit. Az etyeki Gasztrosétányon kézműves termelőkkel, helyi és vendégborászokkal is találkozhattak a látogatók, és mindezek mellett a nagyszerű programokról és kulináris élvezetekről sem kellett lemondani senkinek. A főzőversenyen részt vettek világsikerű sportolóink is: Verrasztó Evelyn, Verrasztó Dávid, Joó Sára és Mutina Ágnes! 

 

A húsgombócos paraszt csorbától, a cipóban tálalt pityókalevesen keresztül a császármorzsáig és a házi rétesig számtalan ételkülönlegességet lehetett megkóstolni. 

 

 

Most első alkalommal rendezték meg a Piknik Borkollégium programot, ahol 4 alapvető borstílussal és az egyensúlycentrikus kóstolás alapjaival ismerkedhettek meg az érdeklődők, a Borkollégium boriskola oktatóinak vezetésével. 

 

A Korda Filmpark kollégái filmes sminket készítettek a jelentkezőknek. A Fonó Présháznál Berecz István és a Góbé zenekar, a Poros zenekar és a Buda Folklór Kamaratársulat jóvoltából „a Kárpát-medence szívet vidámító kedvenc muzsikáit és gondot űző legszebb táncait” élvezhették a nézők.  

 

A Gasztrosétány következő programjai: 
Nyári Etyeki Piknik - 2016. június 4-5.
Őszi Etyeki Piknik - 2016. szeptember 3-4.

Örök vita tárgyát képezi, hogy a kenyér valójában egészséges-e. Nap, mint nap változik az álláspont, íme egy újabb fordulópont a történetben: a szingapúri egyetem kutatója, Zhou Weibiao előállította a lila kenyeret, amelynek élettani tulajdonságai ígéretesek.

 

 

Az emberi szervezet 20 százalékkal lassabban emészti meg, mint a szokásos fehér kenyereket. Ezenkívül a színezéshez használt antocianin nevű természetes festékanyag, amely például a szilva lilaságáért is felelős, állítólag tele van antioxidánsokkal, így segíthet megelőzni a szív és az agy betegségeit - írja az Origo.hu.

 

A gond az, hogy kalóriatartalma ugyanolyan magas, mint a fehér kenyérnek, és úgy néz ki még egy ideig nem is lesz kapható a boltokban.

Az elmúlt hétéves európai uniós költségvetési időszak 13,7 milliárd forintos keretével szemben a jelenlegi időszakban több mint 16 milliárd forintot fordíthat Magyarország halgazdálkodási pályázatokra, amelyek a hazai halak tenyésztését, feldolgozását és fogyasztásának erősítését is szolgálják - közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára április 8-án Keszthelyen.

 

Viski József, a Pannon Egyetem Georgikon Karán kibővített és megújult hallaboratórium átadásán beszélt arról, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakban a halászati operatív program keretében biztosított 13,7 milliárd forintos teljes forrásból február végéig 12,6 milliárd forintot fizettek ki. Az elszámolások lezárásáig várhatóan szinte száz százalékban sikerül felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.

 

A jelenlegi hétéves ciklusban - a hazai, mintegy 25 százalékos hozzájárulással együtt - a korábbit meghaladó összeget, összesen 16 milliárd forintot használhatnak fel a halgazdálkodási operatív program keretében - jelezte a helyettes államtitkár.

 

Az idei újabb rekordév lehet a turizmusban, miután a belföldi turizmus az első negyedévben 11,7 százalékkal, a tavalyinál gyorsabb ütemben bővült - írta a Szallas.hu. Ebben fontos szerepe volt a három hosszú hétvégének, melyeken a wellness-szállodák kerültek főszerepbe, az úti célok közül Budapest, Eger és Gyula állt az első három helyen. 

 

A foglalások átlagos hosszát tekintve a 3 éjszakára szóló belföldi pihenések ugrottak meg leginkább: közel másfélszeresére 2015 első negyedévéhez képest. 

 

A foglalások átlagértéke alapján 20 százalékkal bővült a pihenésre és szállásra fordított összeg - közölték.

 

A turisztikai piac szereplői számára az év eddigi legtelítettebb napja március 12-re esett, a négy napos szünet első napjára. Ennek is betudható, hogy az első negyedévben közel 80 százalékkal többen, ráadásul nagyobb értékben fizettek SZÉP-kártyával, mint tavaly.

 

A következő időszakban a SZÉP-kártya felhasználás tetőzni fog, hiszen május 31-éig válthatók be a 2014 során feltöltött összegek - fejtette ki a közleményben Szigetvári József. Hozzátette: ennek a juttatási formának az év minden időszakában meghatározó szerepe van a belföldi turizmusban, eltörlése szinte biztosan megtorpanásra kényszerítené a szektor fejlődését. 

 

Bár a települések toplistájának első két helyét idén is lefoglalta magának Budapest és Eger, mellettük csak a tavaly negyedik helyen álló Hajdúszoboszló tudta megőrizni pozícióját. Míg az előző évi harmadik helyezett Pécs, és a tőle nem sokkal lemaradó Debrecen is hátrébb csúszott a kedveltségi listán, addig Gyula a tavalyi kilencedikről a harmadik helyre ugrott idén. Hévíznek és Siófoknak is sikerült betörnie a 10 leglátogatottabb település közé.

 

Az elemzés alapján a határon túlra síelésre és városnézésre indultak útnak legtöbben. Szlovákia és Lengyelország síparadicsoma, Donovaly és Zakopane bizonyult a két legvonzóbb úti célnak, míg Krakkó és Prága is nagy számban vonzotta a magyar utazókat.

Látogatóközpontot adtak át Tolcsván a felújított Szirmay-Waldbott kastélyban szombaton, szakemberek a Tokaj-hegyaljai térség idegenforgalmi vonzerejének erősödését várják a több mint 526 millió forintba került, uniós forrásból megvalósult beruházástól.

 

A kastély turisztikai vonzerejének növelése érdekében egy helytörténeti kiállítást hoztak létre, amely az épület történetét, valamint lakóinak életmódját, életük különböző helyszíneit mutatja be.

 

Újjáépítették a főúri szalont, a könyvtárat, valamint a kápolnát, a megújult létesítmény különböző rendezvények megtartását is lehetővé teszi. Úgyszintén megújult a kastélypark is, ahol szabadtéri rendezvényeket lehet szervezni.

 

Csoma Ernő, a település polgármester az avatáson az MTI-nek elmondta: céljuk, hogy Tolcsva visszakerüljön Tokaj-Hegyalja turisztikai térképére. 

 

Hozzátette: a múlt század eleji útikönyvek a kastélyok városaként emlegették az akkor mezővárosi címmel rendelkező települést, ezekre a történelmi épületekre szeretnének alapozni ma is, a tokai borok mellett. Céljuk a kastély felújításának folytatása, amely során a másik szárny kaphatna új funkciókat.

 

Az épületet Héjj Dávid, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke adta át, aki arról beszélt, hogy Tokaj-Hegyalját nem kell kitalálni, hiszen "azt már megtették őseink." Szólt arról is, hogy a fejlesztések akkor lehetnek sikeresek, ha az itt élők elhiszik magukról, hogy ők is sokkal értékesebb részei Magyarországnak, mint ahogyan azt magukról gondolják.

 

Hörcsik Richárd (Fidesz-KDNP) a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: a magyar kormány az utóbbi két évben több mint hárommilliárd forintot fordított Tokaj-Hegyaljára, amelynek már most, a turisztikai szezon kezdetén látszanak az első jelei. A borvidéket érintő fejlesztési program során szinte minden településen épült valamilyen turisztikai attrakció. Ezek a fejlesztések pedig munkahelyeket teremtenek, turistákat vonzanak és Tokaj-Hegyalja fejlődését szolgálják - tette hozzá.

Portugália ízei is megelevenednek a Bartók Béla Boulevard Eleven Tavaszán, május 6-8. között. Európa legnyugatibb országa összművészeti fesztivál keretében mutatja be kultúráját Budapesten.

 

A Bartók Béla Boulevard valamennyi üzlete, étterme, kávézója, galériája a Gellért tértől a Gárdonyi téren át egészen a Feneketlen-tóig bekapcsolódik a május 6-án kezdődő, harmadik Eleven Tavasz kulturális és design fesztiválba, ahol a gasztrokultúra hasonlóan nagy szerepet kap, mint a formatervezés, a zene, a filmművészet vagy az irodalom.

 

A portugálok köztudottan kedvelik a finom ételeket, ezért a kulináris kínálatban saláták, sajtok, szardíniából készült falatkák, tőkehallal ízesített ételek, süteménykülönlegességek, autentikus kávé, portói bor és megannyi finom, újragondolt portugál étel várja a látogatókat.  

 

Az Eleven hétvégén, a Bor és Kézműves üzletben tartott kóstolók során a tokaji és a portói „szembeszállnak” egymással, hogy kiderüljön, melyik bor miben jobb.

 

A portugál kávékultúra szintén megelevenedik a rendezvényen: a Café Gottier-ben eredeti portugál kávé és újragondolt portugál kávésütik kíséretében hallgathatnak előadást a vendégek az ország gasztronómiájáról, receptek, képek, történetek felelevenítésével. 

 

A Gellért szálló színes, tematikus rendezvényeiről is ismert lett az utóbbi években. Most is parádés programokkal csatlakozik a programsorozathoz: a portugál ízeket is bemutató piacot zenés portugál borvacsora koronázza meg szombat este, és vasárnap portugál Sunday brunch várja a vendégeket.

 

 

Legalábbis ezt állítja egy brit weboldal. A Hoppa.com listába rendezte a világ legdrágább és legolcsóbb városait aszerint, hogy egy egynapos tartózkodás hol mennyibe kerül. A 46 desztinációból Budapest bizonyult a legköltséghatékonyabbnak.

 

A weboldal egy egynapos – egy éjszakát is magában foglaló – tartózkodás költségeivel számolt, azt a hat tipikus szolgáltatást figyelembe véve, amelyekre általában költenek a turisták. Ebben egy szállodában eltöltött éjszaka, egy három kilométeres utazás taxival, egy étkezés, egy korsó sör, egy csésze kávé és egy üveg bor átlagára szerepel - írja a Turizmusonline.hu.

 

A legdrágább városok 10-es listáján Dubajt New York, Botswana, Marrakesh, Sydney, London, Szingapúr, Caracas, Cancún és Lima követi, Budapestet pedig sorrendben Tenerife, Bangkok, Hanoi, Fokváros, Faro, Auckland, Korfu, Sharm el Sheikh és Kuala Lumpur előzi meg.