Súlyarányosan nézve a kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, annyi szén-dioxidot termel, mint a sajt, szénlábnyoma pedig fele az egyik leginkább környezetszennyező élelemének, a marhahúsénak – olvasható az Agrárszektor minapi cikkében.
Világszerte évente több mint 9,5 milliárd tonna kávét termelnek, ennek kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár (8,9 ezer milliárd forint). A kávé iránti globális kereslet becslések szerint 2050-re megháromszorozza a termelést, ami hatalmas nyomást jelent az erdőkre és a trópusi régió más élőhelyeire.

 

###ROADBLOCK1###

A University College London munkatársai kiszámolták és összehasonlították a Brazíliából és Vietnamból származó, hagyományos és fenntartható módon termelt arabica kávé szénlábnyomát. Arra jutottak, hogy a kávé termesztési, szállítási és fogyasztási módjának megváltoztatásával akár 77%-kal is csökkenthető lehet a kávé előállításával és élvezetével járó szénkibocsátás.
Egyetlen kilogramm arabica kávé termesztése bármely országban és exportálása Nagy-Britanniába átlagosan 15,33 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár - állapították meg a szakértők. Ez a hagyományos módszerekkel termelt, még nyers, pörkölés előtt álló kávébabra (zöld kávé) vonatkozik.
 
Kevesebb növényvédőszer használatával, az energia- és vízhasználat optimalizálásával, repülőgép helyett hajókkal történő szállítással azonban 3,51 kilogramm szén-dioxidra csökkenthető az egy kilogramm kávéval járó emisszió.

Egy csésze kávé átlagosan 18 gramm zöld kávét tartalmaz, így egy kilogrammból 56 eszpresszó készíthető. Egyetlen eszpresszó szénlábnyoma mintegy 0,28 kilogramm, de fenntartható módon termesztve 0,06 kilogrammra csökkenthető. A tejjel fogyasztott kávé esetében még nagyobb a karbonlábnyom. A latte mintegy 0,55 kilogrammnyi szén kibocsátását okozza, a cappuccino 0,41 kilogrammnyit, a flat white 0,34 kilogrammnyit. A fenntartható módon termesztett kávéból készült italoké viszont csak 0,33 kilogramm, 0,2 kilogramm és 0,13 kilogramm.

 

A tudósok szerint a növényi alapú tejitalok fogyasztása is egy módja lehet a kávézás környezetkímélőbbé tételének. Csökkenti a szénlábnyomot például a kémiai növényvédőszerek organikusra cserélése vagy a farmok megújuló energiával való ellátása. Ha pedig a kávét már származási helyén pörkölik, szállításuk során a jármű kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mivel könnyebbé válnak a kávészemek.

Január 1-jétől adómentessé vált a pálinkafőzés mindazok számára, akik maximum 86 liter, 50 fokos párlatot állítanak elő akár házi, akár bérfőzdei körülmények között – olvasható az Agrárszektoron. Az otthon főzőknek ezentúl nem szükséges a literenkénti 700 forintos adójegyet kiváltaniuk, amennyiben nem lépik túl a jogszabályban rögzített mennyiséget. Ugyanilyen mértékben csökkentek idén a bérfőzdék árai is, mert míg tavaly 1800 forint körüli összeget kellett fizetni egy liter 50 fokos párlatért, mostanra ez átlag 1100 forintra esett. A teljes mennyiséget kihasználó pálinkafőzés éves szinten így 60200 forinttal kerül majd kevesebbe. A magánszemélyek viszont továbbra sem értékesíthetik az így előállított párlatot. 

 

Az elmúlt években az adójegyváltási kötelezettség ellenére is nőtt a nyilvántartásba vett házifőző-készülékek száma, ami 2020 tavaszán meghaladta a 26 ezret. Szakemberek elmondták, miután januártól nagyjából ezer forintba kerül literenként a bérfőzött pálinka, várhatóan sok otthon kísérletező tér majd vissza az ellenőrzött körülmények között készülő minőséghez. A főzdében tavaly egy liter 50 fokos pálinka előállítási ára 1885 forint volt, januártól ez már csak 1150 forintba kerül. Az utóbbi időben azonban a 48 fokost részesítik előnyben, ami literenként 1108 forint. Otthoni körülmények között 350–450 forintba kerülhet egy liter pálinka előállítása.
 

A Nemzeti Pálinkakiválósági Programban idén összesen 44 pálinkakiválóságot díjaztak, és megjelent a Pálinkakiválóságok könyve 2020 is. 2014-ben az Agrárminisztérium életre hívta a Nemzeti Pálinkakiválóság Programot, amit a tavalyi évtől az Országos Pálinka és Törkölypálinka Versenytől függetlenül, teljesen önállóan rendeznek meg. A korábbi évekhez hasonlóan a 2020-as verseny lebonyolítása szakmai elnök vezetésével, az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai főosztály irányításával és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szoros együttműködésével került sor. Az idei versenyre összesen 20 pálinkafőzde, 138 tétellel nevezett, ebből 17 pálinkafőzde 66 tétele került a zsűri elé. A részletes analitikai vizsgálatot a Nébih, az érzékszervi minősítő bírálatot a hagyományoknak megfelelően a magas kvalitású, független szakértőkből álló Pálinkaminősítő Bizottság vakkóstolással végezte. A szakmai zsűri véleménye alapján végül 44 pálinka Pálinkakiválóság, 22 pálinka TOP Pálinkakiválóság minősítést kapott.

 

A tavalyi nagy siker után idén már második alkalommal választották meg a TOP pálinkakiválóságnak minősített pálinkák közül az Agrárminisztérium pálinkáját, amit ezúttal az Árpád és Vadász Pálinkák- Árpád Pálinkatanya Prémium Piros Vilmos nedűje nyert el. A pálinka különlegessége nemcsak gyümölcsösségében rejlik, hanem abban, hogy 2016-ban már megkapta az ország pálinkája címet. Nagy Árpád, a békéscsabai Árpád és Vadász Pálinkák tulajdonosa a díjátadón elmondta, a főzdénél a pálinkakészítés tudománya öt generációra nyúlik vissza, a pálinka iránti szenvedély elengedhetetlen része az életüknek.

 

A korábbi évekhez hasonlóan idén is elkészült a Pálinkakiválóságok Könyve 2020 című kiadvány, amit elektronikus formában a www.nemzetipalinkakivalosag.hu oldalon lehet elérni, de hamarosan nyomtatott formában is megjelenik.

A Miskolczi Borbarátok Társasága Egyesület évente a karácsonyi ünnepek előtt igyekszik letesztelni a Miskolcon található borkínálat minőségét, ár-érték arányát, hogy ajánlásukkal minél finomabb, jó minőségű borok kerülhessenek az ünnepi asztalokra. Az idei Miskolci Hunnia Bor Rangolás borverseny rendhagyó módon COVID-biztosan került megrendezésre az online térben.

A verseny azért számít rendhagyónak, mert a mintákat nem a pincészetek nevezik, azokat az egyesület tagjai válogatják az áruházláncok polcairól. Mint arra a közleményükben felhívják a figyelmet, a széles merítés ellenére egyik boltban sem találtak Bükki borvidékről származó borokat, ezért ott a borászoknál közvetlenül megvásárolható mintákat vették be a borsorba.

„A korábbi évekhez hasonlóan a legnagyobb választék még mindig az Auchanban volt. Évek óta a Metroban lehetett levenni a polcról nagy biztonsággal megfelelő minőségű, jó ár-érték arányú borokat, de az idén ebben a versenyben a Lidl nyert, amely eddig nem volt a mezőny legjobbja” – írják.

A Miskolci Hunnia Bor Rangolás abszolút győztese és a vörös kategória első helyezettje a Bodri Pincészet 2018-as Franci Cabernet Franc-ja. A fehér kategóriában a legjobbnak Kamocsay Ákos 2017-es Premium Olaszrizlingje bizonyult, desszert kategóriában végül a Holdvölgy Pincészet Eloquence 2010-es szamorodnija kapta a legtöbb pontot, a rozáknál a Lisicza Borház 2020-as Néró Rozé-ja szerepelt a legjobban.

Mint összefoglalójukban írják, szerencsére már jó eséllyel lehet 1400 és 2000 forint között jó minőségű fehér-, rosé- és vörösborokat vásárolni. Az idei évben három kategóriában is az alacsonyabb árfekvésű borokból került ki a legjobb értékelésű bor.
 

Az ünnepekre készülődve a Szupermenta program tesztjében 22 gyorsfagyasztott gesztenyepürét és 5 gesztenyemasszát vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Élelmiszerbiztonsági szempontból mindent rendben találtak.
 
A családok karácsonyi asztalára gyakran kerül olyan desszert, amelynek alapvető hozzávalója a gesztenyekészítmény. Éppen ezért az idei év utolsó Szupermenta terméktesztjén – immár az ünnepekre készülve – ezek gyorsfagyasztott változatai kerültek a középpontba.
 
A tesztben résztvevő 27 terméket alapos minőségi és élelmiszerbiztonsági vizsgálatnak vetették alá a szakemberek a Nébih laboratóriumaiban. Az analízis kiterjedt többek között a hamisítás, a zsír-, hamu-, víz-, héj-, cukor- és homoktartalom, valamint a savfok paraméterekre, továbbá növényvédőszer-maradék és mikrobiológiai vizsgálatok is zajlottak. A termékeken összesen 10187 laboratóriumi paramétert vizsgáltak.
 
Megnyugtató, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból mindent rendben találtak a szakemberek, egyéb hibák azonban előfordultak a gesztenyekészítményeknél. A jelölések vizsgálatakor például problémák mutatkoztak a termékek megnevezésével és a tápértékjelöléssel kapcsolatban, továbbá az egészségre, a tápanyag-összetételre és „cukormentességre” vonatkozó állítások közül is volt, ami nem stimmelt. 7 termék esetében jelölési hibák miatt figyelmeztetésben részesülnek az élelmiszer-vállalkozók.
 
A laboratóriumi vizsgálat során az egyik gesztenyepüré víztartalma és savfoka is meghaladta a megengedett felső határértéket, míg két gesztenyemassza és egy gesztenyepüré esetében a víztartalom, egy gesztenyepürénél pedig a cukortartalom volt a megengedettnél magasabb. Egy gesztenyepüré „alulteljesített” a teszten: ennek a hamutartalma nem érte el a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt minimum értéket.

Összesen 6 termék esetében– 4 terméknél jelölési és minőségi hiba együttes jelenléte, 2 termék esetében pedig minőségi hiba miatt –élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabnak ki a hatósági felügyelők, melynek összege 1.200.000 forint. A szabályszegő élelmiszer-előállítóknak és forgalmazóknak ezúttal is határidővel ellátott intézkedési tervet kell készíteniük a hibák kijavítására.
 
A kedveltségi vizsgálaton ezúttal is szakértő és laikus kóstolók pontozták a termékeket. Az ínyenc bírák a gyorsfagyasztott gesztenyemasszák rangsorában a „Maroni Natúr gyorsfagyasztott gesztenyemassza cukor és aromák hozzáadása nélkül” terméket juttatták a dobogó legfelső fokára. A gyorsfagyasztott gesztenyepürék versenyében pedig a „Fine Life gyorsfagyasztott gesztenyepüré, 72% gesztenyebél tartalommal” érdemelte ki az első helyet.
 
További információk, érdekességek és a részletes vizsgálati eredmények elérhetők a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán.
 

A 2000-es évek elejéhez képest nőtt a fogyasztás mértéke, mégis hozzávetőleg csak a felét fogyasztjuk annak, ami a napi előírt átlag lenne - derül ki a citygreen.hu közleményéből. A kisgyerekes családok is alig érik el a napi 300 gramm friss gyümölcs és zöldség fogyasztást naponta.

Zöldségfogyasztás tekintetében a legutolsók vagyunk Európában, a hazai lakosság mindössze 30%-a fogyaszt naponta zöldséget. Az első Írország 84%-kal, de öt ország kivételével mindegyik Európai Uniós állam eléri az 50%-ot. Gyümölcsfogyasztás tekintetében kicsit jobb a helyzet, de a 40% sem számít jó eredménynek. Nem meglepő, hogy e tekintetben a mediterrán országok vezetnek, ahol a lakosság 70-80%-a fogyaszt naponta legalább egyszer gyümölcsöt, de a skandináv országok is elég elől végeznek ezen a listán.

A szükséges napi vitamin-, ásványi anyag és rostbevitel fedezése miatt legalább 4 adagot, vagyis min. 400 grammot kellene fogyasztanunk, de a szakemberek 600 gramm körüli mennyiséget javasolnak. Ennek a mennyiségnek 1/3 része gyümölcsből, 2/3 része pedig zöldségből kellene, hogy álljon. Szinte mindegy is, hogy milyen formában fogyasztjuk a zöldségeket, a legfontosabb, hogy változatosan táplálkozzunk, mivel az egyes zöldségek és gyümölcsök szénhidrát, rost, fehérje, zsír, vitamin és ásványi anyag értékei nagyon változók.

Több bort fogyasztunk a koronavírus-járvány kitörése óta, és jellemzően otthon tesszük ezt – derül ki abból az online kutatásból, amelyet 1309 ember megkérdezésével készített októberben és novemberben a 2019-ben Év Bortermelője díjjal kitüntetett Koch Csaba. Erősödik a webshopból történő vásárlás, akár közvetlenül a termelőtől. A legnépszerűbb árkategória a kutatás szerint az 1000-2000 forintos tartomány.

 

A megkérdezettek 34 százaléka rendelt már bort webshopból az elmúlt hónapokban, akár borkereskedéstől, akár direktben, a termelőtől – derül ki abból az online kutatásból, amelyet 1309 ember megkérdezésével készített októberben és novemberben az Év Bortermelője díjjal kitüntetett Koch Csaba.

A többség még mindig személyesen szerzi be kedvenc nedűjét: 37,8 százalék elsősorban szupermarketben, 18,4 százalék pedig borkereskedésben vásárolja meg.

A megkérdezettek 12 százaléka úgy nyilatkozott, változtak borfogyasztási szokásai a koronavírus-pandémia kitörése óta: több bort fogyasztanak, ám jellemzően otthon. Naponta ugyanakkor csupán 6 százalék iszik bort, a legtöbben (50,1%) hetente 1-2 alkalommal nyitnak palackot.

„A kutatás alapján a fehérbor a legnépszerűbb kategória; a válaszadók 62,4 százaléka fogyaszt szívesen különböző fehérborokat. A vörösbor a második helyezett (59,6%-kal), a rozé pedig a 3. helyen végzett 49,8 százalékkal. Elmondható, hogy az elmúlt időszakban a némileg visszaszorult a rozé fogyasztás, de még mindig nagyon népszerű. A vásárlók körében az első helyen a száraz kategória, a második pedig az édes bor végzett” – tájékoztat Koch Csaba.

A válaszadók több mint fele 1000-2000 forint közötti összegért választ bort legszívesebben, és összességében a válaszadók 88 százaléka 3000 forint alatti árfekvésű terméket preferál. Amennyiben ajándékba választunk bort, egy kicsit gálánsabbak vagyunk: a legtöbben (39,2%) 2000-3000 forint közötti árfekvésű terméket vásárolnak, 18,8 százalékuk pedig akár 5000 forintig is elmegy.

„A fogyasztók többsége úgy véli, hogy nem feltétlenül van szoros összefüggés a bor ára és minősége között, ezért a választás leggyakrabban a közép árkategóriájú jó minőségű borokra esik. A vásárlók számára a bor kiválasztásának legfontosabb szempontjai: a név, a márkaismertség, a bor címke és a borászat elnyert díjak feltűntetése a palackon. A felmérés eredménye alapján a fogyasztók 80 százalékánál döntő szempont a bor vagy a borászat díjnyertes minősítése. A vásárlási szokások alapján kijelenthető, hogy a megkérdezettek nagy része előnyben részesíti a magyar borokat a külföldi borokkal szemben (a válaszadók 44,7%-a nem fogyaszt külföldi bort); ami rendkívül örömteli eredmény a magyar borok számára” – mondja a felmérés kapcsán Evans Victoria, a 2020-as év Sommelier Bajnoka.
 

A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete idén hagyományteremtő céllal hirdette meg az Év Bejglije versenyt. Az Ipartestület népszerű szakmai versenyei – az Év Fagylaltja és a Magyarország Tortája versenyek – mellett ennek a megmérettetésnek az a célja, hogy felhívja a figyelmet a kiváló alapanyagokból készült ünnepi süteményekre és népszerűsítse a kézműves bejglit az igazi minőséget kereső fogyasztók körében.

„Hagyományos diós”, „Hagyományos mákos” és „Ínyenc” kategóriában lehetett nevezni a versenyre.

Az Ínyenc kategóriában bármely olyan ízesítésű és töltelékű bejglivel lehetett nevezni, aminek a jellegét meghatározó alapanyaga szerepel az Élelmiszerkönyv irányelvében felsorolt felhasználható anyagok között. Ebben a kategóriában indulhattak a vegyes töltelékű, különleges bejglik is.

A három kategóriában összesen 56 bejglit kóstolt és értékelt a neves szakmai zsűri. A zsűri tagjai voltak:

Íme a versenyeredmények:

Hagyományos diós kategóriában:

Hagyományos mákos kategóriában:

  
Ínyenc kategóriában:

 

Idén először rendezték meg civil kezdeményezésként az Év Szaloncukra versenyt. A megmérettetésre az összes hazai gyártó meghívást kapott és szabadon dönthettek, hogy részt vesznek-e, illetve, hogy a teljes szaloncukor kínálatukból hányat indítanak el a versenyben.

A zsűrizésben az Év Szaloncukra Facebook és Instagram követői közül többeknek is lehetőséget biztosítottak a kóstolásra, de mellettük a Szeretem a csokit YouTube csatorna videós párosa a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége, a CÖLI lisztérzékenyeket képviselő egyesület és a Nagycsaládosok Kispesti Egyesületének tagjai és vezetői is segítségére voltak a csapatnak.

Az Év Szaloncukra verseny első helyén a kiskunlacházi Demeter Chocolate sós-karamellás szaloncukra, második helyen a gyulai Kézműves Cukrászda kókuszkrémes szaloncukra, míg a harmadik helyen a maklári Stühmer pisztácia krémes szaloncukra végzett.

 

A versenyen több alkoholos szaloncukrot is díjaztak. Második lett kézműves kategóriában a Demeter Chocolate Irsai Olivér szőlőpálinkás szaloncukra, míg a  Damniczki cukrászda vörösboros-málna (benne szekszárdi merlot-val) szaloncukra az év laktózmentes szaloncukra címet nyerte el.
 
A díjazottak:

 

Az Év Szaloncukra győztesei:
1. Demeter Chocolate - sós-karamellás szaloncukor
2. Kézműves Cukrászda (Gyula) - kókuszkrémes szaloncukor
3. Stühmer - pisztácia krémes szaloncukor

 

Az Év Kézműves szaloncukrai:
1. Kézműves Cukrászda (Gyula) - mogyorónugátos tejcsokoládés szaloncukor
2. Demeter Chocolate - Irsai Olivér szőlőpálinkás szaloncukor
3. Sulyán Cukrászda - sós-tökmagos fehércsokoládés trüffel szaloncukor

 

Az Év Cukormentes szaloncukrai:
1. Sulyán Cukrászda - mandulás-aszalt szilvás-diós étcsokis szaloncukor (édesítőszert sem tartalmaz)
2. Stühmer - mogyorókrémmel töltött tejcsokoládé szaloncukor
3. Tesco Finest - mandulás-csokoládés szaloncukor

 

Az Év Laktózmentes szaloncukrai:
1. Damniczki Cukrászda - vörösboros-málna (a szekszárdi Mészáros Pál Pincészet Merlotjával) szaloncukor
2. Lissé - Lissé Fitt Rumos-kakaós szaloncukor
3. Chocco Garden - banánhabos szaloncukor 

 

Az Év gluténmentes szaloncukrai:
1. Upper Bars - belga étcsokoládéba mártott narancsos szaloncukor
2. Majomkenyér - mogyoróvajas szaloncukor
3. Szerencsi - Paleobon mogyorókrémmel töltött szaloncukor

 

Az Év szaloncukra 499 Ft/100g alatti árkategóriában:
1. Tesco - karamell krémmel töltött szaloncukor
2. Dolcetta - Csendes Éj - Rumos-kakaós szaloncukor
3. Auchan - tejkaramellás szaloncukor

 

Chocco Garden - meggyes szaloncukra szaloncukor

 

Piros Mogyorós - kókusz (egész mogyoróval a közepén) szaloncukor

 

esco banános-ropogós és málnás-robbanócukorkás szaloncukor