A hungarikumok újabb eszközt kínálnak a turizmus fejlesztésében, ezt a lehetőséget tudatosan célszerű használni a turisztikai programok megtervezésében - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára február 25-én Budapesten egy szakmai tanácskozáson. 

 

Szakáli István Loránd megjegyezte, hogy a Hungarikumok Gyűjteményében most még kevés a turizmus és vendéglátás szakterületéről származó hungarikum, de ezek száma növelhető. A hungarikumok között számos olyan érték található, mint például a mohácsi busójárás, a herendi porcelán vagy a Budai Várnegyed, amelyekben további turisztikai potenciál rejlik  - tette hozzá.

 

Úgy vélte, a fejlődés szempontjából megkerülhetetlen az együttműködés a turisztikai és a hungarikum terület között.

 

V. Németh Zsolt, az agrártárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy három éve, amikor megszületett a hungarikum törvény, az volt a célkitűzés, hogy széles körben lehessen összegyűjteni a magyarság számára fontos értékeket. Meg kell őrizni és meg kell ismertetni széles körben azokat az értékeket, amelyek a magyarság termelési kultúrájához, életének legkülönbözőbb területeihez kötődnek - mondta.

 

Jandala Csilla, a Hungarikumok a turizmusban, turizmus a hungarikumokért című konferenciát vendégül látó Edutus Főiskola rektora az MTI-nek elmondta: a mostani szakmai véleménycsere azért fontos, mert a hungarikumok vonzerőt jelenthetnek a turizmusban. Az ezekre épülő turisztikai kínálat egyedivé tehet egy-egy térséget, és Magyarországot is - tette hozzá.

Egy olasz gasztrokalauz sommelier-je írt értékelést a Lidl egyik borkatalógusához, de egy reklámújsághoz képest meglehetősen őszinte értékelések születtek - írja a HVG.hu.

 

A hazai Lidl-katalógusokból is ismerős lehet, hogy a borkínálat egyes darabjai mellett szerepel értékelés is. 

 

A Lidl olasz hálózatának borkínálatát a Gambero Rosso nevű gasztrokalauz szakértői értékelték, így a reklámújságokban megszokott jóindulatú értékelésekhez képest a Gambero Rosso sommelier-i elvhű módon a negatívumokat is bátran megosztották a vásárlókkal.

 

A katalógus olyan megjegyzéseket tartlmaz, mint a "még menthető", a "talán kissé túl édes", a "sós, keserű, egy kissé szulfitos, de összességében élvezhető", vagy a "kormos ízű".

A németországi Hamburgban betiltották a kávékapszulák használatát, mert azok hihetetlen mennyiségű műanyaghulladékot termelnek. 

 

A város új, 150 oldalas, „zöld” intézkedéscsomagjában az egyszer használatos csomagolások középületben történő felhasználása is tiltólistára került. Többek között a palackozott vizeket és söröket, illetve a műanyagtányérokat és –evőeszközöket érintik a változások.  A klóralapú tisztítószereknek és a szennyező légfrissítőknek a jókora Hanza-településen szintén befellegzett - írja az Élelmiszeronline.hu.

 

A Nespresso egyik szóvivője a Metro.co.uk-nek így fogalmazott: „A Nespresso globális kapacitása a használt kapszulák 80%-ának újrafeldolgozására alkalmas, a cég 31 országban 14 000 kapszulagyűjtőponttal rendelkezik, a célja pedig az, hogy 2020-ra a 100%-os újrafeldolgozási arányt is elérje.”

Franciaországban használják a legtöbb növényvédő szert, és azon belül is Bordeaux-ban. A világhírű borvidék éghajlata miatt is szükséges lehet a sokszori permetezés. „Gironde tartományban a legsúlyosabb a helyzet, amelynek Bordeaux a központja. A második és harmadik helyen is borvidékek találhatók: Pays Nantais (Muscadet) és Champagne” - írja A Művelt Alkoholista.

 

„A szőlőtermesztésben alkalmazott vegyszerek veszélyessége folyamatosan napirenden van Franciaországban. A legutóbbi nagy port kavart eset az a 2013-ban lezárult precedensértékű ügy volt, amelyben hét évnyi pereskedés után kártérítést ítéltek meg egy bergerac-i szőlőmunkásnak, aki 2007 nyarán kórházi kezelésre szorult, miután olyan területre küldték dolgozni, ahol kevesebb, mint 12 órával korábban permeteztek.”

 

A 2016. február 24-én a Pécsi Tudományegyetem 180 regisztrált hallgatója vett részt az Állam- és Jogtudományi Karon megtartott Nagy Egyetemi Borteszten, amely a tavalyi évben elindult és Európa-szerte egyedülálló, országos borgasztronómiai és sportesemény, a Nemzeti Bor Maraton hivatalos betétrendezvénye. A szervezők megfogalmazása szerint a Nagy Egyetemi Borteszt azt a célt szolgálja, hogy interaktív módon segítse elő a kulturált, minőségi és mértékletes borfogyasztás elterjedését a jövő fogyasztói, az egyetemisták körében.

 

A Nagy Egyetemi Borteszt pécsi állomásán elsőként Kielmayer Kristian, a Földművelésügyi Minisztérium szakértője tartott előadást a Nemzeti Borkiválóság Programról, valamint az extrém bortermelő vidékekről. Ezt követően a szervezők felmérték a hallgatók fogyasztói szokásait, majd Sánta Zoltán nemzetközi borakadémikus, a Borkollégium szakoktatója  a borkóstolás alapjaival ismertette meg a jelenlévőket. 

 

Az elméleti felkészítést követően az egyetemisták végig kóstolhattak egy, a Bock, a Frittmann és a Koch borászatok, Gere Attila Pincészetének, továbbá a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének borait tartalmazó borsort. A kóstolás után a résztvevők – az első hazai, bortesztelésre kifejlesztett mobilapplikációval ¬–, az ingyenesen letölthető Bortext alkalmazással pontozták a borokat, azok zamata és illata, valamint összbenyomásuk alapján.

 

 

„A Nagy Egyetemi Borteszt résztvevőinek száma a 2015/2016-os évadban országosan megközelíti az ezer főt” - mondta el a pécsi eseményen Balla Attila. A Nemzeti Bor Maraton programigazgatója arról is beszámolt, hogy Koch Csabához, a Nemzeti Bor Maraton főtámogatójához az idei évtől négy további – Év Bortermelője díjjal jutalmazott – sztárborász, Tiffán Ede, Bock József és Gere Attila villányi termelők, valamint Frittmann János, a Kunság első számú borásza is csatlakozott. 

 

A tavaly májusban első alkalommal megrendezett Nemzeti Bor Maraton azzal a céllal indult útjára, hogy nemzeti sikerágazatainkat – borvidékeinket és a sportot – összekötve, egy újfajta közösségi élményműfaj megteremtésével hozzájáruljon ezek népszerűsítéséhez és hazánk turisztikai vonzerejének növeléséhez. Az idén május 13. és 22. között megrendezésre kerülő és az ország 121 települését érintő II.

 

Nemzeti Bor Maratonról a szervezők március elejére ígértek részleteket, annyit azonban elárultak a Nagy Egyetemi Borteszt pécsi állomásán, hogy az idei indulóknak már nem csak a futócipőjüket kell majd bekészíteniük.

Újítások, köztük a szívélyesebb fogadtatás és a személyre szabott kiszolgálás előfutáraként nyílt meg újra a világ legnagyobb forgalmú McDonald's gyorsbüféje a párizsi Champs-Élysées sugárúton.

 

Az újítások részét képezi a vendégek gyorsabb kiszolgálását segítő sorszámautomata, a hosztok és hosztesszek alkalmazása, az egyéni kívánságokat kielégítő ételkészítés, prémiumminőségű hamburgerek bevezetése, salátabár, megújult fagyikínálat. 

 

A renoválás után a gyorsétterem 180 fokos kilátást nyújt Párizs leghíresebb sugárútjára, a Champs-Élysées-re.

 

A félévi felújítás után a hétvégén újra átadott étterem 2014-ben 13,5 millió euró (több mint 4 milliárd forint) árbevételt ért el, megelőzve a Párizs melletti Disney Village-ben, a moszkvai Puskin téren és a párizsi Défense negyedben lévő vendéglőket. 

 

A multinacionális étteremlánc legnagyobb forgalmú, 470 férőhelyes egysége évente 1,825 millió, vagyis napi 5000 vendéget szolgál ki, idénytől függően 180-230 embert foglalkoztat.

Először kapott három Michelin-csillagot skandináv étterem: a koppenhágai Geranium és az oslói Maaemo is megkapta a legmagasabb elismerést, a Restaurant című brit magazin által több évben is a világ legjobbjának választott koppenhágai Nomának viszont be kellett érnie két csillaggal.

 

A Geranium séfje, Rasmus Kofoed a világ egyik legjobb szakácsának számít, 2011-ben megnyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsversenyt. Étterme kreációi a honlapjuk szerint "minden érzéket megragadnak". Kofoed a szerdai ünnepélyes átadó után elmondta: nagy meglepetés volt számára az elismerés, de az érzés "isteni". Ezzel a Geranium beelőzte a szintén koppenhágai világhírű Noma éttermet, amely "csak" két csillaggal büszkélkedhet. 

 

René Redzepi séf vendéglőjét, a Nomát 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben is a világ legjobbjának nevezte a Restaurant brit gasztronómiai magazin.

 

A norvég fővárosban lévő Maaemo konyhafőnöke, Esben Holmboe Ban a kevés asztalból álló étteremben húszfogásos menüket készít, melyeket az északi természet inspirál.

 

A világon mindössze 116 étterem büszkélkedhet három Michelin-csillaggal.

 

A francia gasztronómia bibliájaként számon tartott Michelin-kalauz az azonos nevű ismert francia gumiabroncsgyár gondozásában jelent meg 1900-ban még kicsiny füzet formájában 35 ezer példányban és ingyen osztogatták. A csillagos besorolással az 1920-as években egészítették ki a felsorolást.

 

Az eredetileg csupán Franciaországot felölelő kulináris útmutató ma már világszerte kéttucat ország 160 ezer éttermének besorolását végzi el évente megjelenő kiadványaiban. A kiosztott csillagokat világszerte a minőség biztosítékaként ismerik el.