Főoldal / Fröccs / Újfajta rendszer szerint elemezték az olaszrizlingeket

Fröccs

Újfajta rendszer szerint elemezték az olaszrizlingeket

Január 29. 12:02
Újfajta rendszer szerint elemezték az olaszrizlingeket
Fotó: Szabó Miklós
 
26 helyi borászat részvételével január utolsó hétvégéjén lezajlott Csopakon az Olaszrizling Szerintünk rendezvény. A szakmai nappal egybekötött kóstoló idén nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Jásdi Pince és a Szent Donát Birtok közös szervezésében. A szombati nyílt sétálókóstolót egy zárt körű szakmai nap előzte meg, amelyen a 26 kiállító pincészet egy-egy tételét kóstolták meg egymás társaságában maguk a borászok.

Az előző évekhez képest idén három kategóriában Balaton-bor, Hegy-bor (pl. Csopaki, Badacsonyi stb.) és dűlős bor (Sóskút, Panoráma) mutatták be boraikat a résztvevők. A szakmai beszélgetések fókuszában így a különböző borkategóriák viszonya, illetve az egyes kategóriák követelményei álltak.

Újdonság volt, hogy a borok értékelése idén úgynevezett „origó” pontozásos rendszerben történt. „Gyakorlatilag a kóstolón arról kellett mindenkinek döntenie, hogy az adott tétel megfelel-e annak a képnek, amit ő-maga pl. egy Balaton-bortól, hegy-bortól stb. elvár. A tétel az-e, ami, vagy kicsit, zavaróan vagy elfogadhatatlanul eltér attól” – magyarázza Jásdi István. A 2016-ban bevezett BalatonBor kategória után így elkezdődött a két magasabb szint meghatározása is. A záró szakmai vacsorán a vendégek először kóstolhatták a balatoni olaszrizling piramus három szintjét (Balaton-Hegy-Dűlő) egy sorban.

A szakmai napot másnap délután a nagyközönség számára is nyilvános sétálókóstoló követte, amely két helyszínen, a Jásdi Borteraszon és a Szent Donát Birtokhoz tartozó Márga Bisztróban került megrendezésre. 
 

Tokaj nagy dobásra készül 2023-ban

Január 29. 11:08
Együttműködik Debrecen és Tokaj a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerése érdekében – jelentette be január 26-án Posta György, Tokaj polgármestere.

A polgármester elmondta: Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével megegyeztek arról, amennyiben a hajdú-bihari megyeszékhely nyerné el a magyar pályázók közül az Európa Kulturális Fővárosa címet, Tokaj is részese lehet a programnak. A részleteket később dolgozzák ki.
 
Tokaj 2016-ban erdetileg önállóan is ringe akart szállni a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért, a pályázat elkészítésének több százmilliós költsége miatt azonban végül mégsem pályáztak.

Az EKF címre a tavaly decemberi határidőig hét város (Győr, Eger, Veszprém, Szombathely, Székesfehérvár, Gödöllő és Debrecen) nyújtott be pályázatot. A győztes város nevének kihirdetése 2018 végére várható.
 

Elhunyt a "valaha volt legjobb bor" készítője

Január 23. 13:53
88 éves korában január 21-én elhunyt az olaszországi Piemont legendás borásza, Bruno Giacosa.

Giacosa elsősorban az 1960-as évektől készített Barbaresco és Barolo borairól ismert. Érdekesség, hogy bár a családnak is volt borászata, boraihoz kezdetben vásárolta a szőlőt, első saját kertjére csak 1982-ben tett szert.

Professzionalizmusára jellemző, hogy keveset szerepelt a nyilvánosság előtt, azt tartotta, a borainak kell beszélnie helyette. 2006-ban például nem hozott forgalomba Barolo-t és Barbaresco-t, egyszerűen mert nem volt elégedett az évjárattal. 1971-es Santo Stefano Barbaresco Riserva Speciale borát Ian D’Agata neves és többszörösen kitüntetett borszakíró „a valaha volt legjobb olasz bornak” nevezte.
 
Legendás borászatát két lánya viszi tovább. 
 

Brüsszel kimondta, nem szabad pálinkának nevezni a pálinkát

Január 23. 08:49
Nem teszik ma lehetővé az uniós előírások, hogy az Erdélyben előállított párlatok címkéin is használni lehessen a pálinka megnevezést. Ez annak kapcsán derült ki, hogy a napokban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt ígérte, Magyarország jogi megoldást keres az erdélyi névhasználatra. Jelenleg a pálinka földrajzi eredetvédelemmel rendelkezik az EU-ban, és kereskedelmi céllal csak Magyarországon, illetve négy ausztriai megyében lehet előállítani ilyen megnevezéssel gyümölcspárlatokat.
 
A Magyar Pálinka Lovagrend decemberben Erdélyben megállapodott arról, hogy a köznapi szóhasználatban viszont használható a pálinka megnevezés. A kereskedelmi forgalomba került párlatoknál a törvényi előírásoknak megfelelően Erdélyben a címkén továbbra sem szerepelhet a pálinka megnevezés. Ezen felül mindkét lovagrend tagjai betartják a pálinkával kapcsolatos, mindenkor érvényes törvényi előírásokat.

A magyar szervezet nemrégiben a Vajdasági Pálinka Lovagrenddel is megállapodást írt alá, amelyben az ottani pálinkatermelők szintén tudomásul vették a pálinkára és a párlatokra vonatkozó előírásokat attól függetlenül, hogy Szerbia nem tagja az Európai Uniónak. A köznapi használatban itt is lehet használni a pálinka szót. Jelenleg a felvidéki lovagrenddel készítenek elő hasonló szerződést.
 
Románia egyébként már kétszer is kérvényezte hivatalosan az Európai Uniónál, hogy a pálinka elnevezést használni lehessen az ott előállított gyümölcspárlatokra is. Brüsszel viszont a kéréseket éppen arra hivatkozva utasította el, hogy az uniós szabályozás szerint csak azt a párlatot hívhatják pálinkának, amely Magyarországon, illetve a négy ausztriai megyében termett gyümölcsből készült.
 

Végre egy élelmiszer, amiből a magyarok 96 százaléka a hazait választja

Január 18. 10:05
A magyarok 96 százaléka hazai sört fogyaszt – legalábbis ezt állítják a beerporn.hu 2017 őszén indított online felmérésének kitöltői. A sörfogyasztási szokásainkat vizsgáló internetes kérdőivet összesen 3315-en töltötték ki.

Az is kiderült többek között, hogy a magyar sörfogyasztók csaknem 40 százaléka hetente fogyaszt sört, 32 százalékuk hetente többször is, 100-ból nyolcan pedig naponta. A válaszadók kétharmada a csapolt sört részesíti előnyben, 29 százalék választja az üvegest, 4 százalék pedig a dobozost, ha mindhárom kiszerelés elérhető.

Ha a magyarok mégis import sörre fanyalodnak, akkor a cseh sörök a nyerők, őket követik népszerűségben a német és a belga sörök. A felmérésben résztvevők háromnegyede állítja, hogy fogyaszt kisüzemi söröket. Szintén jól kiadja a kérdőív a másik jelenleg tapasztalható nagy divatirányzatot, az IPA sörök népszerűségét. A megkérdezettek 80 százaléka a kedvelt sörök közé sorolta. A stoutokat és a portereket 40 százalék jelölte be.
 

Elképesztően sok mindenre jó a szervezetnek a szőlőmag

Január 17. 14:03
A villányi Gere Attila Pincészet már 2010 óta foglalkozik a bortermelés mellett a szőlőmag és -héj feldolgozásával. Ez a folyamat ma már teljes egészében a pincészet saját üzemében, saját, bio művelésű szőlőterületek alapanyagának felhasználásával zajlik.  A szőlőmagból egyrészt szőlőmag olaj, másrészt pedig szőlőmag őrlemény készül. Az összegyűjtött magból először kipréselik az olajat, majd ezután megőrölik. Mivel a szőlőmag egészben vagy csak szimplán szétrágva nem tudja kifejteni jótékony hatását, ezért mindenképpen szükséges a porítása, hogy a benne rejlő hatóanyagok a felszínre kerüljenek. Található a kínálatban kékszőlőmag, és -héj mikro őrlemény, az első olyan hazai szőlőmag termék, amely speciális mikro őrlési technikával készül, így az értékes bioaktív anyagok felszívódása rendkívül hatékony.     
 
2012-ben bizonyítást nyert, hogy a Gere féle szőlőmag- és szőlőhéj őrlemény rendelkezik a szőlő legjelentősebb antioxidáns vegyületeivel (quercetin, malvidin, rutin, rezveratrol). A Pácsi Tudományegyetemen végzett állatkísérletek egyértelműen alátámasztották a gyulladásos folyamatok, így a daganatok kialakulásában betöltött gátló hatását és a szív oxigén hiányos károsodásának kivédésében betöltött jótékony hatását. A mag további, jótékony alkotóelemei közé tartozik a boron, bioflavin, P-vitamin, a kálium, nátrium, kalcium, magnézium, illetve bizonyos nyomelemek, mint a vas, réz, molibdén, mangán stb., amik a polifenolokkal együtt védik idegrendszerünket.
 
1936-ban Dr. Szentgyörgyi Albert (a C-vitaminnal kapcsolatos munkájáért 1937-ben kapott Nobel-díjat) írt először a szőlőmag kedvező hatásáról.

A szomszédban rendezik meg a világ egyik leghíresebb borversenyét

Január 17. 11:21
Az ausztriai Grazban rendezik idén a Concours Mondial du Sauvignon-t. A március 2-3-án zajló verseny a világ egyik legnagyobb presztizsű fehérboros seregszemléje. Tavaly 22 országból összesen 861 bort küldtek be, ezeket egy 65 tagú, nemzetközi borszakértőből álló zsűri véleményezte.

A sauvignon blanc a 21. század egyik feltörekvő szőlőfajtája. Az ezredforduló óta a világban megduplázódott a termőterületeinek nagysága, ma a világ 8. legnagyobb mennyiségben termesztett borszőlője. Tavaly óta van már Nemzetközi Sauvignon Blanc nap is.

Már a borászatokat is elérte a vízhiány Dél-Afrikában

Január 15. 15:37
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Dél-Afrika nyugati részét sújtó súlyos szárazság és vízhiány (ami miatt már a főváros vízellátása is veszélyben van) a 2018-as szőlőtermésre is hatással lehet. Becslések szerint, ha nem áll be jelentős fordulat az időjárásban, akár 50%-os is lehet a terméscsökkenés a tavalyi évhez képest.

A Francois Viljoen, a dél-afrikai borászatokat összefogó VinPro egyik vezetője szerint mostanáig a kelleténél 40-60%-kal kevesebb vizet kaptak a szőlők Dél-Afrikában. Enyhíti a mostani szárazság hatásait, hogy tavaly októberben és novemberben nagy esőzések voltak a térségben. Azt megelőzően, szeptember végén, viszont több régióban is fagykárról számoltak be a gazdák, ami valószínűleg szintén visszaesést fog hozni.
 
Viljoen emlékeztetett, 2017-ben is szárazság tombolt az országban, még ha nem is ilyen mértékű, mégis majd másfél százalékkal több szőlőt tudtak szüretelni az előző évhez képest, „mivel a száraz, szeles időjárás miatt sokkal kevesebb volt a kártevő és végig egészséges tudott maradni a szőlő”.

Miközben a mennyiséget illetően komoly félelmek vannak, a várható minőséget tekintetében a dél-afrikai borászok egyöntetűen pozitívan nyilatkoznak eddig az évről.
 

Egy kutatás állítja: a férfiak egy bizonyos tulajdonsága erősen befolyásolja, mennyit isznak a nők

Január 11. 15:04
A University of South Florida pszichológiai intézetének most nyilvánosságra hozott kutatása szerint a férfiak illata befolyással van arra, mennyi alkoholt isznak a társaságukban a nők. A kísérletben 21 és 31 év közötti nők vettek részt, összesen 103-an. A kutatás valódi célját nem árulták el nekik, úgy tudták, férfi parfümökkel és italokkal kapcsolatos fogyasztói felmérésben vesznek részt.

A teszt során parfümériákból ismert papír tesztcsíkok felére androsztenont (ez egy a nemi vágykeltéshez hozzájáruló feromon, a férfiak hónaljának mirigye termeli), a többire tiszta vizet fecskendeztek. A kísérletben részt vevő nők ezen kívül két pohár alkoholmentes sört is kaptak. Azok a nők, akik az androsztenonnal átitatott tesztcsíkot kapták, 10 perc leforgása alatt 10 százalékkal többet fogyasztottak a sörből.

„Arra a következtetésre jutottunk, hogy a férfiak által kibocsátott illatok, szagok tudat alatt fokozhatják az alkohol utáni vágyat. Ennek oka mélyen gyökerezik a kultúránkban: az alkoholhoz gyakran társítjuk a szexet” – áll a tanulmány összefoglalójában.

A kutatók előrebocsátják, a laboratóriumi eredményekből nem következik egyenesen, hogy ez az összefüggés a valós életkörülmények között is ugyanilyen egyértelműen tetten érhető. Azt mindenesetre bizonyosra lehet venni, hogy a szagok, illatok valamiféle befolyással vannak például alkoholfogyasztási szokásainkra.