Az olívaolajok között is számos eltérés van, több tényező is befolyásolja, hogy milyen íze lesz a készterméknek. Az azonban vitathatatlan, hogy a legjobb olívaolajakat a medeiterrán országokban állítják elő, mint Olazország, Sapnyolország, Görögország, Portugália és Dél-Franciaország. 

 

„A szőlő ugyanis ugyanúgy, mint az olajbogyó (az Olea europaea növény termése, idegen néven olíva) a legrégebbi növények közé tartozik a mediterrán területeken. Mindkettőnél fontos a gondos ápolás, a metszés, a terroir, és persze az optimális szüreti időpont. Szóval ami a szőlőnél, többnyire ugyanaz az olívaolajnál is garancia a jó minőségre. Hasonlóság továbbá, hogy a különböző tételek íze, ízvilága jelentősen eltérhet egymástól a minőségtől függetlenül is” - írja a Vinoport.hu

 

14 sörmárkát vizsgált a müncheni Környezetvédelmi Intézet, és több esetben is potenciális rákkeltő gyomirtót találtak bennük. 

 

Az intézet szerint a sörök alapanyagául szolgáló gabonával jutott be a glifozát az italokba, mert Németországban rutinszerűen használják a mezőgazdaságban. A legtöbbet, literenként 29,74 mikrogrammot a Hasseröder nevű gyár sörében találták. A legalacsonyabb értéket a Bavarian Augustiner söreinél mérték, ezekben csak 0,46 mikrogramm volt. Viszont még ez a csekélynek tűnő mennyiség is több mint négyszerese annak a 0,1 mikrogrammnak, ami az ivóvízben a törvény szerint megengedett - írja az Index.hu.

 

Az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. minden eddiginél korábban szerződést köt a történelmi borvidék szőlőtermesztőivel az idén, és már a felvásárlási árakat is meghirdette - közölte a társaság.

 

A tájékoztatás szerint a cég már az elmúlt év végén tájékoztatta partnereit az új felvásárlási árakról, és a korábbi gyakorlattal szemben az idén már február közepén elkezdődtek a szerződéskötések a gazdákkal. Ezek várhatóan március végén zárulnak le, így a szőlészek már most tudhatják, hogy korai vagy késői szüretre koncentráljanak.

 

A kereskedőház az idén mintegy 1400 szőlőtermesztővel köt szerződést, a tervek szerint 85 ezer mázsa szőlőt vásárol majd fel tőlük.

 

A szerződéskötéseket a volt és újonnan jelentkezett termelők területeinek felmérése előzte meg, ezt a kereskedőház által kifejlesztett, komplex termőhelyi potenciál- és ültetvényállapot-felmérésre alapozva, ültetvényellenőrök közreműködésével végezték el. Minden terület egyedi azonosítót kapott, amelynek segítségével a keletkezett adatok begyűjtése, feldolgozása, elemzése egy automatizált rendszerben, elektronikus úton történik. Ez jelentősen gyorsítja az információkezelést és -áramlást, valamint a borászat és a partnerek közötti kommunikációt - közölte a társaság.

 

A közlemény kitér arra, hogy a felvásárlási áraknál a tavalyihoz képest „nagyságrendi változás nem történt”. A borászat ugyanakkor a partnerek számára kedvezőbb sávozást alakított ki - tették hozzá. 

 

A termelők a furmint, hárslevelű, sárgamuskotályos szőlő kilójáért minőségtől függően 100-160 forintot kapnak, a késői szüretelésű szőlőért 250-350 forintot, míg az aszúszemek kilójáért akár 2500 forintot.

 

A Magyar Borok Bálján 2006 óta tartó hagyomány a Gál Tibor Emlékdíj átadása, amely elismerés 2014-ben újult meg. A bál szervezőinek felkérésére évről évre az Év Bortermelője cím birtokosai jelölnek egy, a környezetükben dolgozó, de a borfogyasztók széles köre számára eddig talán kevésbé ismert borászt.

 

Idén először, a jelöltekre a borszerető közönség is szavazhatott, az ő voksaik összesítése után született meg a végeredmény.

 

Gratulálunk Ifj. Szepsy Istvánnak!