A londoni magyar nagykövetség szervezésében második alkalommal rendezték meg a Skóciai Szent Margit Gálavacsorát, amelynek a Caledonian Club adott otthon 2015. november 16-án - írja az Élelmiszer.hu. Az esemény házigazdái Szabadhegy Péter nagykövet és felesége voltak. A különleges estén részt vett Alexandra hercegnő, II. Erzsébet királynő legidősebb unokatestvére, valamint Martonyi János volt külügyminiszter is. Az ünnepségen a Tokaj Kereskedőház két legújabb prémium borával képviseltette magát.

 

Az esemény tisztelettel adózott Magyarország és az Egyesült Királyság közös öröksége, Skócia szentté avatott királynéja előtt, aki Magyarországon született és nevelkedett.

 

A vendégek a skót és magyar konyha ételkülönlegességei mellett, a magyar borok széles választékát is megízlelhették, közöttük a magyar állami borászat egyik legújabb tételét, a Tokaji Prémium Furmint-ot. Az ünnepségen Alexandra hercegnő és valamennyi meghívott vendég a Tokaj Kereskedőház 2014-es évjáratú, Tokaji Késői Sárgamuskotály borát kapta ajándékba.

Magyarországon az egy főre jutó éves halfogyasztás alig 5,2  kilogramm, ami nem egészen egyötöde az európai uniós átlagnak. A magyar lakosság közel 20 százaléka soha, vagy évente csupán egyetlen alkalommal fogyaszt halat vagy halból készült ételt, pedig a többség tisztában van a halételek kedvező élettani hatásaival is. Ahhoz, hogy a halételek népszerűsége növekedjen, elsősorban a fiatalabb korosztályok tagjait kell meggyőzni arról, hogy érdemes halból készült ételekkel kísérletezniük.

 

A Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága által kezdeményezett Kapj rá! kampány célja, hogy a hazai fogyasztókkal megismertesse a halételek rendkívüli sokféleségét és változatos ízvilágát.

 

 

A magyarországi lakosok 8,2 százaléka soha, közel 11,1 százaléka pedig évente csupán egyszer eszik halat vagy halból készült ételt. A halat heti rendszerességgel fogyasztók aránya 12,6 százalék, míg 31,6 százalékuk évente csak néhány alkalommal eszik halat. Felmérések szerint az évente néhány alkalommal halat fogyasztók 30,5 százaléka, az évente egyszer halat fogyasztóknak pedig a 37,8 százaléka köti azt valamilyen alkalomhoz, jellemzően a Karácsonyhoz, illetve a vízparti nyaraláshoz. Ebből is következik, hogy még mindig a halászlé, a hekk és a rántott hal a legismertebb halból készült étel a megkérdezettek körében.

 

„Az emberek többsége Magyarországon is pozitívan viszonyul a halételekhez, és a többség tisztában van a halételek egészségre gyakorolt kedvező hatásával. Ennek ellenére a hazai halfogyasztás még mindig elmarad az elvárhatótól. Magyarországon az egy főre jutó éves halfogyasztás alig 5,2 kilogramm, ami egyötöde az európai uniós átlagnak” – mondta dr. Selyem Tóth Sándor, az Irányító Hatósági Főosztály főosztályvezetője. A szakember kiemelte: az egészségtudatos táplálkozás és a magyarországi gasztronómiai kultúra fejlődése szempontjából is fontos lenne, hogy a lakosság étrendjébe minél jobban beépüljön a halfogyasztás. Ehhez az első lépés az lehet, ha a fiatalabb korosztályok tagjait is sikerül rávenni arra, hogy bátran kóstolják meg a halból készült ételeket.

 

Biztató, hogy az elmúlt időszakban már lassú növekedés volt tapasztalható a hazai halfogyasztásban. Ugyanakkor 2020-ra a cél a hazai halfogyasztás - ha nem is duplázása, de - jelentős növelése, amihez még nagyon sokat kell tenni a halfogyasztás kultúrájának népszerűsítése terén.

 

A Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága ennek érdekében indította útjára a Halászati Operatív Program (HOP 2007-2013) keretében a Kapj rá! kampányt. A kezdeményezés célja, hogy a hazai fogyasztókkal megismertesse a halételek sokféleségét, azok változatos ízvilágát, és felhívja a fiatalabb korosztályok figyelmét arra, hogy a nemzetközi viszonylatban trendi halfogyasztás jól beilleszthető a reformétkezésbe, hiszen a halételek finomak és könnyen elkészíthetőek.

 

„Kevesen tudják, hogy milyen sokféle halfajta fogyasztható, és a halételek milyen változatosan készíthetőek el. Fontos lenne a magyar embereknek is megismerni, hogy a tradicionális halételek mellett milyen – számukra eddig ismeretlen – halakból elkészített fogást érdemes kipróbálniuk, illetve rendszeresen fogyasztaniuk” – tette hozzá Áman Attila, a Kapj rá! kampány séf szakértője. 

Az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt. összesen mintegy 17, 1 milliárd forintos beruházással teljesen átalakítja és fejleszti a borászatot. Már elkészült az új palackozóüzem első üteme mintegy 3 milliárd forintból - ismertette Tombor András, a Tokaj Kereskedőház felügyelőbizottságának elnöke sajtóbeszélgetésen csütörtökön.

 

Elmondta: 12,4 milliárd forint állami támogatást kaptak tőkeemelés és hitel formájában 2013-2015 között, ebből 4,5 milliárd forint a hitel. A cég talpra állításához még mintegy 15,5 milliárd forintra van szükség, 2019-re nyereséges, önfenntartó működést, osztalékfizetést terveznek. A társaság likviditási helyzete stabil. Közölte: a kormánynak 1-2 héten belül előterjesztik a cég 15,5 milliárdos költségigényére vonatkozó részletes ütemtervét.

 

Tájékoztatása szerint a 17,1 milliárd forintos beruházás nem tartalmazza a már mintegy 2,5 milliárd forintból megépült 66 ezer hektoliteres tartálycsarnokra kapott állami támogatást. A következő két évben a tartálycsarnokot további 44 ezer hektoliteres kapacitással bővítik.

Hozzátette: az idén 1077 hektárról vásároltak fel szőlőt, minden eddiginél magasabb, fajtától függően 140 és 400 forint közötti kilogrammonkénti áron. A felvásárlási árak 2012-t követően minden évben folyamatosan emelkedtek - jelezte.

 

Kiemelte: jövőre már januárban tervezik a felvásárlási árak meghirdetését, így a szeptemberben kezdődő szüret pontos szerződéses feltételei ismertek lesznek a termelők számára, akik ezzel tudnak előre tervezni.

A Tokaj Kereskedőház munkájába szeretnék bevonni a helyieket, ezért alakították ki a jól működő partnerséget, aminek szigorú feltételei működőképesek. Szeretnék azt, hogy a termelő partnereik tulajdonosok lehessenek a Zrt.-ben, jelenleg ennek a feltételein dolgoznak.

Az egységes palackcímkéket is magába foglaló teljes vállalati arculat 2016 tavaszára készül el, és névváltást is terveznek.

 

Balassa István szőlészeti igazgató az idei szüretet értékelve elmondta: kedvező évjárat lett, az elmúlt évek átlagánál valamivel kevesebbet, 75 ezer mázsa szőlőt vásároltak fel. A felvásárolt szőlő 66 százaléka furmint, 21 százaléka hárslevelű, 10 százaléka muskotályos. Az idei év forró és száraz volt, a gombás betegségek elkerülték a szőlőt, de nem volt aszús évjárat.

 

Szappanos Péter, a Tokaj Kereskedőház nemrég kinevezett vezérigazgatója arról beszélt, hogy jelenleg az értékesítésre fókuszálnak. A világpiacon hatalmas a verseny a tradicionális és az új  - Chile, Argentína - termőhelyek között is. A cél, hogy a Tokaji borvidék elfoglalja méltó helyét a világpiacon. A munkát a folyamatban lévő beruházások mellett kell végezniük - jelezte.

 

Lukácsy György, a cég szőlészeti szaktanácsadója a borvidéki integrációról elmondta: abban 3800 parcella van, 26 településen, 276 dűlőt érintve. A kereskedőház saját területe 55 hektár. Közölte: 2013-ban elkezdték a szőlőültetvények, termőhelyi adottságok állapotfelmérését, ami a bor és az alapanyag minőségének javítását célozza. A borvidéket 21. századi technológiával, mérték fel, a teljes borvidék komplex vizsgálata befejeződött, ebből előrejelzéseket lehet készíteni és a teljes digitális rendszer folyamatosan frissül majd - mondta.

Átadták az idei Hamvas-fürt bordíjat a Vitis Tokajensis ünnepen Óbudán szerdán este. A 2005-ben Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrász és Molnár Pál Eötvös József-sajtódíjas újságíró által alapított elismerést ebben az évben a Béres Szőlőbirtok és Pincészet kapta. Mihály Gábor bronz kisplasztikája, Hamvas Béla arcát formázza, de igazából hasonlít az Óz a csodák csodájából ismert Oroszlánra is:

 

 

A díjat Regéczy-Béres Melinda, a vállalat ügyvezető igazgatója vette át. A laudációban Molnár Pál kiemelte, hogy a Béres cég részben elhagyott szőlőterületeket újított fel, és a hegyaljai borkultúra emelését és fontos ügynek tekintette megalapítása óta, azaz az eltelt tizenhárom évben.

Továbbra is megmarad a magán pálinkafőzés jogintézménye; a magánfőzést minimális költség és adminisztráció terheli - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője kedden az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlő-, bor-, pálinka albizottságának ülésén.

 

Palotai Kinga elmondta, hogy bevezetik a párlatadójegyet. Egy adójegy 700 forintba kerül, és évente minimum 5, maximum 86 darab vásárolható belőle a vámhatóságtól. Egy párlatadójegy egy liter párlat előállítására jogosítja a magánfőzőt. Emellett regisztrálni kell a pálinkafőzőt a helyi önkormányzatnál. 

A gyöngyözőborokról egyértelműen a nyári, meleg napok jutnak az ember eszébe. Néha érdemes elővenni egyet a slágeritalból, hogy felidézzük a nyaralás pillanatait. A Metropol is így tett, Gere Attila 2015-ös Frici gyöngyözőborát (merlot, medoc noir) kóstolta újra, amely már az idei évjárat terméséből készült:

 

Megmarad a magán pálinkafőzés jogintézménye, de a magánfőzést minimális költség és adminisztráció terheli majd - közölte Palotai Kinga, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának albizottságának ülésén az Agrárszektor.hu forrásai szerint. Ugyanakkor párlat-adójegyet vezetnek be, amely darabonként 700 forintba kerül, és évente minimum 5, maximum 86 darab vásárolható belőle a vámhatóságtól. Egy párlat-adójegy egy liter párlat előállítására jogosítja a magánfőzőt.

 

A főzőberendezést továbbra is regisztrálni kell a helyi önkormányzatnál. Palotai Kinga szerint további kedvező változás, hogy a bérfőzde a bérfőzés utáni, a fennálló fizetési kötelezettségét a vámhatóság számára az átutalás mellett csekken is teljesítheti. Továbbá a bérfőzdék adófizetési összeghatára is változik kétezer forintról 500 ezer forintra nő, miközben a jövedéki biztosíték összeghatára 200 ezer forint marad.