A különböző tészták a világ legnépszerűbb ételei közé tartoznak. Közös tulajdonságuk, hogy kisebb-nagyobb mértékben megváltozik az formájuk. Az amerikai Carnegie Mellon University munkatársai most az alakváltó képességüket optimalizálva igyekeztek környezetbarát tésztákat előállítani.

A kiindulópont az volt, hogy a kutatók szerint az olyan üreges tésztáknál, mint a penne vagy a makaróni az egységnyi csomagban 60 százalék a levegő aránya. Ha el lehet érni, hogy a tésztát lapos állapotban csomagolják és a főzés közben vegye fel a kívánt formát, akkor rengeteg csomagolóanyagot lehet megspórolni. Több éves fejlesztés eredményeként, speciális felületkezeléssel sikerült ezt elérniük durumtésztáknál.

 

A fenntarthatóság több ponton is javul ezzel a találmánnyal, hiszen a méretcsökkenésből adódóan a szállítása is kevésbé terheli a környezetet ráadásul a fejlesztők elmondása alapján rövidebb ideig kell főzni. Márpedig számítások szerint Olaszországban az üveghatású gázok kibocsátásának közel 1 százalékáért kizárólag a tésztafőzés a felelős.

 

És akkor íme a videó, hogy is néz ki élesben a tészták átalakulása:

 

Az egyik legnagyobb multú portói ház, a Taylor’s dobozos portói-tonik mixet, vagyis Portonicot hozott forgalomba. Az új termék 5,5%-os alkoholtartalmú, 250 ml-es kiszerelésben átszámítva 830 forintos áron kezdik árusítani májusban az Egyesült Királyságban.

Egyharmad arányban tartalmaz fehér száraz portóit (ami egyébként 32 g/l cukrot jelent), kétharmad arányban tonikot, ezen kívül egy csipetnyi citromot és mentát adtak még a keverékhez. A tervek szerint idén legalább 1 millió adagot értékesítenek belőle.

Nem ez az első próbálkozás egyébként a portói és a tonik alumínium dobozban történő házasítására, a Marco cég 2020-ban adott ki hasonlót, ők spritzer-t, vagyis fröccsöt írtak a dobozra.
 

A müncheni Oktoberfest, a világ legnagyobb és leghíresebb sörfesztiválja egymás után második évben marad el – jelentették be a szervezők a napokban.

Németországban eddig 3,4 millió ember fertőződött meg a koronavírusban, 83 ezer ember halálát okozta, és bár az első tervek szerint idén szeptemberben már megtartották volna a népünnepélyt, végül úgy döntöttek az illetékesek, hogy nem kockáztatnak. Nem látható ugyanis előre, hogy lesznek-e még további hullámai a járványnak, márpedig képtelenség betartani egy olyan rendezvényen a szükséges távolságot, amit 6 millió ember látogat – szólt az indoklás.

Nem ezek az első évek, amikor nem tudják megrendezni az Oktoberfestet. 1854-ben és 1873-ban a kolera, az 1940-es években a második világháború miatt kellett szünetet tartani.
 

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szakmai támogatásával ismét megtartott közönségszavazáson 2021-ben is megválasztották a legjobb szállodát.

Az idei szavazás különlegessége az volt, hogy a legjobbak legjobbja kapott díjat, ugyanis a 2010-es évek évek 38 legjobb szállodájára lehetett szavazni a Best of Az Év Hotele versenyen.

A Best of Az Év Hotele, Az Év Hotele 2017-es évadának győztese, a felsőtárkányi Varázslatos Bambara Hotel lett, amely a szavazatok 24%-át kapta. A második helyet Az Év Hotele 2019-es évadának győztese, az egerszalóki Mesés Shiraz Hotel kapta, amely a szavazatok 16%-át szerezte meg. A bronzérmes pedig a 2017-es évad ezüstérmes szállodája, a hajdúszoboszlói Hotel Délibáb lett, amire a nézők 10%-a szavazott.
 

2010 után sikerült újra megnyernie az olasz labdarugó bajnokságot a milánói Internazionalénak. Pár nappal azután, hogy biztossá vált az első helyük, máris megjelent ennek apropóján a csapat mezébe öltöztetett prosecco.

A Santa Margherita pincészet Valdobbiadene Prosecco Superiore Brut „52” névre hallgató buborékos bora lett a csapat 19. bajnoki címének hivatalos itala. A szurkolók speciális dobozban, magnum kiszerelésben vásárolhatják meg az egyébként limitált példányszámban piacra dobott terméket.

Egyszerre nyitják meg a kapuikat egy napra a magyar kisüzemi sörfőzdék a gasztronómiára és a sörkultúrára nyitott vendégek előtt a nyár első hétvégéjén. Az ingyenes programhoz eddig 12 megyében, 26 sörfőzde csatlakozott.

A Nyitott Főzdék Napja kezdeményezés célja, hogy az érdeklődők megismerjék a közvetlen környezetükben működő sörfőzdéket, minél többet tudjanak meg a sörkészítés alapanyagairól, technológiáiról és a különböző sörtípusokról. Illetve felhívja a figyelmet arra a változatos termékpalettára, amelyet a kis sörfőzdék kínálnak. 

Június 5-én, a második Nyitott Főzdék Napján Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében négy-négy, Budapesten, Borsodban, és Békés megyében három-három, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében kettő-kettő nyitott sörfőzde várja a vendégeket, és Pest, Somogy, Tolna, Vas, valamint Baranya megyében is lesz olyan kisüzem, amely nyitva áll majd a látogatók előtt.

A Nyitott Főzdék Napja programhelyszínein a sörkóstolás és vásárlás mellett lehetőség lesz a sörfőzdék működésének, a sörkészítés folyamatának, illetve a sör alapanyagainak megismerésére. A résztvevők közül több sörfőzde is bemutat majd új termékeket, és lesznek olyanok is, akik kistermelőkkel működnek majd együtt, hogy ne csak a helyi sört, hanem kézműves sajtokat, párlatokat, környékbeli finomságokat is kóstolhassanak a látogatók.

A Nyitott Főzdék Napjához csatlakozó sörfőzdék június 5-én, leginkább szabadtéren, a hatályos járványvédelmi intézkedések betartása mellett várják majd a látogatókat, így elképzelhető, hogy bizonyos programokon történő részvételhez védettségi igazolvány szükséges majd. A részletes programok és a résztvevő sörfőzdék listája a www.nyitottfozdek.hu oldalon érhető el.

Az Európai Bizottság május 3-ai döntésével a „Nagykunsági szilvapálinka” védett elnevezés lett az Európai Unióba.  A „Nagykunsági szilvapálinka” előállítása Jász-Nagykun-Szolnok megyének kizárólag a Tisza vonalától keletre elhelyezkedő területéről származó szilva felhasználásával és ezen a területen elhelyezkedő feldolgozó szeszfőzdékben történhet - írja közleményében az Agrárminisztérium.

 

A Nagykunságban történelmi tradíciói vannak mind a szilva termelésének, felhasználásának, mind kereskedelmének. A termőterületen a legnépszerűbb fajták a Besztercei és a Vörös szilva. A Nagykunságra jellemző klimatikus adottságok, a napsütéses órák magas száma különösen ízgazdag, aromás, magas cukortartalmú szilvatermést eredményez. A Nagykunsági szilvapálinka legalább 40 százalékban Vörös szilvából illetve Besztercei szilvából készül. A szilva magas cukortartalmának köszönhetően a belőle főzött pálinka ízét a marcipános és lekváros ízjegyek jellemzik. A „Nagykunsági szilvapálinka” nemzetközi viszonylatban is elismert termék, az exportértékesítés területe széles, Romániától Kanadáig terjed.

A „Nagykunsági szilvapálinka” a korábban már bejegyzett elnevezések után - Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Újfehértói meggypálinka és Vasi vadkörte pálinka - a tízedik magyar pálinka, amely uniós oltalmat kapott.
 

A HellóBénye dűlőpiknik keretében május 22-én (a pünkösdi hétvégén szombatján) az érdeklődők bejárhatják Erdőbénye híres dűlőit, kirándulás közben pedig az ott ültetvénnyel rendelkező borászok töltenek a poharaikba és mesélnek a környékről. Aki megéhezik, a termelők ínyencségeivel megtöltött kosárból falatozhat.
 
Tervezett kezdési időpont: 2021. május 22., 10:30 (várhatóan délután közepéig tart)
Indulás helye: 3932 Erdőbénye, Kossuth u. 23.
Táv: 4-5 km (gyalogosan)
Ár: 14 000 Ft/fő, ami tartalmazza a borokat, 1 poharat, az oda- és visszautat Erdőbényére
Kézműves piknik korsár ára 2 személyre: 14 000 Ft
 
A túrában résztvevő dűlők és borászatok:

Éves összehasonlításban tavaly 6,9 százalékkal kevesebb sört főztek Csehországban – olvasható a agrarszektor.hu-nak a cseh söripari szövetség közleményére hivatkozó  hírében. A termeléssel együtt az egy főre eső átlagos sörfogyasztás is visszaesett 2020-ban, 135 literre, ami 7 literrel kevesebb a megelőző időszaknál.
 
Legutóbb állítólag a múlt század hatvanas éveiben volt ilyen alacsony a sörfogyasztás Csehországban. A visszaesés hátterében természetesen a koronavírus-járvány miatti korlátozások állnak, hiszen belföldön és a cseh sörök fogyásának negyedéért felelő exporpiacokon egyaránt hónapokon keresztül korlátozva volt a vendéglők működése.

Nem meglepő, hogy az arányok is megváltoztak: tavaly Csehországban hat százalékkal 46 százalékra emelkedett az üveges sörök eladása, a hordós söröké viszont jelentősen csökkent.