Közel 500 borászat támogatásáról és 30 milliárd forint odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség. A Vidékfejlesztési Program kérelmeinek elbírálása folyamatos, így a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd.

 

A Miniszterelnökség összesen 40 milliárd forintot különített el a Vidékfejlesztési Program keretében a borágazat fejlesztéseinek támogatására. A versenyképesség- és energiahatékonyság javítását célzó kérelmek közül első körben közel 500 darabot részesített pozitív elbírálásban a tárca, 30 milliárd forint értékben.

 

 

A Miniszterelnökség felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy a beérkezett kérelmek elbírálása, értékelése még nem fejeződött be, ezért a megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma tovább növekszik majd a következő napokban. A nyertes pályázók előbb az ügyfélkapujukon kapnak értesítést.

Szavazatazonosság miatt a szokásos öt helyett idén hatan vannak versenyben hazánk legrangosabb borászati elismeréséért, az Év Bortermelője  Magyarországon díjért. Az idén 27. alkalommal kiosztásra kerülő díjra a több mint 600 jelölésre jogosult borász, borszakíró, szakértő, oktató, étteremvezető, sommelier és chef közel fele küldte el a maga jelölését. Minden felkért szakember 3 bortermelőt jelölhetett a címre, illetve a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az Év Bortermelője díj korábbi győztesei közösen is megnevezhettek egy személyt.

 

Az idei hat jelölt: Borbély Tamás (Badacsonyi borvidék), Figula Mihály (Balatonfüred-Csopaki borvidék), Jásdi István (Balatonfüred-Csopaki borvidék), Koch Csaba (Hajós-Bajai borvidék), ifj. Szepsy István (Tokaji borvidék), és Szőke Mátyás (Mátrai borvidék).

 

Érdekesség, hogy a hat jelöltből hármat a Balatoni borrégió ad, illetve örömteli, hogy két korábbi Év Bortermelője (Szepsy István és az azóta elhunyt Figula Mihály) fia is a díj jelöltjei közé került.

„Vajon tényleg eltér-e a kisüsti eljárással, vagyis a hagyományos, kétszeres szakaszos lepárlással készült pálinka ízének, illatának intenzitása és karaktere a tornyos, vagy más néven oszlopos rendszerű berendezésén készült pálinkáétól?” – teszi fel a kérdést a laboratorium.hu a független vizsgálatának eredményét bemutató cikkében. Alapesetben nem egyértelmű ugyanis a válasz arra a kérdésre, eltér-e egyáltalán a hagyományos kisüsti eljárással készült pálinka ízének, illatának intenzitása és karaktere a tornyos, vagy más néven oszlopos rendszerű berendezésén készült pálinkáétól.

A pálinka készítés egyik legfontosabb tényezője a deflegmáció, amely részleges kondenzációt jelent. A kisüsti eljárással készült pálinkáknál - a berendezés fizikai kialakításából adódóan - jellemzően kisebb mértékű deflegmációt alkalmaznak, a lepárlás végén megjelenő vezéraromák általában nagyobb koncentrációban kerülnek a középpárlatba, mint a tornyos eljárással készült pálinkáknál. Ezért érezhetők például a kajszibarack pálinkára jellemző lekváros jegyek is általában intenzívebben a kisüsti pálinkáknál, mert azok az alacsony illékonyságú komponensek, amelyekkel összefüggésbe hozható a lekváros karakter, elsősorban a lepárlás végén dúsulnak. Ugyanakkor a jellemzően erőteljesebb deflegmációt alkalmazó tornyos módszernél kevesebb kerülhet e karakterekből a pálinkákba.

A kisüsti és a tornyos módszerrel is lehet teljesen hasonló ízű és illatú pálinkát készíteni ugyanabból a cefréből. Ennek egyik oka, hogy számos lehetőség van arra, hogy a tornyos módszernél csökkentsük a szokásosan alkalmazott deflegmáció mértékét: ilyen a fűtés intenzitásának növelése, a deflegmátorba bemenő víz hőmérsékletének emelése, vagy mennyiségének csökkentése, valamint ezek kombinációja. Két különböző típusú berendezésen is készíthető tehát közel azonos összetételű pálinka, ha a lepárlási paramétereket úgy választjuk meg. Általában arra kell figyelni, hogy a lepárlás során ne legyen túlságosan erős a deflegmáció mértéke, mert ilyenkor kevesebb aroma kerül a pálinkába és inkább az alkohol fog benne dominálni.

 

November 1-je mindenszentek napja, ez alkalomból összegyűjtöttük azokat a hazai borászati szakembereket, akik 2017-ben hunytak el.

 

Dusóczky Tamás, a Tokaji Borlovagrend korábbi nagymestere tragikus autóbalesetben hunyt el.

 

Gali Ferenc, borkereskedő, a Recas pincészet magyarországi képviselője, a Transylwine társtulajdonosa volt

Kazai János, a Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola gépműhely gyakorlatát ill. a géptan gyakorlatot tanította.

Konyári János, egyik leghíresebb dél-balatoni borász, 66 éves volt.

 

Hiányozni fognak nekünk, nyugodjanak békében.

A sör egyik legfontosabb alapanyagából, malátából készítenek hamburgert a budapesti FIRST sörfőzde belvárosi pubjában. A malátaszemek pirított formában kerülnek a felszolgált hamburgerek zsömléjébe.  
 
A Dob utcában található FIRST Craft Beer & BBQ névre keresztelt vendéglátóegységben minden a sörről szól. 19 sör van folyamatosan csapon, ebből 8-10 a tulajdonosok újpesti saját sörüzeméből érkezik, amelyet a júliusi megnyitón mi is bejártunk.
 
A hamburger mellett további ételekben is megjelenik a sör: a nachos mártogatóshoz kínált boracha szószban is van sör, a desszertekben pedig meggy- illetve áfonyasör is megtalálható. Tervben van a jövőben a sörgyártás során keletkező malátatörköly felhasználása is.
 

A 4 hónapos érlelésű, 10kg-os aranysárga guriga egy kis sajtmanufaktúrában készül Baracskán, a Velencei-tótól néhány kilométerre. A Váli-völgyben legelő magyartarka tehenek zsíros tejéből előállított 4 hónapos érlelésű félkemény sajt. Az eredeti gouda formában elkészített precíz sajtkorong színében a napfény, ízében a gazdag legelők aromáját adja vissza. A kóstolás során a hajlékony, rugalmas sajttészta lágyan olvad, íze kellemesen édeskés, néha karamellára emlékeztető. Saját, szabadtartású Magyar tarka tehén állományunk teljes teljéből készített, hosszúérlelésű, félkemény sajt. Matuzsálem típusú sajtjainkat legalább 12 hónapig érleljük pincében, gondosan kialakított körülmények között. Az érlelési idő során kialakuló természetes nemespenész réteg fedi a sajt kérgét. Svájci tanulmányi útjaink során elsajátított recepteket, technológiákat ötvözve saját tapasztalatinkkal alkottuk meg családi manufaktúránk zászlós érlelt sajtját. Lágy sajtkülönlegesség melyet zsíros magyar tarka tejből készítünk, jellemzője e sajtnak a nemes penészes kéreg, mely egyedi ízvilágot képvisel. Elsősorban sajttálakhoz ajánljuk, friss ropogós kenyérrel, és kései szüretelésű borokkal alkot igazi ízharmóniát, amire egy cseppnyi mézet is tehetünk.
 
Közönségdíj: Tekeresvölgyi manufaktúra - Matuzsálem-14      
 

 

Idén 13.  alkalommal rendezték meg az olaszországi Bergamo-ban a Cabernet és Merlot borok világversenyét az Emozioni Dal Mondo-t október 20-21. között. A versenyre összesen 256 bor érkezett 23 országból (a nevezett országok között volt Argentína, Ausztrália, Ausztria, Kanada, Kína, Horvátország, Csehország, Németország, Görögország, Izrael, Olaszország, Málta, Moldávia, Dél-Afrika és Magyarország is). A versenyre 76 nemzetközi borbíráló érkezett 29 országból, akik a 100 pontos OIV minta szerint értékelték a nevezett borokat. Összességében az olasz borok 33 érmet nyertek és ezzel a legeredményesebb országként zárták a megmérettetést. Kína 11, Szerbia 8, Horvátország 7, Izrael 5, Argentína, Ausztrália, Magyarország és Románia 2 érmet nyert, míg Dél-Afrika, Kanada, Málta, Görögország és Szlovákia egy-egy aranyéremmel térhetett haza.

Koch Csaba villányi birtokának, a VinArt pincészet 2013-as Cabernet Sauvignon Classicus bora aranyérmet szerezett. A bornak nem ez az első sikere, a 49. Villányi Borversenyen, valamint a XX. Nemzetközi Vince-napi Borversenyen is aranyéremben részesült.

 

Az idén 25. jubileumát ünneplő Koch Csaba elmondta:

„Nagyon büszkék vagyunk erre a díjra, hiszen már múlt évben aranyérmekkel tért haza két borunk Bergamo-ból, akkor a 2012-es Prémium Cabernet Sauvignonunkat és a 2012-es Csanád Cuvée-t ismerték el. Fontosnak tartom a boraink világversenyeken való megmérettetését is, mert így objektív képet kapunk arról, hogy nemzetközi szinten milyen a borászatunk teljesítménye.”

Október 27-e a Fekete Macskák Világnapja. A fekete macska a hiedelem szerint szerencsétlenséget hoz, a borászok azonban nem valószínűleg nem babonás emberek. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a fekete macska több borászatnál is kedvelt motívuma a boroscímkéknek, sőt, van olyan borászat, ami a nevét is innen vette. 

 

A Fekete Macskák Világnapja egyébként 2015 óta létezik. A kezdeményezés több egy médiahekknél, nagy-britanniai állatvédő szervezetek hívták életre, ugyanis azt vették észre, hogy arányaiban sokkal több a menhelyeken a fekete macska. Egyik lehetséges magyarázat szerintük, hogy nem eléggé fotogének, ám azzal is összefüggésben lehet, hogy sok országban a hiedelem szerint szerencsétlenséget hoznak. Az USA-ban szintén van fekete macska-nap augusztus 17-én. 2014-ben Torontóban a Black Friday-en pedig a menhelyek elengedték a 75 dolláros regisztrációs díjat, ha valaki fekete macskát fogadott örökbe. A kezdeményezés azóta az USA-ba is átterjedt.