Fröccs

50 éve halt meg a Rákóczi túrós megalkotója

Július 03. 11:42
Ötven éve, 1966. július 3-án halt meg Rákóczi János cukrász és mesterszakács, a Rákóczi-túrós és a Rákóczi-rostélyos kitalálója.
 
A magyar közvéleményben számos tévhit él egyes sütemények elnevezésével kapcsolatban. Ezek közé tartozik például a somlói galuska, amely nevét nem a Somló hegyről kapta, mint azt sokan feltételezik, hanem a Fót közelében fekvő Somlyó dombról, amelynek lábánál élt megalkotója, Gollerits Károly. A dobostorta elnevezésnek sincs köze e fenséges csemege ropogósan kemény, dobolásra ingerlő tetejéhez, annál inkább első készítőjéhez, Dobos C. József cukrászmesterhez. A Rákóczi-túrósról is sokan gondolják, hogy történelmi idők tanújaként, II. Rákóczi Ferenc fejedelem legkedvesebb desszertje volt. Holott e finomság a 20. század találmánya, megalkotása Rákóczi János cukrász és mesterszakács nevéhez fűződik.
 
50 éve halt meg a Rákóczi túrós megalkotója
Rákóczi túrós
 
Rákóczi nem fejedelmi családban született, szerény körülmények között látta meg a napvilágot egy Dombóvár melletti uradalmi tanyán, Felsőleperden 1897. szeptember 25-én. Elemi iskoláit Székesfehérvárott végezte, majd 1912-ben Pestre került, a Mágnás Kaszinóban lett szakácstanonc. Az első világháború idején, 1916-tól katonai szolgálatát töltötte, majd 1920-ban visszatért a konyha világába. A Nemzeti Kaszinóban a neves mesterszakács, Kedvessy Nándor keze alatt dolgozott másodszakácsként. Néhány év után Horváth Nándor belvárosi "buffet-jébe" (HÁEN Konyha) került, ahol már első szakácsként tevékenykedett. 1924-ben a konyhaművészet fővárosában, Párizsban dolgozott és tanult a legendás séf, Georges Auguste Escoffier irányítása alatt a Larue Étteremben. Hazatérése után a HÁEN Konyha konyhafőnöke lett, 1930-tól a lillafüredi Palota Szálló, 1933-tól a budapesti Gellért Szálló, majd 1953-tól 1961-es nyugdíjazásáig a Duna Szálló konyhafőnökeként dolgozott.
 
Pályafutása során számos szakácsművészeti kiállításon vett részt, 1933-ban Bécsben, 1936-ban Berlinben, két ízben pedig Frankfurt am Mainban szerzett aranyérmet. Emellett nagy sikerrel szerepelt különböző gasztronómiai bemutatókon Londonban, Münchenben és Bonnban. A konyha minden ágában széles körű tudással rendelkezett, mestere volt a hideg-meleg konyhának, valamint a tésztáknak. Páratlan érzékkel és képzelőerővel elegyítette a magyar és a francia konyha ízeit, fogásait. Híres volt arról, hogy minden kiállításra, bemutatóra nagyon alaposan felkészült, tálait előre megtervezte, lepróbálta, az egyes technológiai mozzanatokat céltudatosan begyakorolta. Meghívott szakácsként szerepelt 1954-ben a londoni olimpiai csarnokban rendezett nemzetközi szakácsművészeti bemutatón és élelmiszer-kiállításon, ahol kóstolót és televíziós műsort is készítettek vele.
 
Pályájának egyik csúcspontja az 1958. évi brüsszeli világkiállítás volt, ahol ő irányította a magyar szakácscsapatot. Az Atomium emlékmű közelében felépített magyar pavilon ötszáz fős étterme és bárja a világkiállítás kétszáz napja alatt telt házzal üzemelt, és elnyerte a Grand Prix-t is. Budapestről repülőgép szállította Brüsszelbe a nyersanyagok egy részét, a szalonnát, libamájat, túrót és a halat. A vendégek körében a paprikás csirke volt a legkapósabb étel, de mázsaszám fogyott a borjúpörkölt, az erdélyi fatányéros, a lecsós szelet, a roston sült balatoni süllő és a rétes is.
 
Nyugdíjba vonulása után a fakanalat tollra cserélte fel, és több mint öt évtizedes pályafutásának tapasztalatait összegezve megírta a Konyhaművészet című könyvét, amely 1964-ben jelent meg. A neves cukrász és mesterszakács 1966. július 3-án hunyt el Budapesten.
 
Rákóczi János Brüsszelben mutatta be a nevét viselő, a magyar cukrászat legjobb hagyományaihoz visszanyúló túrós süteményét, amelynek receptjét már a harmincas évek közepén megalkotta. A népszerű túrós lepényt úgy dolgozta át, hogy tészta helyett keményre vert, cukrozott tojáshab került a rögös túró tetejére, "megbolondítva" egy kis baracklekvárral. A Rákóczi-túrósnak ma már számtalan változatát árusítják, bár a gasztrotudósok szerint ezek csak gyenge utánzatok, nem sok közük van az eredeti recepthez. Például többnyire linzertésztát használnak alapnak, holott Rákóczi süteményében még vaj sincsen, a zsiradékot a tejföl képviseli.
 
A húsimádók szívébe is belopta magát, a nevét viselő Rákóczi-rostélyos jófajta hátszínből készül, a magyar konyha elmaradhatatlan kellékeivel, paprikával, hagymával, szalonnával és gombával.
(MTI)

Gasztrokalauz: itt egyél, ha a Balatonnál jársz

Július 03. 08:09

A Magyar Konyha idén is összegyűjtötte a Balaton legjobb éttermeit - írja a Dívány. A kalauz azoknak nagy segítség, akik kicsit már ráuntak a pizza-gyros-lángos menüsorra, és nem értik miért olyan jó hekkezni, vagyis tengeri halat enni a Balaton mellett. 

 

Éttermeket, halsütőket, cukrászdákat és borászatokat teszteltek a Balaton körül, így született meg Magyarország első regionális gasztronómiai útikalauza, amiben nem csak a fine dining, hanem a hagyományosabb vonal is helyet kapott, sőt a strandbüféket is teszteltek a kiadvány készítői.

 

Még több jó balatoni étterem a Magyar Konyha balatoni különszámában! 

 

Top 10 étterem az északi parton

  • Bistro Sparhelt - Balatonfüred
  • Chianti Étterem - Veszprém
  • Villa Medici - Veszprém
  • Bock Bisztró Balaton - Vonyarcvashegy
  • Pura Vida - Tapolca
  • Söptei Pincészet és Étterem - Csopak
  • Márga Bisztró - Csopak
  • Kővirág Panzió és Étterem - Köveskál
  • Baricska Csárda - Balatonfüred
  • Miakő Étterem és Borház - Köveskál

 

Top 10 Étterem az Déli parton

  • Kistücsök Étterem - Balatonszemes
  • Kristinus Gasztro Műhely - Kéthely
  • Chateau Visz - Visz
  • Mandara Café & Lounge - Siófok
  • Spoon Il Mercato - Balatonakarattya
  • Hubertus-Hof - Balatonfenyves
  • Rozmaring Kiskert - Siófok-Balatonszéplak
  • Majthényi Présház - Balatonlelle
  • Gianpiero's - Balatonboglár
  • János Vendéglő - Siófok-Szabadifürdő

 

Top 10 strandbüfé

  • Neked Főztem - Zánka
  • Kalóz strandbisztró - Balatonudvari-Fövenyes
  • Ibolya Büfé - Balatonboglár
  • Chef Beach - Zamárdi
  • Neked Főztem Klasszik - Alsóörs
  • Kalóz strandbisztró - Badacsonytomaj
  • Kishableány - Badacsony
  • András büfé - Balatonszemes
  • Jóbarátok Halsütöde - Balatonalmádi
  • Sorompó Büfé - Balatonkenese

Nem kapnak elég pénzt italra szegény japán férfiak

Július 02. 20:12
Fukarul bánnak férjükkel a japán nők: a férjek és családapák évtizedek óta nem kaptak tőlük olyan kevés pénzt, mint mostanában - derült ki egy csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérésből.
 
Sok japán férfi adja oda teljes fizetését a feleségének még akkor is, ha ő az egyetlen kereső a családban. A hagyományok szerint ugyanis a nő kezeli a családi kasszát és osztja ki a zsebpénzeket.
 
A tokiói Shinsei Bank felmérése szerint egy japán férfi átlagos havi zsebpénze 105 ezer forintnak felel meg. Az 1980-as és 1990-es években még kétszer ennyi pénzből gazdálkodhattak. Az összeg már csak azért sem tűnik túl soknak, mivel a válaszadók szerint havonta átlagosan harmincezer forintnyit költenek csak a munka utáni italozásra a kollégákkal.
 
A felmérésben 1000 húszas-ötvenes éveiben járó férfit kérdeztek meg.
(MTI)

Ilyen a majmok bora

Július 02. 17:49
Az emberek és csimpánzok közti hasonlóság tagadhatatlan. Egyik legmókásabb példája ez a videó is, ahol a csimpánz erjesztett pálmanedvet iszik. Ők is szeretnek ugyanis együtt italozgatni és szórakozni - tudtuk meg Dr. Kimberley Hockings-tól, az Oxford Brookes University etológusától. 
 
A bódult állapotot kifejezetten szeretik, és amikor csak tehetik, kortyolnak az erjedt léből egy kis csészévé formált levéllel. Ilyenkor többet játszanak, hangosabbak, és néha amikor túlisszák magukat, ők is beájulnak.
 
valami

Bemutatták Szijjártó borait

Július 02. 10:42
Bemutatták a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2016-os borválogatását: a kiváló minőségű magyar borok nemzetközi népszerűsítésére pályázaton kiválasztott három kategória 23 fajta bora képviseli a magyar borkultúrát Magyarország 140 külképviseletén, valamint a nemzetközi delegációk előtt.
 
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a borválogatást bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a tárca idén 15. alkalommal mutatja be a külügyi borválogatását, amelyet minden évben 10-12, nemzetközi borminősítéssel rendelkező vizsgabiztos vakon, azaz a lehető legobjektívebb módon választ ki.
 
Közlése szerint a tárca évente nagyjából 100 millió forintot költ borokra, a stratégiát a többi minisztériummal, így a földművelésügyi, a nemzetgazdasági tárcákkal és a Miniszterelnökséggel összehangolják.
 
Ausztria 20 százalékkal kevesebb bort exportál, mint Magyarország, de azt 2,5-szeres átlagáron teszi, ezt az államtitkár követendő példának nevezte. 
 
A bor az egyik legkiválóbb módja Magyarország népszerűsítésének, a kiválasztott borok képviselik az ország borkultúráját - hangsúlyozta.
 
Hozzátette: az elmúlt 30 évben minőségi átalakuláson ment át a borászat az országban, Magyarország "bornagyhatalommá vált" a minőségben. A márka még nem a megfelelő helyén van a francia, a portugál vagy az olasz borokhoz képest, ezért a minőségre kell koncentrálni az exportban is. El kell érni, hogy a magyar csúcsborászok valóban a lehető legmagasabb árat tudják elérni a boraikkal - mondta az államtitkár.
 
Mészáros Gabriella, a borválogatás zsűrijének elnöke a borászatoknak kiosztott elismerő oklevelek átadásakor azt emelte ki, hogy közel húsz éve törekednek az objektivitásra a legjobb borok kiválasztásában. A megmérettetésen részt vevő termelők tudják, hogy nem versenyről van szó, hanem a Kárpát-medence egyedi karakterének, fajtáinak bemutatásáról - mondta. Az egyes kategóriákban - grand superior, superior, classic - és a technológiában látványos a fejlődés az elmúlt 4-5 évben, az egyes termőhelyek karaktere jobban megjelenik. 
 
A díjazott fajták közé a Móri, az Etyek-Budai, a Tokaji, a Balatonfüredi, a Somlói, a Villányi, az Egri, és a Szekszárdi borvidékekről kerültek be tételek, és egy határon túli a Szerémségi borvidékről.
(MTI)

Nincs még magyar görögdinnye

Július 02. 07:59
A magyar dinnye még nincs kint a standokon, jelenleg görögországit árulnak - mondta a Híradónak egy árus. „Nem rossz, de nem is olyan, mint a magyar” – fogalmazott.
 
A magyar dinnyére még várni kell, mert az áprilisi hideg éjszakák valamelyest visszavetették a növényeket a fejlődésben – mondta Szabó Zsigmond erdőtelki gazdálkodó.
 
Mivel idén több dinnyét is később, április végén, május elején ültettek ki, ezért hosszabb dinnyeszezonra van kilátás.
 
Az előrejelzések szerint július 4-étől kerülhet ki nagy mennyiségben a jó minőségű magyar dinnye a standokra. Országosan 230-240 ezer tonna dinnyetermés várható, ami 25-30 ezer tonnával több a múlt évinél.

Megvan a lista: 23 magyar bor viszi majd az ország jó hírét

Július 01. 18:39
Bemutatták a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2016-os borválogatását: a kiváló minőségű magyar borok nemzetközi népszerűsítésére pályázaton kiválasztott három kategória 23 bora képviseli a magyar borkultúrát Magyarország 140 külképviseletén, valamint a nemzetközi delegációk előtt.
 
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára a borválogatást bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a tárca idén 15. alkalommal mutatja be a külügyi borválogatását, amelyet minden évben 10-12, nemzetközi borminősítéssel rendelkező vizsgabiztos vakon, azaz a lehető legobjektívebb módon választ ki.

Közlése szerint a tárca évente nagyjából 100 millió forintot költ borokra, a stratégiát a többi minisztériummal, így a földművelésügyi, a nemzetgazdasági tárcákkal és a Miniszterelnökséggel összehangolják. A bor az egyik legkiválóbb módja Magyarország népszerűsítésének, a kiválasztott borok képviselik az ország borkultúráját - hangsúlyozta.

Hozzátette: az elmúlt 30 évben minőségi átalakuláson ment át a borászat az országban, Magyarország "bornagyhatalommá vált" a minőségben. A márka még nem a megfelelő helyen van a francia, a portugál vagy az olasz borokhoz képest, ezért a minőségre kell koncentrálni az exportban is. El kell érni, hogy a magyar csúcsborászok valóban a lehető legmagasabb árat tudják elérni a boraikkal - mondta az államtitkár.
 
Mészáros Gabriella, a borválogatás zsűrijének elnöke a borászatoknak kiosztott elismerő oklevelek átadásakor azt emelte ki, hogy közel húsz éve törekednek az objektivitásra a legjobb borok kiválasztásában. A megmérettetésen részt vevő termelők tudják, hogy nem versenyről van szó, hanem a Kárpát-medence egyedi karakterének, fajtáinak bemutatásáról - mondta. Az egyes kategóriákban - grand superior, superior, classic - és a technológiában látványos a fejlődés az elmúlt 4-5 évben, az egyes termőhelyek karaktere jobban megjelenik. 

A díjazott fajták közé a Móri, az Etyek-Budai, a Tokaji, a Balatonfüredi, a Somlói, a Villányi, az Egri, és a Szekszárdi borvidékekről kerültek be tételek, és egy határon túli a Szerémségi borvidékről.
 
(MTI)

Nem megy több szeszesital Oroszországba?

Július 01. 15:49
Adózárjegy-hiány miatt rövidesen leállhat a szeszesitalok oroszországi importja - írta csütörtöki számába a Kommerszant című napilap.
 
A lap szerint a régi típusú adózárjegyek kifutóban vannak, az újak nyomtatására vonatkozó közbejegyzési pályázat pedig még nem zárult le. Az importőrök között az illetékes vámhatóságok már kiosztották az utolsó zárjegyeket, a raktárkészletek kifogytak.
 
Az orosz alkoholimportőrök szövetségétől (SzIAL) származó értesülések szerint több forgalmazó, köztük a Bacardí fennakadásokról vagy leállásról panaszkodott. A külföldi borok behozatalára szakosododott Simple Group zárjegy-készletei szeptemberig tartanak ki.
 
A probléma a kiskereskedelmi forgalmat egyelőre nem érinti, de a Kommerszant által megszólaltatott szakértők szerint az orosz állam súlyos adóbevételektől eshet el, ha a helyzet a lehető leghamarabb nem rendeződik.
 
Az orosz kormány 2015-ben határozott arról, hogy 2016. szeptember 1.-ig engedélyezi a külföldről behozott szeszesitalok régi adózárjeggyel történő forgalmazását. Az orosz pénzügyminisztérium június közepén jelentette be, hogy kidolgozta a vonatkozó kormányrendelet módosítását, amely alapján további egy évvel meghosszabbíthatnák az alkoholos italok régi típusú zárjeggyel való behozatalát.
(MTI)

Egy valamitől a terrorveszélytől is jobban félnek az Oktoberfest szervezői

Július 01. 11:24
A párizsi, brüsszeli és isztambuli terrortámadások miatt az Oktoberfest szervezői sokkal többet fognak biztonságra költeni, mint korábban – írja a Local.de alapján az Index.
 
A világ legnagyobb sörfesztiválján szúrópróba szerű ellenőrzésekre számíthatnak a vendégek. A szervezők egyébkét a túlzsúfoltságtól a terrorizmusnál is jobban tartanak. A kéthetes sörfesztivál minden évben több mint hatmillió látogatót vonz, és már a korábbi években is egyre kaotikusabb helyzetet eredményezett, hogy növekvő számú látogatót kellett bezsúfolni ugyanakkora területre. Idén jobb szervezéssel próbálják elkerülni a torlódásokat.