Bemutatták a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2016-os borválogatását: a kiváló minőségű magyar borok nemzetközi népszerűsítésére pályázaton kiválasztott három kategória 23 fajta bora képviseli a magyar borkultúrát Magyarország 140 külképviseletén, valamint a nemzetközi delegációk előtt.

 

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a borválogatást bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a tárca idén 15. alkalommal mutatja be a külügyi borválogatását, amelyet minden évben 10-12, nemzetközi borminősítéssel rendelkező vizsgabiztos vakon, azaz a lehető legobjektívebb módon választ ki.

 

Közlése szerint a tárca évente nagyjából 100 millió forintot költ borokra, a stratégiát a többi minisztériummal, így a földművelésügyi, a nemzetgazdasági tárcákkal és a Miniszterelnökséggel összehangolják.

 

Ausztria 20 százalékkal kevesebb bort exportál, mint Magyarország, de azt 2,5-szeres átlagáron teszi, ezt az államtitkár követendő példának nevezte. 

 

A bor az egyik legkiválóbb módja Magyarország népszerűsítésének, a kiválasztott borok képviselik az ország borkultúráját - hangsúlyozta.

 

Hozzátette: az elmúlt 30 évben minőségi átalakuláson ment át a borászat az országban, Magyarország "bornagyhatalommá vált" a minőségben. A márka még nem a megfelelő helyén van a francia, a portugál vagy az olasz borokhoz képest, ezért a minőségre kell koncentrálni az exportban is. El kell érni, hogy a magyar csúcsborászok valóban a lehető legmagasabb árat tudják elérni a boraikkal - mondta az államtitkár.

 

Mészáros Gabriella, a borválogatás zsűrijének elnöke a borászatoknak kiosztott elismerő oklevelek átadásakor azt emelte ki, hogy közel húsz éve törekednek az objektivitásra a legjobb borok kiválasztásában. A megmérettetésen részt vevő termelők tudják, hogy nem versenyről van szó, hanem a Kárpát-medence egyedi karakterének, fajtáinak bemutatásáról - mondta. Az egyes kategóriákban - grand superior, superior, classic - és a technológiában látványos a fejlődés az elmúlt 4-5 évben, az egyes termőhelyek karaktere jobban megjelenik. 

 

A díjazott fajták közé a Móri, az Etyek-Budai, a Tokaji, a Balatonfüredi, a Somlói, a Villányi, az Egri, és a Szekszárdi borvidékekről kerültek be tételek, és egy határon túli a Szerémségi borvidékről.

A magyar dinnye még nincs kint a standokon, jelenleg görögországit árulnak - mondta a Híradónak egy árus. „Nem rossz, de nem is olyan, mint a magyar” – fogalmazott.

 

A magyar dinnyére még várni kell, mert az áprilisi hideg éjszakák valamelyest visszavetették a növényeket a fejlődésben – mondta Szabó Zsigmond erdőtelki gazdálkodó.

 

Mivel idén több dinnyét is később, április végén, május elején ültettek ki, ezért hosszabb dinnyeszezonra van kilátás.

 

Az előrejelzések szerint július 4-étől kerülhet ki nagy mennyiségben a jó minőségű magyar dinnye a standokra. Országosan 230-240 ezer tonna dinnyetermés várható, ami 25-30 ezer tonnával több a múlt évinél.

Bemutatták a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2016-os borválogatását: a kiváló minőségű magyar borok nemzetközi népszerűsítésére pályázaton kiválasztott három kategória 23 bora képviseli a magyar borkultúrát Magyarország 140 külképviseletén, valamint a nemzetközi delegációk előtt.

 

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára a borválogatást bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a tárca idén 15. alkalommal mutatja be a külügyi borválogatását, amelyet minden évben 10-12, nemzetközi borminősítéssel rendelkező vizsgabiztos vakon, azaz a lehető legobjektívebb módon választ ki.

Közlése szerint a tárca évente nagyjából 100 millió forintot költ borokra, a stratégiát a többi minisztériummal, így a földművelésügyi, a nemzetgazdasági tárcákkal és a Miniszterelnökséggel összehangolják. A bor az egyik legkiválóbb módja Magyarország népszerűsítésének, a kiválasztott borok képviselik az ország borkultúráját - hangsúlyozta.

Hozzátette: az elmúlt 30 évben minőségi átalakuláson ment át a borászat az országban, Magyarország "bornagyhatalommá vált" a minőségben. A márka még nem a megfelelő helyen van a francia, a portugál vagy az olasz borokhoz képest, ezért a minőségre kell koncentrálni az exportban is. El kell érni, hogy a magyar csúcsborászok valóban a lehető legmagasabb árat tudják elérni a boraikkal - mondta az államtitkár.

 

Mészáros Gabriella, a borválogatás zsűrijének elnöke a borászatoknak kiosztott elismerő oklevelek átadásakor azt emelte ki, hogy közel húsz éve törekednek az objektivitásra a legjobb borok kiválasztásában. A megmérettetésen részt vevő termelők tudják, hogy nem versenyről van szó, hanem a Kárpát-medence egyedi karakterének, fajtáinak bemutatásáról - mondta. Az egyes kategóriákban - grand superior, superior, classic - és a technológiában látványos a fejlődés az elmúlt 4-5 évben, az egyes termőhelyek karaktere jobban megjelenik. 

A díjazott fajták közé a Móri, az Etyek-Budai, a Tokaji, a Balatonfüredi, a Somlói, a Villányi, az Egri, és a Szekszárdi borvidékekről kerültek be tételek, és egy határon túli a Szerémségi borvidékről.

 

Adózárjegy-hiány miatt rövidesen leállhat a szeszesitalok oroszországi importja - írta csütörtöki számába a Kommerszant című napilap.

 

A lap szerint a régi típusú adózárjegyek kifutóban vannak, az újak nyomtatására vonatkozó közbejegyzési pályázat pedig még nem zárult le. Az importőrök között az illetékes vámhatóságok már kiosztották az utolsó zárjegyeket, a raktárkészletek kifogytak.

 

Az orosz alkoholimportőrök szövetségétől (SzIAL) származó értesülések szerint több forgalmazó, köztük a Bacardí fennakadásokról vagy leállásról panaszkodott. A külföldi borok behozatalára szakosododott Simple Group zárjegy-készletei szeptemberig tartanak ki.

 

A probléma a kiskereskedelmi forgalmat egyelőre nem érinti, de a Kommerszant által megszólaltatott szakértők szerint az orosz állam súlyos adóbevételektől eshet el, ha a helyzet a lehető leghamarabb nem rendeződik.

 

Az orosz kormány 2015-ben határozott arról, hogy 2016. szeptember 1.-ig engedélyezi a külföldről behozott szeszesitalok régi adózárjeggyel történő forgalmazását. Az orosz pénzügyminisztérium június közepén jelentette be, hogy kidolgozta a vonatkozó kormányrendelet módosítását, amely alapján további egy évvel meghosszabbíthatnák az alkoholos italok régi típusú zárjeggyel való behozatalát.

A Balatonfüred-Csopaki borvidéket jelölték meg első számú kedvencként a Kóstolom borturisztikai mobilalkalmazás által készített online felmérés válaszadói. A bortípusok közül a fehér, azon belül is az olaszrizling kapta a legtöbb szavazatot. A vörösborok között pedig a cabernet sauvignon végzett a népszerűségi lista élén.

 

A Kóstolom kérdőívének célja az volt, hogy feltérképezze a borturizmus iránt érdeklődők hazai borvidékekkel és borfogyasztással kapcsolatos preferenciáit.

 

A beérkező válaszok alapján toronymagasan (38%) a Balatonfüred-Csopaki borvidéket jelölték meg elsőszámú kedvencként a borturizmus iránt érdeklődők. A második helyen ebben a rangsorban holtversenyben Badacsony és Villány osztozik, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Tokaj került fel.

 

A felmérés további izgalmas eredménye, hogy a válaszadók több mint fele (55%) a fehér borokat jelölte meg kedvencként, míg a vörösbor épphogy megelőzve a rozé bortípust, második helyet ért el ebben a rangsorban. A Kóstolom felmérése arra a kérdésre is kiterjedt, hogy melyik a válaszadók kedvenc fehérbora. Az olaszrizling nagy fölénnyel nyert (35%), míg második helyre a furmint lépett fel. A harmadik helyet ezen a listán pedig megosztva az irsai olivér és a juhfark érte el.

 

A kérdőív a válaszadók kedvenc vörösbor fajtájára is kíváncsi volt. Ebben a kategóriában a cabernet sauvignon került az első helyre. A második a listán a pinot noir és a kadarka lett holtversenyben, míg a harmadik helyet szintén azonos szavazatszámmal a kékfrankos és a cabernet franc szerezte meg.

 

Érdekesség, hogy a felmérésben résztvevők elsősorban az online médiából tájékozódnak egy-egy borvidék kínálata kapcsán, fontos információforrás még a közösségi média, illetve az ismerősök ajánlása is sokak döntését befoláysolja.